2013.01.20. 04:24
munkaszolgálat
Tanultunk valamit az iskolában erről a fogalomról. Itt pedig a kiegészítése következik, csupa copy:
Sarolt 17. Női Munkatábor
fénykép forrása: www.fortepan.hu Pohl Pálma gyűjteménye
Szécsényi András történész, gyűjteményvezető. Holokauszt Emlékközpont Budapest, Páva u. kis tanulmánya erről. ITT
Csak azért copyrom be, hogy legyen egy másolata is:
EGYETEMI MUNKASZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGON
A HORTHY-KORSZAKBAN
Szécsényi András
A hazai történetírás nem vizsgált, félreértett részei közé tartozik a címben megjelölt intézmény bemutatása. e kijelentés annak ellenére igaz, hogy tudjuk: részben feltárt és viszonylag alaposan dokumentált az 1939. évi II. (honvédelmi) törvénycikkel létrehozott kötelező honvédelmi munkaszolgálat, azon belül a közérdekű (zsidó) munkaszolgálatosok története.1
E kérdést elsősorban azért indokolt bemutatni, mert számos adalékkal szolgál a korszak társadalomtörténetéhez, valamint újdonsággal a honvédelmi munkaszolgálat (ennek révén pedig tágabb értelemben a holokauszt), valamint a népi mozgalom históriájához. eddig tehát csupán részeredmények születtek,2 amely tény elsősorban a korszak diákmozgalmai kutatásának elmaradottságával magyarázható. érdemes tudni, hogy az alapjául szolgáló közmunkavégzés a 19. század derekára, pontosabban az 1844: IX. törvénycikkre vezethető vissza, amelynek révén a jobbágyságot évenként legalább 12 napon át tartó (köz)munkára - útjavításra, folyamszabályozásra kötelezték, majd az 1886: XXII. törvénycikk pedig már a kézi- és szekeres közmunkákról is rendelkezett. „1890-ben, majd a Horthy-korszakban 1920-ban és 1924-ben is hoztak hasonló törvényeket, tehát mondhatni komoly hagyományokkal bírt a közösségi érdekekért folytatott munkavégzés, mely természetszerűleg (az adott viszonyoknak megfelelően) csupán a társadalom meghatározott rétegeire vonatkozott - ám rájuk nézve kötelező érvénnyel".3
Európai gyökerek
A munkatáborok eszméje az első világháború idején alakult ki és csakhamar elterjedt egész európában. anélkül, hogy a kétségkívül elemzésre méltó előzményeket és példákat számba venném, ehelyütt csupán arra szorítkozok, hogy érzékeltessem: okai a társadalmi-, elsősorban a középosztályban jelentkező elszegényedésben keresendők, s mivel e réteget is elérte a deklasszálódás, az egyetemi diákság körében, különösen a diákszervezetekben felvetődött az önsegélyezés gondolata. ez - érdekes módon - erőteljesebben Svájcban öltött testet 1919-ben, ahol az ifjúság saját maga szervezett munkaosztagokat, hogy helyi szinten segítsék az önkormányzatokat az útépítési, fakitermelési, folyószabályozási munkákban. a diákokat néhány hétig szabályos táborokban helyezték el az adott település anyagi támogatása révén, amelyek cserébe ingyen segédmunkaerőhöz jutottak. ezt a modellt vették át nem sokkal később a kontinens számos országában, melyek közül a skandináv államokat, Németországot, angliát, Franciaországot és Bulgáriát érdemes kiemelni. De - kisebb mértékben - megjelent másutt is, ausztriától romániáig, olaszországtól lengyelországig. a kezdeményezések jelentősnek, néhány országban pedig kifejezetten sikernek bizonyultak: Bulgáriában, ahol 1922-től kezdve kötelező volt a részvétel, a következő években évi 45-50 000 ingyenmunkást jelentett (Kovács Imre számításai).4 Mivel azonban a népszövetség ezt a neuilly-i béke felrúgásának tekintette, rövidesen pénzen megválthatóvá minősítették, ami lassú elhalásához vezetett.5
A tendencia azonban a kötelezővé tétel volt, amely Európa néhány államában (köztük Magyarországon) az 1930-as évekre megvalósult és sikeresen működött a második világháborúig.6 a németországi munkaszolgálatot éppen a bolgár munkaszolgálat inspirálta, de a korabeli szakirodalom ezt is 19. századi gyökerekre vezeti vissza, s létesítésének döntő oka az óriási munkanélküliség felszívása volt. a kezdeményezésekkel szemben a kormányok sokáig elutasítóak voltak, Hitler azonban 1935-ben rendeletileg kötelezővé tette, hogy minden 18 és 25 év közötti férfi és nő az államilag megszervezett munkatáborokban 6 hónap fizikai munkát dolgozzon. A náci diákmunka-táborok természetesen csakhamar militarista jelleget öltöttek, ahol a közmunkavégzésen túl a besorozottak súlyozott katonai kiképzést is kaptak.7
A munkatáboroknak országonként létezett önkéntes és kötelező változata, nemek szerinti bontásban. Továbbá - Tharnóy lászló tipológiáját követve - a közmunkaszolgálat is tovább bontható munkatáborrá és munkástáborrá.8 Magyarországon e kettő nem vált még szét, hiszen meghatározott célmunkáknak-közmunkáknak olyan rendszere jött létre, amelyeket vidéken néhány hetes munkatáborok keretében egyetemista fiatalokkal önkéntesen, részben pedig munkanélküli falusiakkal napszámbérért közösen végeztek. a bért, eszközöket, étkezést és szállást a Turul, 1938-tól az állam állta, külön erre elkülönített miniszteriális keretből. intézményes elnevezésére német tükörfordítás ([Freiwilliger] arbeitsdienst) alapján kezdettől a munkaszolgálat elnevezést használták, míg a munkatáborok fogalmat csak konkrét esetekben alkalmazták.
Magyarországi eredők
A legtöbb diákszövetség a Horthy-korban szervezett nyári munkatáborokat, saját üdülőket üzemeltetett, vagy bérelt. a két nagy ernyőszerv, a főként bajtársi egyesületeket tömörítő Magyar nemzeti Diákszövetség (MnDSz) és a demokratikusabb Magyar egyetemisták és Főiskolások országos Szövetsége (MeFHoSz) a Balaton mellett az 1920-as évek dereka óta olyan üdülőtáborokat üzemeltetett, ahol a környező állami földeken munkaszázadokba osztva - önkéntes alapon - fizikai, jobbára gazdakörök által szervezett munkán is részt vettek.9 a MeFHoSz-ban már 1921-ben felmerült a munkaszázadok felállítása mezőgazdasági üzemekben, útépítésekben való kisegítő segédmunkák alkalmazásában. ez azonban nem valósult meg, mert a magyar kormány létrehozta a nemzeti Munkavédelmet, mely részben hasonló célokat szolgált.10 A gazdasági világválság hozott fordulatot ebben is, ekkor újra megszaporodtak a munkatáborok felállítását szorgalmazó hangok.
A jobboldali bajtársi egyesületek viszonylag hamar felismerték a munkatáborokban rejlő lehetőségeket. elsősorban a Turul Szövetség sajtójában, kiadványaiban olvashatunk a bevezetést sürgető cikkekről. ehhez azonban szükséges volt, hogy a szervezetben az 1930-as évek első felében változások történjenek. ugyanis a korábbi sematikus fajvédő eszmeiség mellett- mintegy a gazdasági világválság, értelmiségi munkanélküliség melléktermékeként - a Turulban, elsősorban tagkerületi, tagegyesületi szinten ugyanis megjelentek kommunista és náci típusú szélsőjobb gondolatok, személyek, valamint kiegészültek az ekkorra virágzó falukutatók, népiek gondolataival. (Terjedelmi korlátok miatt e kulcskérdésre nem térek ki, de leszögezhető: a bajtársi eszme lassan polarizálódott).
A Turulnak ez az ideológiai változása is kellett ahhoz, hogy az elnyomottnak mondott parasztság érdekeiért síkra szálljon. ennek fő eszközét az egyetemi munkaszolgálatban látták.
Salló János országos propagandavezér, illetve Végváry József (1935-től MéP-képviselő) fővezér a munkatáborok lelkes szorgalmazói voltak. a szövetség Salló ösztönzésére 1931-ben létrehozta a Magyar egyetemi és Főiskolai Ifjúság nemzeti Munkatábor Bizottságát.11 ez a fedőszerv juttatott el 1932 és 1934 között több memorandumot a miniszterelnökségre, illetve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) különböző osztályaihoz (ahol szintén több vezető tisztviselő segítette a bajtársi egyesületeket ekkoriban) a svájci vagy német munkatáborok állami bevezetésének igényével. a Bizottság roppant nagyigényű elképzeléseit a VKM ugyanakkor eleinte nem támogatta.12
A munkatáborok gondolatát Gömbös Gyula (aki maga is a Turul magistere volt) kormányfőként felkarolta. elsőként a kultuszminisztérium a szövetséggel egyeztetve megfigyelőket küldött nagy-Britanniába. Végül 1934. október 27-én a Szily Kálmán kultuszállamtitkár elnökletével tartott tanácskozáson kimerítően tárgyalták a kérdést. az itt meghozott pozitív döntés nyomán a VKM bevonta a Honvédelmi Minisztérium (HM) illetékeseit és gazdasági szakembereket, majd 1934— 1935 fordulóján elkezdték a munkatáborok kiépítését.13 Kozma Miklós belügyminiszter különösen lelkes támogatója volt, fia maga is részt vett németországi munkaszolgálaton.14
A Turul érdekérvényesítő képessége tehát gömbös alatt azért lehetett hatékony, mert a kormányzat lehetőséget látott benne a munkanélküliség bizonyos mértékű levezetésére, másrészt alacsony költségráfordítással kiváló propagandalehetőséget nyújtott, harmadrészt jól illeszkedett a népiekkel kacérkodó kormány politikai céljaihoz, nem utolsósorban pedig a népi írók egy része is felkarolta a munkatáborok eszméjét. a megvalósítás legfőbb tényezőjeként a Turulnak a fajvédő kormányzattal való már említett kiváló kapcsolatait kell kiemelni. ennek ellenére az első diákmunkatáborokat nem a Turul, hanem a Sárospataki református Főiskola diákjai vezették be Szabó Zoltán és Újszászy Kálmán tanárok vezetésével 1935 nyarán, mégpedig a falukutatóktól ihletett belső motivációktól vezérelve.15 Sátoraljaújhely és Sárospatak határában, a Bodnárvölgyben útépítő munkát végeztek (a munkálatok a következő évtől nem folytatódtak).16
Az előzőekben mondottak miatt a kérdés csak gömbös miniszterelnöksége idején került ismét napirendre. Salló Jánost a Turul Fővezérsége már 1929-ben kiküldte egy angliai munkatáborba, hogy személyesen győződjön meg szerepükről. 1930-ban Tarnói Kostyál lászló ment ki terepszemlét tartani Svájcba.17 1931 és 1934 között Salló további három külföldi (svájci, walesi, illetve angol) útépítő munkatáborban vett részt, szerzett tapasztalatot.18 1932 májusában már részletes és nagyszabású terv állt az illetékes minisztérium rendelkezésére.19 a Turulban helyi szinten a tagegyesületek 1935-től munkatáborozás céljaira anyagi támogatást is kértek a dékántól.20 Hosszú egyeztetések után végül 1935 júniusában a honvédelmi- és kultusztárca jóváhagyta a végleges tervezetet is.21 eszerint 50 diák és 50 helyben lakó munkanélküli földmunkás, vagy napszámos dolgozna 4 hétig a Maros mentén, melynek során a románok által az 1932-es árvíz során szándékosan megrongált gátakat helyreállítanák. a célkitűzés egyezett a Turul - falukutatóktól ihletett - népi irányzatának elképzeléseivel, mind a kormány propagandacéljaival. ugyanakkor leszögezzük, hogy a kétségtelenül meglévő demagóg, populista elképzelések mögötti súlyos társadalmi gondok megoldásának őszinte igénye is munkálkodott mindkét oldalról. Végül csak utalunk még egy problémára: a német munkatábori mintát hozták be, ez pedig nem lett volna lehetséges a szövetség nácibarát körei nélkül. összességében elmondható: a Turul markáns érdekcsoportjai megtalálták benne számításukat. a táborok sikerén felbuzdulva az egyesület vezetése évente vezetőképző munkatábort rendezett.22 1939-ig Közel 40 munkatábor működött - néhány településen egy időben több is - az alábbi feladatokkal.
Munkatáborok 1935-1939
1935 Magyarcsanád: csigai gátak javítása a Maroson
1935 Sárospatak, Bodnárvölgy: útépítés és javítás
1936 Bugac: iparvasút töltésének alapozás
1936 Sopron: terepjavítás és vízimunkálatok a Fertő-tónál
1936 Kaposvár: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1936 Magyarcsanád: gátjavító munkák
1937 Pomáz: árvíz maradványainak felszámolása
1937 Vértesszőlős: vízelvezető csatorna építése a település egészén
1937 Héreg: útépítés
1937 Vászoly: útépítés
1937 Balatonudvari: útépítés
1938 Héreg: útépítés
1938 Tihany: Balaton-part feltöltése
1938 Bugac: iparvasút töltésének befejezése
1938 gyöngyös: vitorlázórepülő-tér alapozása
1938 ricse: leventegyakorló-tér kiépítése
1938 Tarpa: leventegyakorló-tér kiépítése
1938 Somogyszil: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1938 apátfalva: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1938 Somogyszil: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1938 apátfalva: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1938 letenye: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1938 Felsőtárkány: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1938 Somogyszil: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1938 apátfalva: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1939 Tihany: Balaton-part feltöltési munkáinak folytatása
1939 Balatonkiliti: honvédelmi munka
1939 Bugac: iparvasút töltésének befejezése
1939 Tarpa: leventegyakorló-tér kiépítésének befejezése
1939 Bótrágy: felvidéki szociális munka
1939 rimaszombat: „nemzetgazdasági munka"
1939 letenye: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1939 Szatmárcseke: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1939 Kölcse: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1939 guta: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1939 Dég: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
1939 Bene: parasztcsaládoknál kisegítő háztáji és háziipari munkák (női)
Élet a munkatáborokban
A Turul nemzeti Munkaszolgálat 1934-35-ben országos adatgyűjtést végzett, hogy annak alapján állítsa össze, melyek a részproblémákon belül is a legsürgősebb tennivalók. a kiküldött körlevelekre 149 járásból 14 főszolgabíró nem válaszolt; 66 főszolgabíró azt válaszolta, hogy munkatáborral elvégezhető munkafeladat nincs a járás területén, 69 főszolgabíró pedig 327 sürgős munkafeladatot jelzett. Így körülbelül 300 rangsorolt munkaleírás készült, melyek közül elsősorban községi és gazdasági utak javítása, kisebb arányban csatornaépítés, töltésépítés, folyómeder-rendezés, sportterek létesítése, falusi játszóterek kialakítása, mocsárlecsapolás, sőt vidéki fürdők, kultúrházak alapjainak megteremtése is szerepeltek.23
A fennmaradt bőséges statisztikákból, leírásokból kiviláglik, hogy a szervezők az említett eszmei közösségvállaláson túl gazdasági hasznot is vártak a táborlakók munkájától.24 a férfi munkatáborok május végétől szeptemberig tartottak. egy-egy településen több turnusban zajlott a többféle munka, átlagosan egy fő 5 féle munkafolyamatban vett részt munkatáborozásonként. Egyszerre több tábor működött az országban, melyeket anakronisztikus módon egy-egy ősmagyarnak, vagy dicsőnek tartott névvel illettek (pl. Kund, Vajk, Álmos, gyula, előd, ill. Sarolt, emese, Dobó Katica).25 a turáni eszme a szimbolikában is megjelent: minden tag számozott jelvényén, hivatalos iratokon, kiadványokban, a végzettek díszoklevelein fémásókba vágott turulmadár pajzson szerepelt.
A férfi táborokban hozzávetőlegesen napi 6 órai földmunka mellett kötelező szellemi kiképzés is folyt (naponta egy-egy óra), illetve - források hiányában ismeretlen tartalmú - sajtószemle-olvasás és megbeszélés. alkalmanként néprajzi-szociográfiai gyűjtésekre is sor került. a női munkatáborok ellenben egész évben kötetlenek voltak, hiszen a helyi főszolgabírák, önkormányzatok ellenőrzése mellett egész napos falusi elfoglaltságot (gyermekgondozás, betegápolás, házi- és házkörüli munkák) jelentettek.26 Minden hétvégén jelentős mennyiségű szabadidő állt rendelkezésre, valamint kötelező istentiszteleten kellett részt venni. a munkatáborokban részt vettek díszoklevelet,27 az egyetemenfőiskolán pedig - a központilag kiállított munkaszolgálatos igazolvány felmutatásával - szociális és tanulmányi kedvezményeket kaptak.28 (1. kép)
1. kép női munkaszolgálatos díszoklevelének fejléce,
1942. (zombor zoltán magángyűjtő tulajdona)
Munkatábori hét29
Időpont (óra) Hétfő Kedd szerda Csütörtök péntek szombat Vasárnap
6:00-7:00 ébresztő, torna, tisztálkodás, öltözködés, reggeli, felszerelés, sorakozó, zászlófelvonás, ima, kivonulás munkára 7 órakor ébresztő és reggeli, majd isten-tisztelet
7:00-9:30 Munka
9:30-10:00 Második reggeli és pihenő
10:00-10:30 Munka
13.30-14:30 Bevonulás a munkahelyekről, ebéd Hideg ebéd és pihenő a munkahelyen Tisztálkodás Ebéd
14:30-17:30 Pihenő és fürdés Munka 14:30-16-ig takarítás. 17 órakor parancs- hirdetés, majd hideg vacsora kiosztása, utána szabad eltávozás Kimenő, közös kirándulás, nyilvános tábortűz
17:30-19:30 nemzetvédelmi gyakorlatok Bevonulás, tisztálkodás
18:30-19:30 Parancshirdetés, ima, táborzászló bevonása, vacsora
19:30-20:00 Pihenő Kimenő a faluba Pihenő Kimenő a faluba Pihenő
20:00-21:00 Nemzetvédelmi előadás Nemzetvédelmi előadás Nemzetvédelmi előadás
21:00-22:00 Tábortűz Tábortűz Pihenő
22:00 Kötelező takarodódó Kötelező takarodó
Egyesek szerint a munkatábor-rendszer katonai fegyelmet, hierarchikusságot tükröz, ami igaz,30 megvizsgálva azonban e táborok belső életét, a militarizmus nem jellemző. Tény ugyan, hogy a diákok pontos napirend szerint dolgoztak, de a kötelező elemek mellett sok szabadon választható tevékenység is volt. (2. kép)
Az étkezés mindig bőséges és tápanyagban gazdag volt. a bajtársi szellem erősítése érdekében a munkanapok kötelező tábortűzzel záródtak, ahová - a minduntalan hangoztatott társadalmi szolidaritás jegyében - a napszámos dolgozókat is meghívták. a férfi munkatáborok turnusonként 2-3 hétig tartottak. a férfiakéban 50-80 egyetemista, a nőkében 30-40 diáklány dolgozott egyszerre. ehhez járult még a férfitáborok esetében néhány napszámos is.
A munkatáborozó nők és férfiak magyaros egyenruhát viseltek, bár az is megjegyzendő, hogy a táborba eleve kötelezően meghatározott minimális csomagot, élelmiszert hozhattak.31 Három jelmondatuk volt, melyek az elvégzett tevékenységet és a szociális érzékenységet egyként szimbolizálta: „Munkaszolgálat-Országépítés",32 „Célunk a segítés, eszközünk a munka sportja", illetve „Mindenható Isten! Adj munkát, adj kenyeret minden dolgozó magyarnak".33 (3. kép)
A Turul Munkaszolgálat és utódszervezetei Ásó címmel saját lappal rendelkeztek, de főbb híreit, közleményeit a legtöbb egyetemi újság is rendszeresen közölte (közülük érdemes kiemelni a Bajtársat, amely az egyesület központi orgánumaként 1937 nyaráig külön mellékleteket szentelt az intézménynek).34
2. kép
Munkaszolgálatosok a táborba utaznak.
Fénykép, 1940-esévek (zombor zoltán magángyűjtő tulajdona)
3. kép
Munkaszolgálat országépítés!
röplap, 1939. (a szerző birtokában)
Közéleti megnyilatkozások és viták
A közéleti reakciók megjelenésének elsőrendű oka a gazdasági világválságban keresendő: arra a tényre, hogy a külföldi munkatáborok milyen magas hatásfokkal és szervezetben működtek, Magyarországon viszonylag hamar felfigyeltek, a hazai publicisztikában és szakirodalomban azonban csak a gazdasági világválság után lehetett olvasni elemző tanulmányokat. a véleményalkotók többsége ugyanis az értelmiségi túltermelés egyik igen hasznos levezető csatornájának tekintett a munkatáborokra. (ez idő tájt terjedt el, amint utaltunk rá a „munkaszolgálat" fogalom is, német hatásra). legerősebb példáját a németországi munkaszolgálatban találta meg a hazai publicisztika.
Hilscher Rezső már 1933-ban publikált, több kiadást is megélt35 művében ismertette a már bemutatott európai alapokat, valamint a munkaszolgálatot övező társadalompolitikai vitákat. Különösen részletesen elemezte az igen sikeresnek ítélt bulgáriai munkaszolgálatot.36 ilyenformán pozitívnak vélte a náci munkaszolgálatos rendszert is, noha nem leplezte vele szemben érzett kritikáját: vallásellenességét és militarista jellegét. összegzésében Hilscher kívánatosnak tartotta (pusztán gazdasági okokból kifolyólag) állástalan emberek számára a munkatáborok rendszerének kötelező jelleggel történő bevezetését Magyarországon is.37 Szabó Zoltán Pál ezzel egy időben publikált felvetésében arról panaszkodott, hogy a jelenlegi diáktáborok nem hatékonyak. Véleménye szerint a diákokat egységes irányítás mentén, a létező diákszövetségek szervezésében társadalmilag hasznos munkára - pl. romvárak rendbetételére - lehetne fogni, melyeket saját célokra is hasznosíthatnának. 38 (4. kép)
Az ismertetett két vélemény egyúttal két nézetcsoportot jelöl: munkaszolgálatot a munkanélküliek alkalmazási terepeként, ill. az egyetemi diákság anyagi segítségnyújtási területeként vették számításba. Mindkét véleményben közös azonban, hogy „az együttalkotás lelke" nemzeti szempontból a társadalmi csoportok szolidaritását növeli, megismerését gyorsítja. Szembetűnő, hogy gyakorlatilag ideológiamentes nézetekkel találkozunk e szövegekben. Hasonló érvelés mutatkozik Hilscher két évvel később íródott - ezúttal a németországi női munkaszolgálatot (nationalsozialistische Frauendienst) górcső alá vevő - tanulmányában.39 Megjelent mellettük a munkatábori eszmékért lelkesedő, de az addigi példák helyett új utakat keresők véleménye is. Közéjük tartozott Szabó Sándor Lajos,40 aki szerint a nyugat-európai, valamint az ekkor már megindult magyarországi munkatáborok alapvető hibája az, hogy nem teremt újabb munkahelyeket. Bár művének fogadtatása nem keltett visszhangot, problémafelvetései, mégoly demagóg voltukban is bemutatásra érdemesek. Papírra vetett elképzelése szerint minden 24 és 55 év közötti magyar állampolgárnak nyolchavonta nyolc munkanapot kellene dolgozni, mégpedig a saját jövedelmi viszonyainak arányában. az ily módon gyűjtött összeg egy külön államkasszába került volna, amit közmunka alakjában szétosztanának a munkanélküliek között.
1934 és 1938 között élénk közéleti megnyilvánulás és sajtóérdeklődés övezte a munkatáborokat: a Magyar Szemlétől kezdve a napilapokig és a filmhíradókig erőteljesen jelen volt a korabeli médiában,41 sőt vitázó könyvek is születtek vele kapcsolatban. nem csak hazánkban, de német és olasz területeken is jelentős lecsapódását figyelhetjük meg (ezek feltárása a jövő feladata lehet). a munkaszolgálat célját egyesek nemzetgazdasági, szociális, pedagógiai, etikai és nemzetvédelmi (politikai) okokban látták;42 pozitívumait az alábbi érvekkel támasztották alá: közelebb hozza a középosztály gyermekeinek szemléletét az alsóbb néprétegekhez; munkalehetőséget teremt a helyi szegényparasztság számára; a mezőgazdasági dolgozók idegenkedését csökkenti az értelmiséggel szemben; lehetőséget nyújt a paraszti munka és életmód megismerésére, benne néprajzi és nyelvi vizsgálatokra. utóbbira van példa, és a Turul népkutatási Füzetekben bizony komoly munkák is megjelentek (pl. Csűry Bálint: A népnyelvi búvárlat módszere 1936-ban részben munkatábori gyűjtésekreépült).43
4. kép Munkaszolgálat országépítés! Színes plakát, 1939.
(országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár, GP. 1939.0395)
A munkaszolgálatnak ugyanakkor nem kevés kritikusa volt. Közös bennük talán az, hogy baloldali-liberális és konzervatív oldalról - egyébként nem kevéssé méltánytalanul, egyszersmind nem is alaptalanul -nemzetiszocialista törekvésnek vélték, másrészt a munkát nem tartották hatékonynak, az egyetemisták „műkedvelő vakációzásának" titulálták.44 az egyébként támogató Kovács Imre szerint is a „ rendes munkás teljesítményének 60 %-át érték el”).45 az utólagos, 1938-39-ben készített belső számítások ellenben azt mutatják, hogy átlagosan 3 pengőbe került egy-egy diák munkája, amely 4-5-szörös többletet termelt, vagyis egyértelműen kedvező beruházásnak bizonyult. az adatok tehát eltérőek, alapos elemzésre lesz szükség. a szélsőjobboldali sajtó egy része, pl. Matolcsy Mátyás pedig félmegoldásnak nevezte, hiszen 1939-ig nem tették kötelezővé minden 18 és 24 év közötti fiatal számára.46 Végül az sem hallgatható el, hogy az egyetemi munkaszolgálat a szervezők szerint sem hozta meg a várt eredményt, az érdeklődés megcsappant,47 holott 1941-ig átlagosan 20-30 %-os a túljelentkezés mutatható ki a fennmaradt statisztikák alapján.
A munkatáborok létszáma
1935 ismeretlen
1936 ismeretlen
1937 511 fő
1938 842 fő
19391 950 fő
Szervezeti keretek, változások
A két, fentebb vázolt kezdeményezés nem lett volna sikeres, ha nem részesül állami támogatásban. az első év után olyan jelentős politikusok álltak mellé, mint gömbös gyula miniszterelnök („legfőbb védnök"), Bornemisza Géza miniszter („fővédnök"). a kisebb rangú, informális támogatók közül védnökként szerepet vállalt számos neves közéleti és tudományos nagyság, köztük Kornis Gyula és Magyary Zoltán is.48 a Munkatábor Bizottság (Budapest, ViII. kerület Múzeum krt. 6-8., később iX. Fővám tér 1.) elnöke Végváry József fővezér volt. az egyes ügyosztályok élére sikerrel nyertek meg patrónusokat, neves egyetemi oktatókat, akik a politikai síkú fővédnökség mellett immár az egyetemi elfogadottságot, sok esetben pedig a munkaszolgálat tolóerejét biztosították.49 a Bizottság tényleges vezetői posztjára az ultrafajvédő Kostyált, helyettesévé a népiekhez kötődő somlai Mihályt állította a Turul fővezérsége,50 melynek patrónusai, valamint más befolyásos támogatói közül szép számmal voltak jelen a kormánykörökben és a nemzeti egység Pártjában, de a szélsőjobboldal egyes csoportjaiban is, így a szövetség lobbi-érdekét - ahogy más esetben is - ezúttal is sikeresen kamatoztatta.51 a minisztertanács ennek nyomán 1936. május 16-án és 1938. május 26-án megteremtette a Turul munkaszolgálat anyagi támogatását.
Mindezzel együtt kiépítették a szervezet kereteit is. ennek a szervezeti sémának megtartása 1937-től együtt járt azzal, hogy a VKM átvette a felügyeletet. 1937. április 28-án jelent meg a 4.400. VKM sz. rendelet az egyetemi és Főiskolai Hallgatók önkéntes nemzeti Munkatáborainak szervezése tárgyában,52 amely kimondta: „A munkatábor célja: egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint szigorlók nyári foglalkoztatása közérdekből szükséges munkálatok elvégeztetése által, és ezúton nemzeti és szociális szellemű nevelésüknek kiegészítése." [2. §] Felügyelője a munkatáborok főparancsnoka, akit e feladatkör ellátásában az értelmiségi munkanélküliség ügyeit intéző miniszteri biztos támogat (3. §). ez utóbbi kitétel is utalt a már leírt létrehozandó okok egyikére, az állásnélkülieknek ideiglenes munkahely juttatására. a szervezeti kérdéseken túl a rendelet kimondta: munkatáborba csak olyan egyetemi, főiskolai hallgató vagy szigorló vehető fel, aki tagja az MnDSz valamely tagegyesületének, illetve az ekkor abba már nem tartozó Foederatio emericanának (7. § 2. a.). Mivel az MnDSz éppen a legjobboldalibb, legnacionalistább (jobbára bajtársi jellegű) egyesületeket tömörítette, joggal feltételezhető, hogy a tárca a munkatáborokban csak a nemzetileg legelkötelezettebb, keresztény-nemzeti értékrenddel átitatott hallgatókat szerette volna a munkatáborokban látni.53 Közülük is a főparancsnok „gondos mérlegelés mellett egyénileg bírálja el, előnyben részesítvén a kedvezőtlen anyagi körülmények között élőket. " [9. § 1] a munkatáborokba jelentkezés módja és szabályzata egyértelmű katonai mintát vett alapul (8. § 1-3). a Munkatábor Bizottság e rendelet nyomán megszűnt, a Turul fővezérsége pedig egyenesen szembehelyezkedett vele.54
A jobboldali diákszervezetek befolyására a főparancsnok mellé véleményező szervként rendelt Központi Bizottság (5. § 1) is e diákszervezetek delegáltjaiból állt (5. § 2), és a jelentkezés szintúgy az MNDSz-en keresztül bonyolódott (8. § 2). a fentiekből látható, hogy a jogszabály szellemiségében ekkor még nem jelentkeztek puszta honvédelmi célok. ezt a rendeletet egészítette ki az 1937. május 9-én kelt 4. 626. VKM sz. rendelet az értelmiségi munkanélküliség leküzdésével kapcsolatos intézkedésekről.55 ebben az értelmiségi Munkanélküliség Ügyeinek Kormánybiztosa egyik kötelességeként a főparancsnok támogatását is feladatul jelölte ki a kultuszminiszter (2. § h).
Az 1938. április 12-én hatályba lépett 2. 500. VKM eln. sz. rendelet újraszabályozta a kérdést, hatályon kívül helyezve az előző évi, 4. 400-as kultuszminiszteri rendeletet (13. §).56 erre azért is volt szükség, mert a munkaszolgálatot az előbbi rendelet 1937. szeptember 30-val bezárólag engedélyezte, és az újabb nyári hónapokban sürgetően merült fel újraszabályozásának igénye, s ez továbbra is a nyárra vonatkozott. ami ennél lényegesebb, hogy intézményesen immár nem munkatáborokról van szó, hanem „Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálata, röviden: „Egyetemi Önkéntes Munkaszolgálat"-ról (2. §). a rendelet egyenesen megtiltotta, hogy egyesületek, érdekképviseletek, jogi- és természetes személyek- kivételes eseteket leszámítva - munkatáborokat létesítsenek. (3. § 1). e passzusban nem nehéz meglátni a tárca, Hóman Bálint kultuszminiszter nevéhez több vonalon is köthető központosító törekvését, ami tovább kristályosodott akkor, midőn kimondta: „A Nemzeti Munkaszolgálatra önkéntesen jelentkező egyetemi és főiskolai hallgatók munkatáborokban összpontosítva közérdekű munkát végeznek és gondoskodás történik nemzeti szellemű nevelésük kiegészítéséről. A munkaszolgálat az egyes táborokban hat hétig tart. " (3. § 2).57 a továbbiakban több pontban egyezés mutatkozik: a munkaszolgálat központi szervezése, irányítása és felügyelete a főparancsnok feladata lett, akit feladatai ellátásában az értelmiségi Munkanélküliség Ügyeinek Kormánybiztosa támogat.58 a tagfelvétel szigorodott (7-8. §),- a kormánybiztos feladatait szorosabban megszabták (4. § 1-2). az 1937-ben melléje rendelt Központi Bizottság59 pedig „javaslattevő szerv"gyanánt működött tovább (5. §). (5. kép) Petőcz Pál szerint - ugyan források hiányában csak sejthetően - a jogszabályból azért került ki az MnDSz-tagság obligációja, mert 1938-tól a táborok diák-vezetősége a jobboldali hallgatók által már biztosítva volt.60 Mindemellett a minisztertanács megteremtette a financiális támogatás kereteit is.61 Cserében az ifjak a munkatáborokban teljes ruha- és élelemellátásban és „csekély összegű zsebpénzben", a beiratkozásokon, tandíjkedvezmények és szociális kedvezmények eszközlésekor egyenlő feltételek mellett előnyben részesültek; részletekben fizethették be a tandíjukat; külföldi munkatáborokban csak őket sorozhatták be; a nemzeti önállósodási alap kölcsöneinél kedvezményt kaptak; egyenlő feltételek esetén az állami és önkormányzati álláshelyek betöltésénél ugyancsak előnyt szereztek; végül 66%-os utazási kedvezményre jogosultak a munkaszolgálat idejére (9. § a-g).62 Így már nemcsak a kedvezőtlen anyagi helyzetben élő, de a nemzeti érzelmű diákokat is előnyben részesítette (12. § 1) a nemzetnevelési elveknek megfelelően.
5. kép az 1938. évi önkéntes nemzeti Munkaszolgálat szervezete.
(Magyar országos levéltár K 636c. 898.d. 61. t. 61-10.26.)
Imrédy Béla miniszterelnök parlamenti bemutatkozó beszédében már arról beszélt, hogy kötelező munkaszolgálat keretében kívánja elérni, hogy „az intelligencia ifjúsága megismerje a munkás- és földművesifjúság lelkiségét. " & Ennek fényében is jelentős változást hozott az 1939. év: életbe lépett az 1939. évi II. törvénycikk a honvédelemről.64 ennek 230. §-a (1-6) részletesen szólt a kötelező közérdekű munkaszolgálat intézményének felállításáról, melynek nyomán a katonai szolgálatra alkalmatlan 21 és 24 közötti férfiak, illetve a rendezetlen állampolgárságú személyek (1-2. bekezdés) részére kötelező munkaszolgálatot kellett szervezni. Ha megvizsgáljuk a sorok között meghúzódó tényleges mondanivalót, akkor állíthatjuk, hogy e lépés szoros kapcsolatban áll az előzményekkel: ugyanis munkatáborokban eltöltendő munkaszolgálatról írt a törvény, ráadásul éppen az egyetemista és főiskolás korosztályt célozta. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Turulnak és a munkaszolgálatos rendszernek határozottan katonai jellegük volt, még eklatánsabb a közöttük lévő összefüggés. Megítélésünk szerint legnagyobb súllyal azonban a törvény 5. bekezdésében foglaltak esnek: „Közérdekű munkaszolgálatra törvényes képviselőjének beleegyezésével önkéntes jelentkezés alapján minden olyan tizenhatodik életévét betöltött hajadon is felvehető, aki a középiskola negyedik osztályát sikerrel elvégezte vagy azzal tanulmányi szempontból egyenlő értékű iskolai végzettséggel rendelkezik. " utóbbi mondat nem jelent mást, mint az alsó korhatárát kibővített egyetemi munkaszolgálat - meglehet, nem kötelező - becsempészését a honvédelmi törvénybe. az érvelést alátámasztja az is, hogy a HM előterjesztésére, a kormányzó által kinevezett Közérdekű Munkaszolgálat országos Felügyelője, e poszton első stemmer lászló ezredes rendelkezése szerint azok az ifjak, akik 1939. május 17. előtt részt vettek egyetemi önkéntes munkatáborban, munkatábori idejüket beszámították az esetleges közérdekű munkaszolgálatba.65
Nem állítjuk tehát, hogy az 1939-es honvédelmi törvénycikkel felállított, zsidók ellen irányuló munkaszolgálatnak egyenes előzménye lett volna az egyetemi munkaszolgálat, de azt igen, hogy előképeként mintául szolgált.
Az 1939-es esztendő témánk szempontjából másik jelentős eseménye volt, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter május 8-án kiadta a 3. 100. VKM. sz. rendeletet az egyetemi és Főiskolai Hallgatók önkéntes nemzeti Munkaszolgálatának szervezetéről.66 az 1939. évi II. tc. 230. §-ával kapcsolatos fejtegetéseinket e jogszabály megerősíti, amennyiben 1. és 2. §-aiban kimondta: „Egyetemi és főiskolai hallgatók (szigorlók) és a legalább középiskolai vagy azzal tanulmányi szempontból egyenlő értékű végzettséggel bíró ifjak és a Honvédelemről szóló 1939: II. t. c. 230. §-ának (5) bekezdésében megjelölt hajadonok részére önkéntes jelentkezés alapján nemzeti munkaszolgálat szervezhető. [...] A munkaszolgálat elnevezése: „Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálata. " látható immár, hogy - kölcsönhatásba lépve - a honvédelmi törvényben leírt munkaszolgálat továbbvitte a Turul által megkezdett hagyományokat, ugyanakkor az is tény, hogy az egyetemi munkaszolgálatba is beépültek annak pontjai.67
A 3.100-as rendelet további újdonsága volt, hogy a táborozás időtartamát férfiak esetében 10, nők esetében 5 hétben határozta meg (2. § 3). Szervezeti kérdésben csupán részben tért el az 1937-es rendelettől: az igen széles jogkörrel bíró főparancsnok mellett az értelmiségi Munkanélküliség Ügyeinek Kormánybiztosa tevékenykedik. (4. §). e rendelet a korábbiaknál szigorúbb, katonás fegyelmet állapított mind a felvétel, mind a részvétel tekintetében (6. § 1-2.), s kimondta: „egyenlőfeltételek mellett- a munkaszolgálatot nem teljesítettekkel szemben - előnyben [részesültek] az egyetemekre vagy főiskolákra való felvételeknél. "(7. § b.) Változást jelentett a felvétel szigorítása. a főparancsnoknál kellett ezentúl felvételre jelentkezni, amely érvényességét a fegyelmi szabályzat elfogadásával egyenértékű belépési nyilatkozat írásbeli leadásával egyetemben nyerte el (6. § 1 és 9. § 1-2), MnDSz tagjai pedig továbbra is előnyben részesültek (10. § 1).
Kitekintés - a második világháború éveiben
Az egyetemi munkaszolgálat a második világháború alatt tovább fejlődött. 1944-ig fennmaradt az egyetemi és Főiskolai Hallgatók önkéntes nemzeti Munkaszolgálata (eöM),68 igaz militánsabb formában. az ekkori egyetemi munkaszolgálat ugyanis már - hasonlóan a honvédelmi munkaszolgálathoz69- nem mezőgazdasági, faluszociális célokat, hanem elsősorban honvédelmi igényeket szolgált: árokásást, védőállások, tankcsapdák építését, tüzelőállások készítését. a szervezeti azonosság abban is megnyilvánult, hogy a zsidók számára kialakított, más célú, tragédiákba torkolló munkaszolgálattal összesítve kezelte a legfelső szinten a HM.70 ezzel párhuzamosan természetesen a korábbi, Turul Szövetség által ihletett népi- és fajvédő eszmeiség is elillant, alárendelődött a sürgető katonai feladatoknak. az eöM főparancsnoka vitéz Szinay Béla nyugalmazott altábornagy volt, s a táborok életét is tisztek ellenőrizték. a táborok tisztesei egyébként egyetemisták (szigorlók) maradtak.71 Összességében jellemzőnek mondható, hogy az egyetemi munkatáborok vezetése és a munkatáborok szellemisége - a visszaemlékezők jellemzése szerint - a Teleki Pál, majd Kállay Miklós fémjelezte konzervatív, a németektől távolságot tartó irányhoz állt közel.72
1939 és 1943 között évente 6-8 férfitábort állítottak fel, 1941-re pedig 10 nőit, ami a korábbi évekhez képest erősödést mutat. Becsülhető, hogy ekkor közel kétezer férfi és 600-800 női munkaszolgálatos dolgozott évente, s közöttük kis számban középiskolások is voltak. a korábbiakhoz képest módosulást jelentett az is, hogy a táborok időtartama jelentősen, 5 hétre kitolódott.73
A leányok jelentkezését megkönnyítette, hogy 1940-től minden 16. életévét betöltött jelentkezhetett önkéntes munkaszolgálatra. a férfiak szolgálati helye a Balaton mentén, a Balatonaliga-Balatonvilágos-Balatonszabadi tószakaszon volt, a nők ellenben - a korábbi évek tendenciájának megfelelően - országszerte kisebb egységekben dolgoztak, s feladataik is hasonlók voltak a Turul munkatáborokban megszokottakkal (jórészt falusi gyermekfelügyeletet és egyszerűbb háztáji munkát végeztek). Mindezek mellett vezetőképző központi tábor működött Budapesten, később pedig Tihanyban. a Főparancsnokság jelentései szerint a táborvezetés nem ütötte meg az előző évek színvonalát, mivel azok javarésze, akik „A munkaszolgálatban élethivatást kerestek" inkább a közérdekű munkaszolgálatba mentekel felügyelőnek.74 Az 1938 és 1941 közötti terület-visszacsatolások után a Főparancsnokság a Felvidéket és a korábbi romániai területeket is bekapcsolta tevékenysége ütőerébe.75
Az eöM 1944 tavaszáig állt fenn, a kultuszkormányzat ekkor rendeletileg megszüntette.76 ezen lépés ellenben nem jelentette az egyetemi- és főiskolai hallgatók munkatáborainak felszámolását, hiszen az említett rendelet a 18-30 éves nőknek kötelezővé tette. az 1920 és 1923 között született, katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánított férfiakat (köztük az egyetemi hallgatókat) pedig április 1-től fogva közérdekű munkaszolgálatra hívta be a HM. Mellettük viszont a sorkatonai behívót nem kapó egyetemistákat a nyár folyamán kötelező munkaszolgálatra kötelezte: ők ettől fogva a fővárosban székelő M. kir. Honvéd erődítési Parancsnokság alá tartoztak.77 az egyetemisták zömét - akik többsége az egészet internálásnak élte meg - a Keleti-Kárpátokban védelmi és sáncmunkákhoz osztották be. Különösen jelentősnek mondhatók az erdélyben felállított, mintegy 200 főt kitevő egyetemi munkatáborok gyimesközéplokon, gyergyóbékáson, gyergyótölgyesen, Kászonújfaluban, recefalván, ratosnyán, lámpáspatakon és Palotailva térségében.78 az itt kötelezően (szerény anyagi ellenszolgáltatás, és persze koszt-kvártély fejében) dolgozó fiatalokat a nehéz munkakörülmények, az ekkorra már általános elégtelen ellátás és a reményvesztett hangulat gyötörték. „A program: hajnali négykor ébresztő, ötkor reggeli, zászlófelvonás, parancskiadás. Utána kimentek dolgozni. Délután négyig-ötig tartott a munka. Este hazatérés, vacsora, parancskiadás, takarodó, kiadták a leveleket, aztán nyolc kilenc körül sátorba, alvás. " - tudósít egy visszaemlékező.79 a kutatások mai állása szerint nem alkothatunk precíz képet a második világháború alatti munkákról. Jellemző volt az egyes táborok közti nem csekély munkabeli és morális különbség. Még itt is érvényesült azonban a korábbi - már ismertetett - napi munkarend és az is, hogy az eöM megszüntetését követően a táborok vezetését, század- és szakaszparancsnokokat a bajtársi egyesületek, elsősorban az Ifjúsági Turul Szövetség tagjaiból verbuválták.
A Horthy-kori egyetemi munkaszolgálatnak és a M. kir. Honvéd erődítési Parancsnokság ebbéli munkájának az 1944 augusztus-szeptemberi erdélyi szovjet és román támadás vetett véget.
Zárás
összegzésként elmondható, hogy az egyetemi munkaszolgálat szervezeti struktúrája alapján több szálon bizonyíthatóan külföldi előzményekkel rendelkezett, eszmeiségében változó mértékben hatották át fajvédelmi, népi és náci típusú szélsőjobboldali eszmék, szervezetileg pedig - bár 1944-ig különállt - előképe lett a kötelező honvédelmi munkaszolgálatnak.
A diákmunkatáborok magyarországi története azonban nem itt ért véget, az intézmény szervezete - a történeti idő nyilvánvaló múlása, és az eszmei különbségek dacára - különös hasonlóságot mutat a kádári államszocialista időszak Kommunista Ifjúsági Szövetsége építőtáboraival.80 Tóth Pál Péter már negyedszázaddal ezelőtt felhívta a figyelmet: „ha kutatásaim során nem botlottam volna bele, akkor sem gondoltam volna, hogy például [...] az építőtáborozás nem csupán 1945 utáni valóságunk terméke. Pedig nem az, mert [...Ja harmincas évek közepén jelent meg a hazai ifjúsági mozgalomban. ' ugyanakkor ma is olvashatunk oly véleményt, miszerint „ez az építőtáborszerű tevékenység nem volt azonos a katonai jellegű munkaszolgálattal. "82 a Horthy-kori egyetemi munkaszolgálat részben építőtábor-, részint pedig katonai-jellegű volt. a KiSz-táborok (melyek története ugyancsak feltáratlan) az alapvetően más társadalmi, politikai és ideológiai viszonyok, a résztvevők tömegesedése és a mili-tarizmus hiánya okán is gyökeresen mások voltak,83mégsem minden alapot nélkülöző az összevetés, melynek elvégzése a jövő feladata lehet.
IRODALOM
BaKó Elemér 2002. az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról. Szerk. Kálnási Árpád. Debrecen.
Bartha Ákos 2010. Magyarország első nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése. in: Sárospataki Füzetek, 14. 4. sz.
The Hungarian Jewish Catastrophy. a Selected and annoted Bibliography. 1984. ed. randolph l. BraHaM. new York.
Bereznai Aurél 1940. (szerk.) Munkaszolgálatos kézikönyv. Bp.
Bonhardt Attila 2005. a Munkaszolgálat a Honvédségben (puska helyett ásó). in: ...és újfent hadiidők! (avagy: a „boldog békeidők" nem térnek vissza). Szerk. ravasz istván. Bp.
Gergely Ferenc 2008. KiSz. a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség története 1957-1989. Bp.
Hajdu Béla-laBorC györgy Péter-zoMBor zoltán 2009. az egyetemi önkéntes munkaszolgálatjelvényeiről. in: az érem, lXV. 2. sz.
HilSCHer Rezső 1933/a. a kötelező és az önkéntes munkaszolgálat. Bp.
HilSCHer Rezső 1933/b. a női munkaszolgálat. in: Munkaügyi Szemle, IX-X. március.
HilSCHer Rezső 1935. a női munkaszolgálat. in: Munkaügyi Szemle, IX-X. április.
Hívogató, 1979.
Karsai Elek (szerk és bev..) 1962. „Fegyvertelen álltak az aknamezőkön..." Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon. I. köt. Bp.
Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőház-napló, XVIII. köt. 1938. 604. (1938. május 14.) Bp.
KereKeS Sándor 1938. a németbirodalmi munkaszolgálat. Bp.
KerepeszKi Róbert 2009. aTurul Szövetség országos és debreceni szervezete (1919-1945). PhD-disszertáció. De Bölcsészettudományi Kar.
iFJ. KoVÁCS Béla 1939. Hogyan nevelődik a német ifjúság a munkatáborokban? in: egyedül Vagyunk, 2. sz. 44-45. pp.
KoVÁCS Imre 1937/a. a munkatábor. in: Magyar Szemle, XXI. 1. sz.
KoVÁCS Imre 1937/b. Magyar munkaszolgálat. in: Magyar Szemle, XXI. 2. sz.
MrT= Magyarországi rendeletek Tára 1937-1939. Bp.
Munkaszolgálat, országépítés. 1938. Tájékoztató az 1938. évi egyetemi önkéntes Munkaszolgálatról. Bp.
Ormos Mária 2000. egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában, 1919-1941. II. kötet. Bp.
PeTŐCz Pál 1986. az egyetemi és főiskolai hallgatók második világháborús történetéhez. in: Századok, 4. sz.
Sárospataki Ifjúsági Közlöny 1935. l. évf. Munkatábori szám.
SiMonné JanKoViCH adél 1937. önkéntes munkaszolgálat és a női munkatáborok. in: Magyar női Szemle, III. 6—7. sz.
SzaBó Sándor Lajos 1936. nemzeti munkaszolgálat (nemzeti és szociális problémák napjainkban) . eger.
SzaBó Zoltán Pál 1933. nyári diáktáboraink. in: Magyar Szemle, XViII. 3. sz.
SzéCSénYi András 2010. a Turul Szövetség akciói: a Magyar egészség Hete és a Magyar nép Hete. in: Vázlatok két évszázad magyar történelméből. Főszerk. gergely Jenő. Bp.
Tábori Újság 1939. 4-5. sz.
Tarnói lászló 1939. Munkatáborok a magyar nép és föld szolgálatában. in: egyedül Vagyunk, 6.sz. THarnói KoSTYÁl lászló 1935. Főiskolai önkéntes munkatábor. Bp.
THarnói Tarnói lászló 1939. Magyar munkaszolgálat. Munkatáborok a magyar nép és föld szolgálatában. Bp.
TóTH Pál Péter 1985. a harmincas évek értelmiségi-ifjúsági mozgalmairól. in: Ifjúsági Szemle, 2. sz.
Vezetőképző munkatábor 1936. II. Budapest. in: Bajtárs, 1936. november 7.
Zalán Ervin 1936. Munkatábor és falukutatás. in: Bajtárs, 1936. március 15.
Zsigmond Gyula 1938. Magyar Munkaszolgálat. in: Bajtárs, 1938. május.
Jegyzetek:
A legfontosabb művek bibliográfiáját ld. BraHaM, r. l 1984., kiadás előtt álló frissített kéziratában, 361-373.pp. (Köszönet a szerkesztőnek a hozzáférésért).
KerePeSzKi r. 2009. 151-157. pp.; HaJDu B.- laBorC gy. E- ZOMBORZ. 2009. 33-39. pp.
BarTa Á. 2011. 59-81. pp. a kérdéshez ld.: HilSCHer r. 1933. és THarnói Tarnói l. 1939. 14. p.
KoVÁCS I. 1937/a. 322. p.
Dánia 1917-ben, Svédország 1920-ban, norvégia 1922-ben, Svájcban 1919-es alapokon 1925-ben, Németország 1931-ben, ausztria 1932-ben, románia 1932-ben. angliában és lengyelországban 1933-tól önkéntes alapon vezették be, ahol jobbára egyetemistákat és főiskolásokat, csekélyebb részben pedig munkanélkülieket foglalkoztattak.
A kérdés hazai recepciójára ld.: HilSCHer r. 1933. 9-52. pp.; SzaBó z. P. 1933. 273-274.pp.; HilSCHer r. 1935/a. 152-156. pp.; HilSCHer r. 1935/b. 216-222. pp.; KereKeS S. 1938. 1-3.pp.; KoVÁCS I. 1937/b. 134-142. pp.; SiMonné JanKoViCH a. 1937. 4-10.pp.; iFJ. KoVÁCS B. 1939. 44-45. pp.;Bereznaia. 1940. 1-8. pp.
KereKeS S. 1938.
THarnói Tarnói l. 1939. 13-14. pp.
az MnDSz 1934-től Keszthelyen, a MeFHoSz zamárdiban, és 1930-tól Balatonszántódon szervezett nyaranta országos hírű diáktáborokat. Magyar országos levéltár (Mol) K 636c. 702. d. 98. t. 98-2. 212-213.,246. és 354-360; MOLP 1358 1. cs. 1.t. 526-1929., 527.; 694-1939., 340. és Mol K 636c.704. d. 98. t. 98-28., 5.
KerePeSzKi r. 2009. 151. p.
Mol K 636 c. 704. d. 98. t. 98-28., 8.
ld. Kostyál lászló és Végváry közös leveleit Szily Kálmán államtitkárhoz, 1935. június 22-én Mol K 636c. 704.d. 98. t. 98-37., 44-47.
a honvédelmi tárca illetékesének 1934. július 28-án kelt, Hóman Bálint vallás-és közoktatásügyi miniszternek írott levele nyomán: csak akkor támogatják anyagilag és természetben, ha a táborok honvédelmi irányítás alatt honvédelmi célokat szolgálnak, a állásnélküliek munkalehetőségeit pedig nem csökkentik. Mol K 636c. 705. d.98. t. 98-109., 2. és 13.
OrMoS M. 2000. 420.p., 447.p., 461.p., 471.p., 499.p., 508-509. pp.
ld. összefoglalóan: Sárospataki Ifjúsági Közlöny 1935.
A téma széles kontextusban feldolgozásra került a közelmúltban: BarTHa Á. 2010. a táborokról tudósít:Magyar Világhíradó, 596. (1935. július 9.)
MolK636c. 705. d. 98. t. 98-109., 14-18.
MolK636c. 704. d. 98. t. 98-28., 8.
itt először és utoljára merült fel a gondolat a nagy diákszervezetek ezirányú összefogására, természetesen a Turul eszmei vezetése mellett. Mol K 636c. 704. d. 98. t. 98-28., 6-7.
Elte levéltára, 7/c. 1935-36/3980.
Mol K 636c. 704. d. 98. t. 98-37., 47.
Vezetőképző munkatábor 1936. II. p.
THarnói Tarnói l. 1939. 42-44. pp.
uo.
Az elnevezések a Turultól eredtek, de 1944-ig, az egyetemi önkéntes Munkaszolgálat felszámolásáig megmaradtak.
Mol K 636c. 898. d. 61. t. 61-10., 40.
HaJDu B.-laBorC gy. P.-zoMBor z. 2009. 38. p.
Mol P 1364 1. d. 11. t. 4.
Munkaszolgálat, országépítés. 1938.
Ábrába foglaltan ld. KerePeSzKi r. 2009. 154. p.
Egy 1941-ből fennmaradt, a főparancsnok által kiadott értesítése szerint a nőknek a tisztálkodási eszközökön és a fehérneműen kívül 2 pár cipő, 1 fürdőruha, 1 kötött mellény, 1 tornaruha, 1 kispárna, 1 hatszemélyes terítő,kimenő és polgári ruha, 1 csésze kistányérral és kanállal volt az előírás. (az irat a szerző birtokában).
Ez egy későbbi, közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj lapjának jelszavaként is visszaköszön! Tábori Újság 1939. 1. p.
Mol K 636c. 704. d. 98. t. 98-28., 2.
Tudomásunk szerint az Ásó hazai közgyűjteményben csak két helyütt (töredékesen) maradt meg: Mol P 1364 1.d. 11. t. 2. és országos Széchényi Könyvtár (oSzK) H 70. 601. a Bajtárs mellékleteiből két példány hozzáférhető (oSzK MHC 5. 042 és országgyűlési Könyvtár a4/4520).
HilSCHerr. 1933. 7.p.
uo. 9-16. pp.
uo. 55. pp.
SzaBó Z. E 1933. 273-274. pp.
HilSCHerr. 1935. 152-156. és 216-222. pp.
SzaBó S. l. 1936.
A sajtómegjelenés elemzésétől terjedelmi okok miatt eltekintünk. összesen 11 filmhíradó foglalkozik a honi egyetemi munkaszolgálattal. http://filmhiradok.nava.hu
SiMonnéJ. a. 1937. 129-130. pp.
Mol P 1364 14. t. 61-65; zalÁn e. 1936. 7. p. és BaKó e. 2002. 5. p.
a pesti orvoskar tanárai pl. a famulusi szolgálat elleni támadást látták benne. Semmelweis egyetem levéltára, 1/a.1937-38/22.
KoVÁCS I. 1937/b. 140. p. Kostyál lászló ellenben ötven év alatt egymilliárd pengő nemzeti vagyon-gyarapodással számolt. Tarnói l. 1939. 36-38. pp.
THarnói Tarnói l. 1939. 157. p.
KerePeSzKi r. 2009. 157. p.
THarnói KoSTYÁll.1935. [számozatlan oldal]
uo. 3. p.
Mol K 636c. 704. d. 98. t. 98-37. 16.
az összefonódást szemlélteti: SzéCSénYia. 2010. 191-204. pp.
MrT 1937. 468-470. pp.
Az MnDSz önmeghatározására ld. Mol K 636c. 702. d. 98. t. 98-2., 489.
Mol P 1364 1 d. 11. t. 3.
MrT 1937.470-471. pp.
MrT 1938. 831-832. pp. a rendelet szövegét közli: Munkaszolgálat, országépítés 1938. 2—4. [számozatlan]
A Turul ugyanakkor üdvözölte a reformokat. ld. zSigMonD gy. 1938. p.
Az aznap hatályba lépett 1938. évi 2. 223. Me. sz. rendelet alapján. MrT, 1938. 412-413. pp.
MrT 1937.469. p.
PeTŐCzP. 1986. 311. p.
MolK27, 1938. február 25. (38.) és december 18. (7.)
Vö. elTe levéltára, 8/b. 1937-38/1423.
Képviselőház-napló 1938. 604. és orMoS M. 2000. 499. p.
http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8096 (2010. augusztus 9.)
Bereznai a. 1940. 12. p. a honvédelmi és kultusztárcák közötti villongásokra ld. Mol K 636c. 1039. doboz 61 t. 61-10.
MrT 1938. 1116-1119. pp.
MolK 636c. 898. doboz61. t. 61-10. 26.
Mol K 636c. 1039. d. 61 t. 61-10. 2. Székhelye 1939 szeptemberétől Budapest. V. kerületében, a Klotild u.10/c. II. emelet 4-5. szám alatt volt. raktárhelyisége a Viktória gőzmalomban, az Újpesti rakpart 39., barakktároló telepe pedig az V. kerületi (ma XiII. kerület) Kárpát u. 19. szám alatt létesült. Mol K 636c. 898. doboz 61. t.61-10. 12.
KarSaie. 1962.Viii-XCVi.
MolK636c898. doboz61. t. 81-10. 36-37.
PETŐCZ E 1986. 309-311. pp.
uo.1986. 313. p.
MolK636c. 898. doboz61. t. 61-10. 10-11.
MolK636c. 898. doboz61. t. 61-10. 16.
PETŐCZ E 1986. 314-315. pp.
1944. évi 1021. VKM sz. rendelet.
&
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2013.01.20. 20:34:31
Viedójátékokon felnőtt hülyegyerekeknek, indexen lógó Magyar Gyermekeknek készítenél valami könnyen érthető, egyszerűsített összefoglalót?
magyar-magyar szótár 2013.01.21. 03:21:56
2013.01.21. 21:38:32
