"Jaaj, nem szeret már az uram: meg se ver!"

/cigányasszony panasza -a szerző saját gyűjtése/

>>Nekem, akinek hat felesége volt [...]kit nem ütött meg a felesége[...] vagy a férje<<
/a kisDopeman beállva a DopemanTV-ben megaszongyaja/
 

 

 
A minap súlyos ítélet sújtott egy cigány értelmiségit. Több okból nem írom le a nevét. A tágabbértelembe feszítés szándéka csak az egyik . A másik a zúgás, a saját gondolataimat nem hallanám a bömbölésre, amit olvasóim ötfős tömege hallatna, ha én azt állítanám róla, hogy értelmiségi. Igenis az, igenis hosszúúton. Talán jó szüléje, nagybátyja, sorban a tanárai, barátai támogatták, munkájuk fekszik abban, hogy ő eljuthatott a …ööö… ehmmm... relatíve csúcs-ra.  
 
A cigány végzet szimbóluma a kerék.
 Hol talp, hol kerék. [helyesen¨hol küllő, hol talp”]Hol gyalog, hol lábbusszal. Egyszer fönt és másszor is és harmadjára is és hetvenhetedjére föl, egy kicsit, csak éppen ráérezni agy jobbélet ízére és aztán megintzutty, ez a cigány végzet.
 
Sokat agyalok rajta, napjainkban ugye, mármint ezekben a napokban a genetika megint sláger, Akos Kertesz többet tud a magyarok genetikájáról, mint Czeizel Endre. Se a jó, se a rosszgyerekek nem képesek megérteni, hogy ez az Akos Kertesz nem az a  Kertész Ákos, aki örökösen és joggal és visszavonhatatlanul megérdemelte a Kossuth-díjat. Ez az ember egy vén szenilis idióta, aki nem tudja már, mit beszél, ha az agyvérzsír elönti az agyát attól, hogy éppenaktuálisan nekinemtetsző kormány van, nincsenegyedül, többszázezer haladóbalóóódalli busong vele együtt… avagy őrjeng esztelen… , ennyi, nem több, lapozzunk el, vissza a genetikától…
 
Gyakran látom a cigányokat: meghalnak egy kis fán nyőtt eperért. Rostos gyümölcsökért, főleg a körte ilyen. Aztán az olajos magvak, a dió. Királycsávó lehullott húszezresért nem hajol le, de füves árkot tallóz két szem dióért. Két kilométert kerülnek egy feketeeper fáért, valóssággal legelik le a gyümölcsét. Van magyarázat, ezen gyümölcsökért való zsigeri rajongásukban az Óhaza elveseztt fődgyére révednek vissza, tudományos magyarázata ennek nincsen, "buta vidéki körzetiorvosok" semmilyen tudományosténnyel sem alátámasztott sejtése, még a cigányoknál igen általános tejérzékenységre is hivatkoznak [tejet osztogálnak a fézárkaóztatássijak a cigányiskolában ingyír, potyára...]
És a végzetük is valami ilyen, ősi, mintha átok lenne.
 
Ism.: A Hosszúútban többszáz, ezeréven is által egy 4444 nép által lakott szubkontinensről 77 kaszt emberei indultak föl a katona és paraszt nyilván a leghamarabb beasszimilálódott más népekbe az úton, mesterségek kasztjai [téglaégető, pecér és hóhér, zenész, rézmíves, kovács -ez innen uncsi történet, ugye?] Hogyan képzelhet el egy europid társadalomtudós olyan kontinenst, aminek ezer négyzetkilométerén, ha egyenkint számlálom ki, összese 24000 négyzetkilométernyi egymástfedő halmazokban 112 nép él, akik 78 nem rokonítható, különb-s különb nyelvet beszélnek, míg vallásban "csupán" négyfelé oszlanak...
 
Ez a minapi végzet tulajdonképpen két emberé és sztorik formájában, mozaikszerűen valamennyire ismert is. Celebek az érintettek, a két ember, a két áldozat, egymás áldozatai is, akik egyben hát a cigány végzet áldozatai, például ennen szilaj természetüké. Ugye, egy szilaj áldozat… mely mennyire szokatlan társítás.
 
Nyilván vannak még ma is ennek a cigány értelmiséginek maradék (tehát igaz)  barátai. Ha én tévéképernyőről láttam a tekintetében a bepiáltság miatti eszelős indulatot, akkor live?  Ezt nem sejtem, ezt tudom: a barátai, nevelői figyelmeztették, a tanítói: ne igyál! Nem birod, nem neked való a pia. Nem hallgatott rájuk s ráadásul már elő-figyelmeztető leckéket is kapott és ezekből sem tanult, pedig vissza is nézhette videón, mit művelt a műsorban…
 
A cigányoknál a személy, az egyén szabadsága szinte korlátlan. Nem veszik ki a 12 éves alkoholista kezéből az üveget, az anyja talán még acsít vele. Szemlélik: a természete ez. Olyan cigányfelzárkóztatás, ami egy egyénnél sikeres lesz, majd a szakmányban felzárkóztató azt az egyént hagyja sorsára, mert onnan -szerinte, a "felzárkóztató" szerint!- már majd szülőként a stafétát továbbadja, ez a cigányságnál nem lesz érvényes soha, minden új mag új történet s minden felzárkóztatott gyermeke az ükapák történeteibe révedhet vissza! Ki cigány szülejének talp, annak kerék s az ő gyermekének megint csak talp ésígytovább. A cigány felzárkóztatás [aki ismer hallja is mennyi gúnnyal mondom ezt, köpöm, pthefőjj, ki] végzete ez: Amit a cigánytanító estvélig épít, a cigány gyermekbena szüleje  öt perc alatt visszarombolja. Cigány végzet: a 10-12 éves érett cigány nő lázad a szülei ellen, majd, amint ez a magyaroknál a későbakfis korban 17-21 év körül bekövetkezik, 13-14 évesen „elmegy az esze” , >>tiszta dilaj lesz<< és beteljesíti anyja végzetét és megismétli anyja életét, korán szül s aztán sorban sokat.  Csakis és kizárólag a kaszt fegyelme a súlyos hagyományok, a semmibensemújság, az el, a sorsba, mint klisébe belenyomás, a klán kényszere az, a mi a cigánysorsot állandósíthatja nemzedékeken át. Hogy beszéljek a kaszt-ról a mai ostobizmusban, amikor még egy mindig maaxistának gondolt elbaltázott lóizét tanítanak az iskolába a kasztrendszerrő ( ami iskolában különben kasztrendszer is van!).És még ez a kaszt-szerűség, amennyire véd, annyira megoszt. A dalit soha nem képes legbelül elhinni maga-magának, hogy felemelkedése jogos, mindig… csak kissé.. de megbicsaklik, ingatag vagy túlzásokba esik és szalonnahangon bráhmin kegyességben pomádékirályoskodik, bukása szinte törvényszerű s akkor a kasztok eleveelrendeltségének hívei károghatnak megint, lám a dalit, lám a dalit! India mai történetébe a "dalit felzárkóztatáéson" keresztül beleavatkozik a globális európai elbutult szájjalcsinálomizmus. Szörnyű.. -de el vissza, témához.
 
Tippelek persze, képzelem. Kipingálhatnám ezt a szöveget sok-sok szerintemmel. Feltételezés, nem voltam ott, nem tartottam a gyertyát.
 
A magyarfogalmak nem alkalmasak a cigányfogalmak értelmezésére. A cigány a barátjának a testéről az  inget odaadja mínusz öt fokban is. Nehéz ezt olyan magyarnak megértenie, akin már szőrenyövése előtt is vót ruha vagy ha nő, akkor hét esztendős kora előtt is… Ruha és fázás, ez relatív dolog, az fázik ruhátlanul télen, aki megszokta a ruhát. Polgári embereket szoktam inteni, a rövidnadrágos kisfiú gazdagabb polgri családban is télvízben rövid nadrágban járt és a harisnya és a nadrág között volt egy kis szünet: a csupasz térde. Polgári módos kisleányok pedig cipő, térdharisnya, szoknya.. és télikabát. Móricz Zsigmond és testvérei maiszemmel putricigány környezetben nőttek föl, havas télvízben is egyszálpendelyben... Aki már látott havas latyakot cipőbe sose szorított sültszalonnaszerűen terülős gyermeki lábujjak közül föltüremkedni, de ki látott ilyet, a magyar szegényparaszt kölyke is így járdalt télen... 
 
 Azonban a cigány a magyar jószívűségét balfaszságnak és butaságnak értelmezi. Vannak ugye a magyarbölcsességek, ne halat a szegény cigány halásznak, hanem hálót, nos a szegény cigány halász nem szegény magyar halász, a szegény cigány halász a kapott hálót eladja óccsójért valamelyik gazdag magyar halásznak. A cigány halász halat akar, s ha növendékhalakat kap a vályogvető digógödrébe tenyészteni, akkor a cigány halásznál egy napig a kutya is növendékkecsegét eszik, holnap meg még azt a párat is kipöccőzik a pocsolyából, amitt a kamerák kedvére szórtak be- ha fel nem fordultak már. Csupa-csupa ilyen sztorikkal van tele a cigány felzárkóztatás, milliárdok mentek pocsékba ezért.
 
Nem tallóznám most a [két] cigány értelmiségi történetét, az agyoncsámcsogott sztorikat. Egyetlen ismerhető, de csak végig sem gondolt, egyszer-egyszer elhangzott motívumot nagyítok most ide, hogy megvizsgálhassuk az álszent, szemforgató, szájjal cigány toleráncs magyar értelmiseggi elite magatartását.
 
Vádolom, vádolom: Vádolom a sajtómunkásságot, a sztorin csámcsogtatós celebsávot, vádolom a megélhetési nővédelmis ostoba beszűkült tudatú picsákat. Nem lesz példa, hiába statuálnák, talán lesz jogiprecedens. De egy cigány nő nem tökfőzelékből való figura, ő egyszerelméért, A férfiért ennsorsa árán is kitart, verés? Pofonok? Ugyan! Régebben jókat röhögtem Bódis Krisztán, hogy ledöbbent, hogy a leszbikus párból, akiket ajnározott, a férfiszerepű az asszonyiszerepűt (kriptohetero) megverte párszor. Honnan ismerhetné a jelentős művésznő a verés rítusát.
 
Történt  , hogy a szilaj áldozat megtorpant. Ki mis mondta: Ő nem akarná, hogy a megcvádolt tettes a munkáját, megélhetését elveszítse.
 
Ugyanis a cigány értelmiségi, hivatalosan azért, mert no, annyira nem jelentős művész [mint Stohl András –a szerk. gon. röh.] rögtön és jóformán minden munkáját elveszítette.
 
Közelítünk már, közelítünk, a szerintem lényeges bár haloványka motívumhoz, figyelem!
 
Megtorpant az áldozat és talán már vissza is vonta volna a feljelentést, amikor a… minek nevezzem, minek, ugye élvezetes lenne őket megint süllyeteg europid picsoidoknak lepekhni… Szóval ekkor csapott le az áldozatra az nőiérdekképvislet kombattója. Nehogy azt higgyük, hogy valami tikos dologról van szó, az nőiérdekképvisleti harcosnő maga az ő szájával dudogta bele dicsekvéssel a kamerába, hogy ők bizony nem hagyták az áldozatot visszavonni, hanem gyerünk és előre, rajta. Példát kell statuálni, ezek a  nőérdekképviseletiek ugyanis, mint e Síkbolygó lakói általában, úgy képzelik , hogy példa statuálásával endlösung következik be. Fogom a példát, mint bunkót, statuálok, azaz verem belé és kész: megtanulja. Fogták, elvették az áldozattól a történetét, a példa statuálásához megfelelővé kupáltan felhasználták, méghozzá kimondottan minden más áldozatnők érdekében. Hogy az áldozat ügye nem az ő ügye, hanem az áldozatnők végtelennagy halmazának az  ügye.
 
Egyes kollégák un. makarenkói pofonokkal operáltak. Vagyis ugyanúgy, mint Makarenko, megverték a cigány kölköt, mint a lovat, Makarenko az egyik alkalommal leverte a fiatalférfi elvetemült bűnöző neveltjét, mint vak a poharat, ököllel letaglózta. Primitív közösségnek jelezte, ki a vezérhím. Ez nem indulatból történt, nagyon fontos, hogy a "Makarenkói pofon" közben a tanító teljesen kimért, nyugodt, nem izgatott, nem elönti az agyát a vér, nyugodtan odamegy, a sátánfajzatot leüti és akkor a csoportban talán néhány embert ösztöneire hatva maga felé fordít. 
 
 
 Ugyanis a magyar számára a verés fogalma más, mint a cigány népek bizonyos kasztjai számára. Talán még zenész cigány kasztban nem sok verés van, na jó, a korai években, a hangszerre való finom reá-irányításban, amikoris a gyerek elkezd totyogni a kis asztali cimbalom felé és akkor a papa a hegedűvonóval igyekszik módosítani az irányt az asztalra tett hegedűk, azok közülis a prímhangszer felé.  Más kollégák viszont nem is kisérleteztek a cigány gyerekek verésével. Volt egy kolléganő és annak egy semmi kis pálcája, többnyire mutogatásra használta. Illetve „megverte” vele a gyerekeket, azaz verés-szerű mozdulatban a pl vállukhoz érintette. Más kollégák nem is értékelték a különbséget, ők igyekeztek a cigány értelmezésbe venni a verést és rexütővel úgy kupán nyomták a gyereket, hogy csak úgy szó’t. Cigány gyerekek egymásközti vitában, esküt nyomatékosítván aját maguknak lekevertek olyann pofont, amire egy frissdiplomás ideges tanítónőjelölt nem képes. Más cigánygyerek kapott egy idegen nevelőtől egy makarenkóinak szánt pofont, erre belefejelt a kapufélfába úgy, hogy az akácoszlop zerrgett... És kinevette  a "makarenkói pofont" adó baromarcút, nemmellesleg én is.
 
Az érdekképvisleteiket tehát kitanították az áldozatot és szépen meggyőzték arról, hogy ki kell tartania minden más áldozat érdekében is, kihasználván a celebitás adta ingyenes paláverértéket, mostmár ütni kell, ütni a pasit, hogy arrúkódújjon.
 
Néha látunk iskolai verekedéseket a hírműsorokban, gondosan kihomályosítják az arcokat, onnan  tudom, kellő utóítéleteim alapján, hogy magyar kislányok vagy fiatal 13-15 éves érett cigány nők verekednek, hogy ezutóbbiak tudnak is verekedni, rendesen befeszített s nem hátranyakló ököllel ütnek és a lerántott fejű lány arcába térdelnek föl, ez náluk afféle lájtos csihipuhi, mint magyar kislányoknál a hajciba-hő. Kisebb , eldugottabb falvakban még ma is előfordul, Lyukmagyarországon, Tirpákiában vagy a Viharsarokban, hogy a magyar paraszt nő, amikor a bérzinkúton meglátja tankolni az ellenséges nőt, aki az ő urát leszopni merte,  kiszáll és a nő arcát a hajánál fogva tépi bele a kút begonnyába s a hajcsomókat meg szépen odabassza a műszerfalra, nyee-je, anyád, kurvavíre! Magyar fejlett városi  kultúrnő ilyenkor finomabb eszközöket alkalmaz, körbetelefonálja tettetett-zokogva a barátcsajszijait, melyikük tud olyan ügyvédet, aki a hülye félreszopató faszt a kurva anyja vagyonából is kipereli plusz asszonytartás. A vidékiparaszt lyukmagyarországi avagy tirpák nő ezután hazamegy és az urát is lerendezi, beleállíjja a csákán’t az ikszötös szélvédőjébe, vagy ráfarol a hatos forgóekével fölszerelt nagytraktorral a micuicsijére oszt kész. Kihajigál pár konyhára való edényt a szekrényekből, a cégesszámítógépet a csukottablakon. Tudom, hogy magyar nőolvasóim ezt hitetlenkedve is olvassák, nadehát nincsen is nekem tirpákiai vagy lyukmagyarországi nőolvasóm, aki nem tudna csudálkozni az archaikus ősnőiségbe révedésen…
 
 
 
Dicsérik is az áldozatot a fennkölten erényes magyar médiában, szavahihetőségének fő bizonyítéka, hogy mindig szépen és ugyanúgy mondja el az eseményeket, bármelyik epizódtól is kezdvén, nagyszerű. Ez fasza. Akkor ezekszerint a legmegbízhatóbb tanú egy papapgájgép lenne. Nyilván nem feltételezik az áldozatról azt, hogy képes egy szöveget szépen megtanulni.
 
És mindenki ismeri A Vihar Kapujában effektust és ez még az egyénnel is így történik, még én is egy velem megtörtént súlyos esetet különb-s különb módon mesélek, hol ez jut eszembe, hol azt hagyom ki egy hirtelen bevillant új emlék miatt. Tapasztalataim alapján én akkor fogok gyanút, ha egy elbeszélt történet mindig tökegyforma. Ha jól tudjuk [pedig nem - a szerk. kiaka.] akkor...krmmm... "zaklatott körülmények között" történt meg a  dolog, alkoholos befolyásoltság a minimum, hátmég a féltékenység, régisérlmek, sosetisztázható vitás kérdések... A magyar vizsgáló-jog ismer ilyen kifejezést, hogy életszerű, kérdezem, mennyire életszerű, hogy egy súlyosan zaklatott cselekmény/idő/intervallumra pedánspontosságban, mindig ugyanúgy emlékszik vissza valaki??
 
Hosszú hónapokon át kétnaponta voltam fogdaőr. ÉS egyszer pedig kattant mögöttem az ajtó és a fogdát zárták rám, kívülről. Mennyiszer-mennyiszer láttam ezt a fogdát, ha üres volt szórakoztunk ott, ökörködtünk őrségben, kibejártam a fogdából, ismertem a szagát, színét, a falait apróra , a padlóját, ott feküdt a Sanyi, görcsökbe rándulva, köpetnyi epét ökrendezvén koki részegen. Hanem, amikor reám zárták a fogdát, idegenhelyen találtam magam, egy másikvilágba zuhantam, semmi se volt ismerős és az ajtót, amit ajtónak éreztem azelőtt, akkor áthatolhatatlan kontinensnek, az űron túl élreztem magam egy idegenbolygó felé tartó kapszulában... .
 
Az tettes és áldozat hosszúnak számító, viharos kapcsolatban volt. Ezt a kapcsolatot a  cigány végzet  hatotta át. Már a régi hagyományokból kitépetten, de csak félig, sok-sok fájdalmas szállal még vissza-vissza. A cigány nő…. Hogy is mondjam, hogy magyar nőolvasóimat súlyosan ne bántsam meg... Ismétlem: nem tökfőzelékből való püré. Képzelem, képzelem csupán, lehet, hogy a tettes már annyi-de annyi magyar nőt únt… Az embernek, pl, ha budapesti a nője és únja, ad neki egy randit, nem megy el és már kész is, még barátságokat is el lehet ilyen pesties eleganciával  végelni, nemhogy magyar pesti nővel szerelmi kapcsolatot… Pesti ízlés szerint vidékiparaszt jellegét árulja el az a tahó barát, aki a harmadik nemösszejött találkozó-ból se veszi le, kopjon le már...
 
Cigány vérem.. hát ugye az a néhány vonónyi egy nagy nemzetközi hegedűversenyben… A nálunk mcigány gyűjtőnév alatt ismert népek is, attól függően, mely korban, merről jöttek, vannak szlávosak, mediterránók, és oroszosak. Mongolszeműek. Csupa csupa ázsiai puszták nomád népeiből való vonófutamokkal... a magyar is nomád és méghozzá magához erőst asszimiláló, ezért szoktam idegesíjjeni a cigánygyűlölő zsírmagyarokat azzal, hogy a mai cigányokban ükapáikat is láthatják [megint Móricz gyermekkora, ugye...] izé.. szóval az a pár cseppecske is néha cigány nő után gerjedt, de aztán elrettentem a történet egyéb epizódjaitól, pl sok cigány nő abba szocializáálódik, hogy ha szeretkezni akar az urával, akkor nem a fülébe nyal bele és az ’acskaóját markolja el, mint egy tüzes tirpák menyecske, hanem repkednek az edények, tévétávirányító, a félpár gummicsimma és minden és acsítás és visítás… Nagyon fontpos, hogy ezek az edények.. valahogy nem törnek ösze, jelentős sérülést nem szenvednek, kissé tapasztalt ember számára is felismerhető a rituálé jelleg---
 
Azt is szeretem a cigányokban azonban, hogy bármely érzelmi vihar alakítása [megjátszása] közben is sokszor józanok maradnak. Avagy néha ellenkezően: dalitoknál  undorító tud lenni, amikor a gyerekeit csak a bűrükön szerezhető jövedelmekért szülő anya tetteti a sírást és könnyeket kisujjáról a nyálával fölkenvést ígéz magának. Beszéli búját, ordenárén bömböl, de egyébként érzelmei nincsenek. Namost ugye a cigány férfi se tökfőzelékből való figura, amikor nagyon repkednek már az edények, elkezdi lassan, komótosan a nadrágszját kicsatolni, a házasságonbelüli erőszak jegyeit vélik belelátni a jelenetbe, amire pl az ágyon tévét nézvén kucorgó nagylány csak vállat se ránt, ű már tudja, mely szokásos műsorszám ez. [„Ó, anyám, nem szígyëlli magát, annyira baszos.”] A cigány férfi nem tökfőzelékből való figura, de ha egy cigány n asszonyon akarna erőszakot tenni egyedül, segítség nélkül, akkor legyen hat karja és vagy négy lába, még egy kés sem biztos, hogy elrettenti az erőszakot elutasító cigány nőt. Nyilvánvaló, hogy egy nőérdekvédelmi aktivista hölgynek fingja nincsen arról, hogy vannak nők, akik metszőfogaikkal még képesek  diót törni.
 
Tehát ha pár órára is plátóicce belészerelmesedtem egy cigány nőbe, gyorsan ki is, mert nem az én habitusomnak való az a rituálé, hogyaszondja nem azt mondja este, hogy annyira szeret, hanem elkezdi, hogy mért néztem én a buszmegállóban a baszos Púrcos Bözsire, látta, ne hazuggyak, itt gyön egy kis ereszdelahajamat húsz percre, majd egy igen fincsi, édes üzekledés, de az én zsenge magyarnyakam már a puszira is csikland, nemhogy cigány vagy ősi magyarparaszt avagy tirpákmenyecskemód kiszívják a foglaltságom jelzésére.. na! Gyűjteményem éke az, amit egy katonatársam mesélt: A szépséges cigány felesége húsz perc után már kifáradt az edényzörgetésbe és kiszólt a szerepéből: „Eeej, hát mëddig csinátatod még jëzztet velem te bamba, vëdd hát mán észrë, mi kék nekëm!”
 
Tehát én  nem a szájammal vagyok csak empátikus meg toleráns a bajbajutott cigány értelmiségi eránt. Nem is akarnék vele jópofáskodni, még egy grillpartit se. A piásokat egyre kevésbé birom és a piásan hőzöngőket meg annyira se’. Jól elvagyunk  egymás nélkül.
 
A pozitéjvdiszgrimminációjaóval pedig a pokolba, el, igen! Nem a cigányságára, hanem a cigány végzetére apellálok a vádlottnak. Tisztában azzal, hogy a magyar bíróság nem igazságot szolgáltat és a magyar jog egy tészta és a magyar igazság  pedig egy más tészta. Szerintem az inkriminál cigány értelmiségi tanult és ezentúl kerüli a végzetébe sodrós szituációkat is majd.
 
Én ezzel az írásommal (és megint és nem utoljára) az önfelkent szájjalcsinálós érdekvédelmieket inteném, hogy ha már csörtetnek valamibe bele, a jó ügyért? –ezt nem is kétlem! De ha jót akarnak, akkor akarják már teljesen is azt a jót, ne csak a szájukkal. Én elhiszem, hogy valamilyen zsigeri (frusztrációk, szexuális kielégítetlenség, kriptoleszbikus érzelmektől fűtött férfigyűlölet, puszta naív tapasztalatlan jókislányság, stb-stb ) okból túlspilázottak. És szelektíve akarják látni a cigány értelmiség[iek] történetét.
 
Én semmit mást nem kérek, valamelyikük menjen el a tárgyalásra és mondja el ugyanazt a bírónőnek, amit a kameráknak elmondott, hogy ők, segítették a áldozatot kitartani a vádja fenntartásában és hogyan. Ne mondjanak semmi mást, csak az igazat, ahogy volt, amilyen szavakat használtak, amilyen mondatokban, azokat ismételjék el szépen a bírónőnek is. A szilaj áldozatot is arra kérem, hogy mindent mondjon el, de mindenmindent. Jó, mit bánom én, én nem veszem be, de ha úgy akarja, tőlem játsza meg a sírást, engem ugyan nem hat meg, de úgy látom, bejövős.
 
Biztosan érdemelt valamit tettéért ez a cigány értelmiségi, de véremre esküszöm, meg is bűnhődte már eléggé. Statuáljanak példát a szájjalcsináló érdekvédelmis értelmiseggnők valahogyan, én nem bánom, találjanak ki valami újat. Ha felkérdezném őket a népek közötti kulturális különbségekről, milyen szép, betanult feleletet mondanának föl.
És ahányszor elismételtetném velük a betanult feleletet, ugyanúgy ismételnék föl.
 
Én csak arra kérném kiskegyeiket, hogy egyszer, csak egyszer.. az egész történetet és a szívükkel az összes zsigereikből, a szívükkel, ami ugye, hogy nem a gondolkodás szerve, a szívükkel is próbálják átérezni. Ne, ne a cigányt sajnálják, hanem az embert, akit ennen végzete sújt.
 
Márpedig a jogban aztán a végzetre, ha jól tudom, végképpen nincsen kategória…

 

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr273226068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.09.15. 10:40:17

nem tudom. A génekben sok mindent hordozhat egy ember, de determinációt, azt nemigen. sokszor elmondod ezt, a hosszú utat, meg hogy a súdra-ivadékok végzete sújtja őket, de mitől? Engem miért nem sújt sem grófnagyanyám, sem zselléröregapám sorsa?

budai zöld 2011.09.15. 11:02:46

@vészmadár (pica pica):
A laktózérzékenység, az genetika.

A többi az "csak" viselkedésminta, de ettől még legalább annyira bevésődik, és legalább annyira nehezen változik, csak lassan, generációkon keresztül.

A te nevedben nem beszélhetek, de mondjuk saját magamon gyakran észreveszem, hogy sokat "örököltem" a nagyszüleim túlélési stratégiáiból, annak ellenére, hogy teljesen mással foglalkozom, mint ők, egy teljesen más világban.

Fenehorizont 667 2011.09.15. 11:05:32

zenészkasztban is hangsúlyos nevelési forma a verés.

Fenehorizont 667 2011.09.15. 11:12:05

@vészmadár (pica pica):
a végzetet én úgy értelmezem, hogy kultúrális végzet. egy cigánygyerek 7 éves korára lát és hall annyi mindent, amitől a büdös életbe nem fog tudni szabadulni. ez így van mindenkinél, csak a mi kultúránkban az 'annyi minden' nagyjából megszokott, ezért azoktól a dolgoktól nem kell szabadulni soha, hiszen ponthogy a beilleszkedést segítik. ezért ezt végzetnek sem lehet nevezni, hiszen a 'végzet' negatív kicsengésű szó, amit arra használunk, ha egy ember sorsa úgy alakul, hogy a mi általunk megszokottól eltérő lesz, és az eltérés hatása a mi és a szerintünk végzet sújtotta ember kapcsolatában ránk nézve 'nem előnyös'.

Fenehorizont 667 2011.09.15. 11:16:19

@kchkscak: ööö, ez kicsit értelmetlen lett, de remélem, nem annyira.

RomBold! (törölt) 2011.09.15. 11:34:30

Ne parázz, értelmes lett!

Fenehorizont 667 2011.09.15. 11:48:06

@vészmadár (pica pica):
de ez nem öröklődik. ez korán kialakul. hogy mi tud öröklődni egy ember esetében, azt csak akkor lehetne lemérni, ha lenne két vagy több párhuzamos világ, és a csecsemőket más és más környezetbe raknák, és utána egy brigád mindenféle szempontból megvizsgálná a kialakult személyiségét :D

sztem max olyan dolgok öröklődnek, hogy temperamentum. vki idegesebb típus, vki nyugodtabb; van, aki melankolikus, van aki vidámabb. ilyesmik. de lehet, ezek is úgy alakulnak ki, és olyan dolgok befolyásolják, ami a neveléstől függ, csakis kizárólag. fene tudja.

azt tudom, hogy a juhászkutya akkor is terel játék közben, ha egy panelban nőtt föl, és birkát tv-ben láthatott max, ha fel tudta volna fogni, mi az a tv. ez jelent valamit, az biztos, mert állatok vagyunk mi is:)

RomBold! (törölt) 2011.09.15. 11:59:43

Pénz számolva - asszony verve jó!

Vesd össze ezzel:

"Jaaj, nem szeret már az uram: meg se ver!"

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.09.15. 12:57:52

@kchkscak: a biológia első dogmája az, hogy az információáramlás egyirányú: DNS-RNS-fehérje. Lefordítva: semmilyen szerzett tulajdonság, tapasztalat, képesség nem íródik vissza az örökítőanyagba, ergo nem is öröklődik. A kovácsmester fia nem születik erősebb izomzattal, mint a könyvelő fia (legfeljebb az erős fizikumú, jó fizikai adottságú fiatal gyakrabban lesz - adottságai miatt - kovács, mint könyvelő).

Fenehorizont 667 2011.09.15. 15:45:42

@vészmadár (pica pica):
akkor mér tud terelni a panelban fölnőtt juhászkutya? erre mit mond a nagyrabecsült scientia? letagadja? előttem nem tudja, mer én láttam.

Fenehorizont 667 2011.09.15. 15:57:16

@vészmadár (pica pica):
sőt, láttam olyan pulikutyát is, aki magán kívül, mint állatot, csak az utcán rohangáló többi kutyát, lovakat, meg max libát, csirkét látott MESSZIRŐL, azt mikor a gazdája vásárolt egy csomó csirkét, úgy egybeterelte őket, h kábé vigyázzban álltak.
míg a keverék vagy a nem juhászkutya berohan közéjük, szétkergeti őket, féltékenységében kizabálja a kukoricadarát (amit amúgy meg nem enne, ha neki adják közvetlen) a tálkából, azt bóklászik tovább.

lehet szőrszálhasogatásnak tűnik, de ezek sztem kurvára fontos dolgok, ebből a szempontból.

Steinmann Lujza 2011.09.15. 16:05:46

Az idegrendszer erőssége / gyengesége öröklött. De az, hogy a felborzolt idegeid feszültségét hogyan vezeted le, az mintából tanult.
Sőt, mivel van egyéni felelősség is a saját sorsunkért, felnőtt korban már önmagunknak tanítható. Én sem véletlenül járok jógázni:D
mivel többször elhangzott, hogy ki a tökfőzelék...hát nem tudom, az én szememben, egy nő, aki arra teszi fel az életét, hogy valaki "maj csak eltarcsa" az tökfőzelék, akár képes kitépni a másik haját, akár nem.

I_Isti 2011.09.15. 21:59:47

@vészmadár (pica pica): Na persze. Mi az információ?
És hogy kerül bele a dns-be?

PesszimPista 2011.09.15. 22:41:44

Kedves mindenki! :-D
Azt azér' olvastam vhol, és nem a brit tudósok rovatban, hogy a területet kutatók találtak vmi halvány bizonyítékot arra nézvést, hogy igen is van genetikai emlékezet.
Nyilván a pulikutyák esetében sokkal kisebb lehet a környezeti "torzító" ráhatás, mint az emberek esetében de azért mégis érdekes a kérdés.
Ha már nem csak a pulikutyákról van szó, akkor ez persze nem csak az Indiából elszármazottak esetében lehet így hanem minden embertársunkéban, annak ellenére, hogy a determináltság bármilyen foka -úgy általában- rémséges viszolygást vált ki nyugati kultúra embereiben (legalábbis).
Talán attól éppen olyan visszataszító ez itt egyesek számára, mert a damui (csak kimondtam) determináltság hangoztatása nem igazán a rasszizmus felől hat a tudatunkra, hanem a saját determináltságunk sejtetése/kinyilatkoztatása irányából.
Büff neki! Most akkor?

RomBold! (törölt) 2011.09.15. 23:55:32

hm...

Azt kellene megoldani, hogy a pulit megtanítom terelés helyett házőrzésre, és a tanított puli kölyke már tudjon terelni is, meg házat őrizni is. Aztán ha sok generáción keresztül mindig házat őríztetek a pulival, akkor egy idő után eljusson oda, hogy a sokikszedik generáció már méla unalommal szemlélje a szétszéledő juhokat, és terminátorként pusztítsa a Lopó&társa kisvállalkozás tagjait.

magyar-magyar szótár 2011.09.16. 02:06:28

@vészmadár (pica pica): Ez a titok. Több dolog együttállása. Hogy lesz a schwoob ivadékból eőshmotyórr bicskás legíny, olyan tradécijaókba visszarívedve, amik nagyapái előtti időkbeű otthelyesek. Vagy: Ott van a zárt szovjet/magyar határ a Kárpátok felé. Ennek ellenére a 80-as években a bádogtetők már a Nyírségben megjelentek és az orosz kocsmai szokás, amiszerint ha ketten ülnek egy asztalnál és nincsen már szabad asztal, az újabb betérő se talponáll, hanem egyszerűen odaül egy asztalhoz, ahol még van szabad szék.. ez a Hajdúságban már nem megyen... Nekem furcsák a vaajdasági magyarok is, magyar, sőt atavizmusokban kun őseire réved, de egyébként szerb, pozitívszemléletű, vidám, nem busongó, haladékony is (törtetésnek mondja a depressziós magyar) a szerbektől horvátoktól ragadt rá. Kedvenc magyarom a Szerémi Balnea elhatározta, hogy ő magyar... de azért eléggé horvát is maradt!

magyar-magyar szótár 2011.09.16. 02:08:06

@kchkscak: Nem annyira veri. Az anya nem rúgja lábbal hátközépen a nagylányt (a 19 kilós 7 évest) és tapossa meg, mert nem eléggé jól rázta a rívó 12 kilós 2 éveset.

magyar-magyar szótár 2011.09.16. 02:08:52

@budai zöld: Én a "Mindent elrakunk, majd jó lesz valamire!"-t örököltem...

magyar-magyar szótár 2011.09.16. 02:11:28

@kchkscak: Az elrabolt gyermekkor kapcsán fejtegettem ezt. Sok cigánynak nincs vagy alig van gyerekkora, ez nem is nemzetiségi, hanem szociális és kriminális kérdés. A börtönjárt a börtönfilozófiát tanítja, adja át a gyerekének, azt a szemléletet. Általános a gyerkekek bulikba bevonása, betanítása és a magyaroknál ugyanúgy.

magyar-magyar szótár 2011.09.16. 02:19:16

@kchkscak: Szakemberek beszélnek az ingerszegény környezetről, de nem tudják, miről beszélnek. / éves gyerek 50 "szavas" szókinccsel, amiből a legbonyolultabbak kétszótagosak és a legeslegbonyolultabb az AGGYÁ! Finommanipuláció semmi, nincsen semmmiféle játéka, még a királycsvóknál is, ahhoz képest, hogy van píz.. vesz valam 70ezer Ft-os elektronyosótót-motorot.. de aprójátékot, manipulációra alkalmasat nem.
Sok-sok múlik a cigányoknál az óvodai-iskolai nevelésen. Lányoknál nagyon erősen.. egy igen furcsa, inkább tinédzsernevelési, az életre felkészítő sáv kell.

Azt tapasztaltam pl, hogy Weöres Sándor versei életen át képesek hatni a lélekfejlesztésben. Apróságok, amiket.. most iskolai szakszót használok... "normál" gyereket mérhetetlenül kicsikét sem mozdítanak másirányba...

magyar-magyar szótár 2011.09.16. 02:22:59

@kchkscak: Vannak a kutyák és hosszú szünet és van a puli. A puli mindenbenmás. Ezenbelül is megkülönböztetünk tenyésztői díszpuli és azt a juhász pulyit, amiben pár vonó pumi is van, hogy rövidebb legyen valamelyest a szőre. Az állatorvostudomány azt tanítja, ne adjzunk kutyának macskának tejet, mert nem emészti meg. Nos a pulyi-puli is megemészti, meg még pár pásztorkutyaféle, annál is inkább, mert kenyérhéjon kívül ezt kap vagy ezt se (savót) a gazdájától , ritkán meg is szabad nyalnia a gazda kézfejét, de csak ha engedi... A gazda csak akkor dicséri a pulyit, ha az nem hallja.. na jó és még évente kétszer. Azért a két jó szóért aztán a pulyi rajong egy éven át!

magyar-magyar szótár 2011.09.16. 02:27:42

@kchkscak: @RomBold!: @I_Isti: @vészmadár (pica pica): @budai zöld: @Steinmann grófnő:

A mai ember azt nem képes fölfogni, hogy a szigetekben élő emberiség törzseiben semmi-semmi alig-alig különbségek voltak, germanizmussal: az individuum nem volt fölfedezve. Arcra, termetre is egyformák voltak a népek. És a zsúfolt indiában egy "sziget"-nyi területen 4-5 nép is élt külön szigeteken, amik mind az egész sziget nagyságát betüöltötték (párhuzamosviláhok) Ez az elszigetelődés a cigányság egyik társadalmi stratégiája ÁMDEAZONBAN ezt nézi félre szegregációnak a jajdeokos többségitársadalmi jópofi cocjologius... A cigányközöség zárt s csak alig-alig nyílik meg idegennek, egy cocjológusnak, aki lerándul (köztük él fél évet) aligha...

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.09.16. 07:23:23

@kchkscak: nem. A puli azért tud születésétől terelni, mert évezredes gondos válogatással kiemelte az ember azokat az egyedeket, amelyek terelési ösztönnel, képességekkel születtek. Mondhatni, az ember kiszemelt egy tulajdonságot, és a legmegfelelőbb irányba terelte. Ha már megvan egy ilyen minimális hajlam, akkor beltenyésztéssel és gondos válogatással egy ilyen jelleg felerősíthető. Ezért mondtam, jó esetben az ember olyan területre megy, amihez van tehetsége. Az erős fizikumú inkább kovácsnak, mint könyvelőnek. És persze az erős fizikum mint adottság öröklődhet. Ehhez jön hozzá az általatok is említett nevelés, orientáció: a gyerek örökölt egy erős fizikumot plusz látja az apját, aki kovács. Ez a kettő már elég erős sodrás. Ha a szerzett képességek visszaíródnának, akkor egy megfázás, egy csonkulás is öröklődne.

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.09.16. 07:30:34

@I_Isti: a dns maga az információ. Mi több, egyre inkább úgy tűnik, ennek az információnak a túlélése mindaz, amit te itt változékony és változatos élővilágnak látsz. Mindaz, amit teszek, az, hogy itt ülve gépelek, indulok órára vagy támogatást hajkurászok a fémipari vállalkozásoktól, valójában egy baromira nyakatekert és kifinomult stratégia arra, hogy a DNS-emben kódolt információ túlélhessen. E tekintetben az én DNS-em nem túl jó DNS, mert egyelőre masszívan ellenállok a továbbterjesztésnek. A nyárfa a ház előtt jó DNS-t tartalmaz, mert amikor tavasszal szélnek feszítik a kis vitorláikat a pelyhek, nagyon hatékonyan terjed a DNS-információ.

Fenehorizont 667 2011.09.16. 09:19:27

@vészmadár (pica pica):

és több évezredes együttélés, adott kultúrkörben való egymásra hatás az nem befolyásolja az adott kultúrkör egyedeinek a genetikáját?

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.09.16. 12:33:44

@kchkscak: a együttélés sok mindent befolyásol. Leginkább azt, hogy egy zárt szaporodási közösségben előbb-utóbb elterjedhetnek olyan tulajdonságok is, amelyek amúgy lappangóak. Ez persze sokszor káros, mondjuk mert ez a tulajdonság a vérzékenység (ld. spanyol nemesi vérvonalak), de olykor lehet előnyös is. A környezet mindig számottevő. Az evolúció során önmagában semmilyen tulajdonság nem élvez előnyt. A DNS-nek a szó legigazibb értelmében mindegy, hogy az általa kódolt opszin-fehérje egy aminosavának megváltozása miatt az elektromágneses spektrum egy kicsit alacsonyabb energiájú tartománya is kiváltja a hozzá kapcsolódó retinal bomlását, ami elindít egy elektromos ingerületet (ez most jól le lett egyszerűsítve). Ez csak egy változás, hétköznapi szóhasználattal annyi, hogy az infravörös sugarak egy részét is érzékeli a született lény. Na most, HA olyan környezetben van, ahol ez előny, akkor ez megnöveli a túlélési (és szaporodási) esélyeit, azaz generációról generációra kicsit nagyobb valószínűséggel (és aránnyal) lesznek a leszármazottai szintén infravörösben látók. DE megfordítva nem lehetséges: bármennyire előnyös lenne egy élőlénynek egy tulajdonság mint a kovácsnak a nagy izomzat, vagy egy éjszakai lénynek az infralátás), ÖNMAGÁBAN ettől az igénytől még nem kódolódik vissza a DNS-be a dolog. Van egy pici kivétel: a retrovírus - és csakis ő - képes arra, hogy a saját RNSéről visszaírjon egyes DNS-szakaszokba bázistriplet-kódokat, megváltoztatva a DNS-t, ami aztán ennek hatására újabb vírusokat tud gyártani. Na most, ezt elvileg - és gyakorlatban is - ki lehet használni, például úgy, hogy a vírusba génsebészeti módszerekkel beépítünk egy szakaszt, mondjuk az inzulin gyártási receptjét (az inzulin egy viszonylag egyszerű, 100+ aminosavból álló polipeptid-lánc). Na most, a retrovírus ezt az infot be tudja vinni a DNS-be, ami aztán elkezdi gyártani a tervrajz alapján az inzulint. Ilyen módszerrel elvileg megoldható olyan öröklött betegségek gyógyítása, mint az inzulinhiányos diabetes. Ma még tudtommal csak arra használják, éppen az inzulinnál, hogy baktériumokkal gyártatják le az inzulint, nem szarvasmarhákból vonják ki, mint mondjuk 50 éve még.

PesszimPista 2011.09.16. 22:09:06

@vészmadár (pica pica): Azon túlmenően, hogy az imént előadottak több mint kerek és frappáns bizonyítékát tárták elénk annak, hogy legalábbis biokémikus vagy, engedd meg, hogy visszakanyarodjak egy kicsinyke részére a mondanivalódnak. Ez pedig nem más mint a vérzékenység. Ebből kiindulva elmondhatjuk, hogy bármilyen, a szaporodási képességre közvetlen hatással bíró „mutáció” azonnali reakciót vált ki a genetika tekintetében. Nem véletlen, ugye, hogy a vérzékenység férfi betegség. Ezt ugyebár a lányok (érthető okból) nem tudták tovább örökíteni, tekintve, hogy az első lehetséges szaporodási ciklus előtt áldozatául estek a kórnak.
A kérdés esetünkben az, hogy a biológiai/gentikai és a kulturális értelemben vett tényezők milyen szinten befolyásolják az adott kérdéskörben érintett populáció (vagy bármely másik) szaporodási képességét.
Persze a korfában, pl. a cigányság nem fog hasonló képet mutatni, mint mondjuk a „fejlett nyugati” átlag, de ez főként annak tudható be, hogy akár a genetikai, akár az egyéb hatások (elégtelen táplálkozás/orvosi ellátás)okán korábban haláloznak el. Ám ha eleddig „jelentős eredményeket érnek el” a szaporodás terén, akkor ennek vajmi kevés kihatása van akár a genetikai, akár kulturális változásokra.
A lényege a mondanivalómnak az lenne, hogy bármilyen behatás a legnagyobb mértékben a reprodukciós képességet érintő esetben „számít”, és indíthat el akár egy genetikai változási folyamatot. (És persze kulturálisat is.)
Minden, ami a reprodukciós képességhez képest „távolabb helyezkedik el” exponenciálisan kisebb változásokat idézhet elő, akár genetikai, akár társadalmi/kulturális szinten.
Mondja ezt egy laikus.

PesszimPista 2011.09.16. 22:11:31

Hú de sokat ismételtem.
Szégyenlem is magam.
Bocs.

magyar-magyar szótár 2011.09.17. 05:28:24

@vészmadár (pica pica): Ugyanaz a nyárfa Bajorországban augusztus elején, cseresznyeéréskor küldi üzeneteit, közben Herbst Pooß már Bad Reichenhall szikláin ücsörgvén reszelgéli körmeit a Nagy Ereszkedés előtt...

magyar-magyar szótár 2011.09.17. 05:30:15

@vészmadár (pica pica): Úgy iszom ezeket a mechanikusmaterjalista-későpozitivista fejtegetéseket, mint delelőben a sivatag homokja el a benzint...

magyar-magyar szótár 2011.09.17. 05:40:34

@vészmadár (pica pica): @kchkscak:
Én pont erre agyaltam azt ki, hogy a cigányoknál az adottterületen úniókban, diszkerditálthalmazokban meg mittoménmikben, párhuzamosvilágokban együttélő népekben alakult ki ez amit én "táborozó" társadalmibeépülésnek nevezek. "szekértábor" amiből a kijárás szabad, a befogadó[palimadárnemzet]gyöngepontjainak kiderítése, sika, ksza, léc... BEFELÉ a táborba nincsen út. Nem tudjuk, bent mi történik, a sátoron belül mi történik. Ez az életmód sokakat megtéveszt, pl akik a nomád muzulmánnők felszabadítására érkeznének.. ha véletlenül egy felszabadító bejut.. és meglátja a zárt körben, bent a családban fázyolozatlan asszonyokat, szembesül a NŐIERŐVEL .. de szinte senki nem juthat be...
Rugalmasság, sokmindenben asszimilálódik, de a sátoron belül, amikor a Titkos Este leszáll, akkor az eredeti megrögzöttségben élnek.

Mindamellett nagyfokú érzékenység. Várom Vészmadár tudományos biomechanikokémiai magyarázatát arra, hogy egy cigány az őelőtte alakoskodó, a legszebb szólamokat felmondó, a dögpörköltjéből evő, a véle egypohárból sört ivó szociológusban az undor és félelem jegyeit honnan ismeri föl, a fickó foncsoros szemüvegben van. És ismétlem, olyan szólamai vannak, amikből megél, életmódszerű frelzárkóztatási, akinek extra havijövedelme származik A Jó Ügy-ből, plusz gépkocsihasználat.

lárvalányhaj 2011.09.17. 11:21:15

@magyar-magyar szótár:

"Várom Vészmadár tudományos biomechanikokémiai magyarázatát arra, hogy egy cigány az őelőtte alakoskodó, a legszebb szólamokat felmondó, a dögpörköltjéből evő, a véle egypohárból sört ivó szociológusban az undor és félelem jegyeit honnan ismeri föl, a fickó foncsoros szemüvegben van."

Ennek az a magyarázata, hogy a természeti népeknél, ahol az írásbeliséget még nem alkalmazzák vagy nincs fontos szerepe, az emberek sokkal érzékenyebbek a non-verbális kommunikációra, erről Paul Ekman is ír az Emotions Revealed c. könyvében. A civilizált kultúrák már nem arra figyelnek, hogy *hogyan* mondja a másik, hanem hogy *mit* mond.

magyar-magyar szótár 2011.09.17. 14:05:28

@lárvalányhaj: Ez szép, de még egy maszk van és az alá is belátnak, de hogyan? Van az egtyszerű gyakorlat: Levenni a hangot és úgy nézni Soma Mama Gésát a megasztár zsűrijében ... vagy Mónikát a Mónika sóban, egy "magunkfajta kúttúrát" is észreveszi, hogy uindorodik és retteg a cigánytól, miközben a szájával mást beszél [Soma nyanya hajdúnánási tehát utóítéletzekkel "terhelt") -a szerk megj

lárvalányhaj 2011.09.17. 14:13:16

@magyar-magyar szótár:

Vannak nagyon apró, ún. mikromimikai jelzések, amiket az arc nem tud akarattal kontrollálni. Akik ösztönösen nagyon jól tudnak olvasni más embereket, azok ezt simán észreveszik. (en.wikipedia.org/wiki/Microexpression)

magyar-magyar szótár 2011.09.17. 19:07:47

@lárvalányhaj: Sokszor inkább a szakmaiságra fektették a hangsúlyt. A besurranótolvaj, ha a kupeckodó paraszt házában azt látta, hogy zsírkosznyomos a konyhakeredec EGYIK ajtaja, akkor amögött vót a hetikassza.. ha az üveg volt nagyon zsírfótos, akkor az üvegvitrinben a levesestálban vót a píz, a ruhásszekrények közül abban, ahová a rendes szőnyegre a kopástól védelem miatt a rongyszőnyeget terítették és aközött a lepedők között, amiken szointén a zsírkoszso ujjaktól fót maradt. Ésígytovább, a jósnő azértt a tenyeret nézi, mert az mindent elárul, az értelmiségi sokat ír toöllal, annak a mutatóujján van értelmiségi bütyök, ma a sokat számítógépezők egérhasználó kezének egyik dumója, a kisujjfelöli a tenyér "kissonkáján" a bütykös. lehúzza a parasztasszony nagynehezen a gyűrűt -de egy jeggyűrú halovány nyoma 20 év után is kitapintható vagy látható az ujjon.
És ez ma is így van ma főleg, minden ember abban a kuttyahéccencségben él, hogy ő fantássztikussan egyedi és megismételhetetlen, de kérdezz meg profi kötöztetőket, már az előszobában tudják: it olyan háziasszony van, aki nem pakolta ki a hűtőszekrényt, amiben 5 éves gyógyszerek, lekvár és szalámikövületek és dzsuva van és az egyik konzerv fedő nélkül, penész pilledéssel és az majd jól kiborul, ha óvatlanul fognák... Sőt, ma mégegyformábbak az emberek...

magyar-magyar szótár 2011.09.17. 19:11:03

@lárvalányhaj: A kereskedők is, egy igazi autókereskedő már ahogy a kapun belépnek, látja , ki a vevő, ki az érdeklődő, kik jönnek csak szórakozni és ki a nepper. Egy vevő odavan érte, ha nőiautót vagy orvos autóját veheti meg. De az autókereskedő legény, ha bekerül egy nőiautó vagy doktorwagen, hirtelen telefonálnia kell, dóga lesz.. nehogy neki kelljen kitakarítani a rémes dzsuvát...
Ez a mikromimikri, ez viszont tényleg: ez jön le a élenéímtot tévé képernyőjéról (vagy a hang nélkül nézett mastere a mozifilmnek is árulkodó lehet... ripacs színészek rettegik ezt az eljárást..

lárvalányhaj 2011.09.17. 20:04:19

@magyar-magyar szótár:

Igen, az emberek elég jól különféle kategóriákba sorolhatók ilyen felületes (és kevésbé felületes) jegyek alapján.
Szerintem ennek a megfigyelése + non-verbális kommunikációra való hiperérzékenység kombónak köszönhető az, hogy pillanatok alatt kiszimatolják az emberek (rendszerek) gyenge pontjait, és ügyesen ki is használják azt.

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.09.19. 07:12:21

@magyar-magyar szótár: próbálok érdemben reagálni, meg nem túl zavarosan. Szval: nem tudom pontosan, mit is értesz mechanikus-materialistán. A materialista stimmel, én csak azért nem szeretem, mert pont ugyanannyi ragacsos konnotációval viselős, mint mondjuk a liberális vagy a konzervatív szavak. Valahogy óhatatlanul hozzátapad az, hogy fantáziátlan, sótlan, földhözragadt. A mechanikus nem igaz, már abban az értelemben, amit eredetileg jelent, de gondolom itt olyasmi értelemben használod (és remélem, nem értettem félre), hogy hitem szerint a puszta anyag magára hagyva, saját törvényei értelmében alkalmas arra, hogy létrehozza és működtesse azt a változatos világot, benne az élő dolgok csodáját, mit magunk körül tapasztalunk. Ez így igaz. Számomra teljességgel felfoghatatlan amúgy, hogy miért tartja valaki sokkal varázsosabbnak a teremtés magyarázatot, mint a jóval elegánsabb, megalapozottabb és főként: sokkal varázsosabb evolúcióelméletet. Itt nem arról van szó, bármennyire is ezt hiszik sokan, hogy nem hinni valami teremtőben jó dolog. Dehogyis. Én ugyanúgy szeretném, ha az egyéniségem bizonyos értelemben halhatatlan lenne, mint bárki más a nyugati kultúrában. Éppen csak ez még nem teszi igazsággá. Még az sem, hogy sokakat boldoggá tesz. Én és a hozzám hasonlók nem valamiféle dacból vagyunk ilyenek, egyszerűen csak ez a magyarázat hihetőbb, megalapozottabb, megindokoltabb és sokkal-sokkal kevesebb új problémát vet fel, mint bármi más. És működik, letagadhatatlanul, ennyi a lényeg.

magyar-magyar szótár 2011.09.21. 07:10:13

@vészmadár (pica pica): kapaszkodnia mindenkinek kell, kinek Billy Idol, ki meg ABBA (kapaszkodik)
Vannak közös pointok, pl baárki akármibe kapaszkodik, az ember prototípusa jó a "kezébekerült lehetőségek" akár kapta (kreacionizmus) akár szerezte magának (evolucionizmus) páratlanok. És most a közös platformról tekintsük az eredményeket... Csípom pél a halotti matekot. De pl a svejcigyógyszergyárak afrikai élőemberkisérletei melymennyiben is tisztábbak? (sőt?) Valamely ügy ignatioi mennyivel kevésbé loyolábbak?
Pl lehetett férfiként élni, ráküldte az inkvizíció a bérgyilkosokat a donra s az ránthatott kardot és húsravághatta a gyilkosoka vagy meghalt, mint férfi. A mai inkvizíciók humanisták, pl szabad elevenen báűntatlanul elrohadnia az áldozataiknak és panaszaikat leöszeesküvéselméletesezhetik.
süti beállítások módosítása