wassalbertinus

 

fölvetés: Wass Albert az egyik olyan mélyen magyar író, akinek a jelentősége máshová mutat, mindenfelé, csak pont oda nem, ami a helye a magyar irodalomban. Wass Albert ki van ragadva a maga korából , föl van mászatva a fára, mint egy macska, használják bunkósbotként vagy érvként ,   novellába csattanó helyett is.

 

2001-ben egy Wass Albert irodalmi színvonalához  képest mégközepesebb kis tárca attól lett elfogadható [ bloggerül :„címlapos”]a Népszabiban, mert odafityesztettek egy mondatot: arról, hogy az író megáll a sarkon: Wass Albertet árulnak. Juj. Az író a wassalbertezéssel lecsekkolta megfelelőoldaliságát, a kézirata el lett fogadva, benne lett a branch-ben.

 

Egy mégközepesebb novellában az IC-n a jávorbajszos zergetollas vadászkalapos ballonkabátos utas (élőben, amikor az író vele utazott: nyugdíjas államigazdaság igazgató, 1957 óta az MSZMP, 1972 óta a Dózsa György majd jogutódja, a Szent Hubertusz vadásztársaság tagja) kezébe Wass Albert könyvet hazudik és ETTŐL alkalmas megjelenésre az írása az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban vagy a Népszavában (A MaNcs talán nem züllött le ennyire...)

 tényképek: eszmélő ifjúságomban sokat olvastam hintón kevélykedő, pöffeszkedő úrhatnámokról, dzsentrikről, tanyasi dúvadakról. De élőben, ha műszemöldökkel applikált drótszemüveges, jávor-bajszos, affogva kényeskedő dzsentroiddal ha talákoztam, az iskola nevelésigazgatója volt  az MSZMP alapszervi párttitkárja, avagy  valami fejtágítót jött tartani a foxi-maxiról. Olyan úri-murikat, mint egy-egy termelőszövetkezeti zárszámadási gyűlés éjszakáján, kivilágos-kivirradtig láthattam, talán Móricz meg Krúdy írt meg. 1962-ben kik húzatták a cigánnyal az Astoriában? Kádár nyalistái, az új stréberek, az újraszervezett téeszek elnökei meg főbb ugraómaukussai... Ők nem szidalmazták datolyazabálóknak a budapestieket, hanem a múlatozás délelőttjén vásárolták a datolyát asszonyaiknak meg gyerekeinek vígasztalásképpen ...  Rideg Sándor óvatosan és csak 1949-ig merte pécézni a politikaikonjunktúra lovagjait. Lappanganak ilyen alakok irodalmunkban. Halványan sejlenek Sánta Ferenc Húsz órájából. A fasorba' se voltak a gazdatisztiiskolát végzett dzsentri kasznárok a  származásialapon kitaníttatot egykori "agrárpóletárr" cselédfiakhoz, aki téeszkasznárként gerófabbak vótak a Csekonics bárónál

Sok butuska nem azért tart egy polc Wass Albertet, mert képes lenne olvasni, hanem jó érzés látnia,   anyukája meg apukája, akik azt hiszik, hogy a Kádár-rendszernek köszönhetik a diplomájukat, agyi vérzsírtolulást kapnak... A Nemzeti Huzavonában (volt olyan korszaka, amikor a Patrióta Gazdaság vágyálma reformba számíthatott!) Wass Albert életműve kb egy Fradi-sálat ér. Bizonyos közösségben a Síkbolygón barátokat szerezhetek vele, míg egyébként azt jelképezte: Gyúccsrány Takarógy! Éppen mainapság pedig az Orbán-Farkas Flóri cigányegységkormány elleni tüntetés jelképe is. Nem csupán a politikaimegfelelő jóoldalról, hanem a rosszoldal felől tekintvén is mutatni kell valamit s imígyen a Wass Albert könyv azt jelzi, hogy az illető NEM a megalkuvó gyáva impotens cigánnyalókhoz húz. 

 

Most gyűjtöttem be egy jóoldali, politikaimegfelelő stréber előítéletet Wass művéről, miszerint az is a baj vele, hogy faji alapon tematizált. Ez mekkora baromság, kétségbeejtő. Természetesen nélkülözi a Wass irodalom ismeretét. Nyilván a Wass életmű megfelelő  fikázáshoz olvasni kéne valamit Wass-ról, de a netokráciában már ez szükségtelen, az ember 2fillérért 0,10 mp alatt 80-100 gépel oldalnyi fikázás forrását szerezheti meg.

 

A stréber automatizmusok piktogramokkal [á twittero: Magyar Gyermek] is működtethetőek, még szöveg sem kell. Észérvek helyet olcsóbb érzelmekre hatni.

 

Én másképpen osztályozom az irodalmat. Életemben egy közepes könyvtárnyi könyvet olvastam el, a fontos alapműveket többször is. Elfogadom azt, hogy vannak olvasási zsenik, akik, ha 22 éves korukban elolvastak egy könyvet, akkor azt elolvasták egy életre. Szoktam bátortalan ötletekkel előállni, pl Krúdy Gyula főbb munkáinak elolvasásához legalább  30, de inkább  40 esztendősnek kell lenni.  Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című hosszúelbeszélését nem mindegy, hogy az ember 17 vagy 57 évesen olvassa. Szivesen hagyom meg a tévedésében azt, aki még meg is sértődik ezen: Hogy merészelem azt feltételezni róla, hogy ha gimis korában 1973-ban olvasta az ’öreghalászt’ akkor azt még ebben a kurvaéletben valaha néki olvasni kéne, mit képzelek! Tényleg, mit is…

 

A wassalbetinusokkal kapcsolatban az tud elkeseríteni, ha hiába cselezem őket Móricz Erdély trilógiájával: nem képesek elolvasni.

 

Wass életművét alig ismerem. Az Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című lektűrje volt, amiért birkóztam. Wass életműve számomra felesleges . Utazás egy mesebeli Erdélyben, amit egy monstre Hordobadjer Gulasch & Bedjarosch Show-hoz tudnék hasonlítani, ami nem akarazik részt vennie az embernek, ha olvasta már Győrffy István vékonydad Nagykunsági krónika c. gyűjteményét. Márai lektűrjében Laokoon csoportként küzdöttem magam előre, felpattantam, káromkodtam, íróasztalhoz ületem azzal a szarral, dühöngtem, kineveztem kötelező olvasmánynak,  mint sivatagi vándor, újabb-s újabb dűnesort tűztem ki, onnan lesz majd oázis [a fordulat]… na nem, mi az, hogy kifog rajtam egy könyv, egy olvasásbuzin, valahogy, ha másképpen nem megy, úgy olvasom el, mint egy irodalmi szerkesztő olvas, gyorsan, nagyátlókban úgy, hogy a nyomdahibát azonnal meglelem. Gyorsan, nagyátlókban, irodalmáriolvasással Gellyóczy Malycika „könyvét” küzdöttem le egy óra alatt. De Márai lektűrjével nem boldogultam! Olyan vacak. Csak elképzelni tudom, hogy valaki kottaértő, zeneileg művelt Berlioz Fantasztikus szimfóniájával lehet így. Pompásan szórakozom Berlioz Fantasztikus szimfóniáján, nem kapcsolom ki a rádiót (pénzt azért a CD-re nem pazarolnék). 

 

Azért belekukkantottam Wass könyveiben, kellemes szöveg, nincsenek benne pongyolaságok, hányavetiségek, pedig pl Móricz-apám néha szörnyű, miket el nem követett (nem az Erdélyben, az tiszta  ) néha. És nem volt egy szerkesztője, aki az Életem regénye fogfájdítóan bántó elsőmondatát kijavítsa…. Úgy ítéltem, tévedhetek, nem tagadom, hogy Wass-ból van kivezető út. Nem az a fajta lektűr, amiből nincsen szabadulás, mint Szilvási Lajosé, amiből maximum Berkesi András életművébe rándul át az áldozat és esetleg még Mág Bertalannál pihen Szilvási újraolvasása előtt. Aki Wass Albertet olvas, olvashat Tamási Áront, Sarkadit. Ha nem politizálgatgatásra használom, ha nem hülyézem le a gyereket, nem kezdem el fenhéjjázón és elitistán baszogatni vele, Wass Albertből kivezethetem, át más irodalomra. Annyit nem ér nekem Wass életműve. A személye egyáltalán nem érdekel. A Nyugat utolsó számában benne van egy írása, az se érdekel. Nem is ő az egyetlen közepes író, akit fölengedtek a Nyugatba.

 

Valamennyire a vád érdekelt még, miszerint Wass náci. Ennek utánaolvastam, annyit tudok, hogy Erdélyi József vagy Szabó Lőrinc konkrétabban, nyilvánvalóbban, szorosabban kötődtek a szélsőjobboldalhoz. Erdélyi számomra kb Wass Albert színvonala, Szabó Lőrinc emberi oldalától pedig műve egyéb jelentősége miatt sziveskedem eltekinteni. Szabó Lőrincben korunk haladó  irodalmárja előképét látom, 50 évvel előzte meg korát. Ma kb az  a stréberség a célravezető, amiben Szabó Lőrinc úttörő volt.   Vannak pedofil, buzi, vérnősző, rémisztően picsa, nimfomán,  alkoholista írók, olyanok, akikkel nem szívnék egylevegőt, meg olyanok, akiknek tartanám a fejét, ha hánynak, megstoppolnám a zoknijukat vagy kiráncibálnám hülyefejüket a gázsütőből, csak ne akarjanak megfulladni nekem ... Ha útálom is a korpuszt, akik voltak, viszont a művük értékes, akkor az számít. Nem vagyok felkent irodalmár-tudós, vagyis megengedhetem magamnak az a tudománytalan luxust, hogy ha szeretni akarom egy író személyét, szerethessem és ha a személyén keresztül akarom olvasni, úgy olvassam és ha akarom, az életét a műve részének tekintem –na, Szabó Lőrinc nem ilyen. Illyés Gyula a barátja volt –őt sem szeretem. Illyést legalább tisztelem, Szabó Lőrincet nem. Illyést nem szeretem, de olvasom. Illyés érdekel, fontos dolgokat ír, nem birom azt a stréber bankfiú fazont, aki a törekvő ifjú Illyés, aki a minisztériumnak is megfelel, meg a földalatti kommunista mozgalomnak, a népieknek meg a polgáriaknak is. Illyést legalább a strébersége miatt lelkiismeretfurdalás is gyötörte -  a depresszióba nyomván, mélyen. Ésígytovább, nem részletezem, azért cizelláltam ennyit, mert Wassról nem tudok többet írni, minthogy nem érdekel, viszont ízléstelennek tartom   rosszoldali vagy jóoldali kis butusok vagdalkózását a nevével. A nevével, mert állítom:

Wass Albert vagonszám kiadott könyvei fele sem kiolvasott könyv… .

 

Nevetségesnek tartom, hogy  valaki egy Wass Albert könyvtől lesz jobboldali és azt is, hogy ha egy közepes vagy gyöngébb írásműbe stréberen beleandrasseweznek egy Wass Albert fikát, attól rögtön (hogy mondjam bloggistán? címlapos?) nyomdafestékre alkalmas lesz.

 

Tengersok papír, papír, papír - méltatlanul sok Wass közepes színvonalú művéhez. Miközben Maxim Gorkij, Lengyel József, a múlt század magyar novellista kismesterei könyveire nincs papír. Vagonszámra selejteznek ki könyvtárainkból olyan könyveket, amiket 1990. után nem adtak ki. Amikor jóoldali, megfelelőkormányzat, az Üde Baloldal volt kormányon, akkor sem merészelték a „szovjet” Gorkijt kiadni.

Úgy tudom, óriási  restanciánk az amerikaiirodalomból.

Szovjet írókat nem adnak ki, mert szovjetek voltak, hát gyanúsak. Gyanús szovjet írót nem adtak ki Aczél idején, mert gyanús volt, ma meg azért nem, mert szovjet volt. 20 év telt el, már 60 éves az az irodalmár, aki még lehetett szovjet- és orosz irodalomra szakosodott.

 

 

Vagonszám pocsékoltak el politikai okokból Wass Albert művére könyveket, de Tamási Áront, új kiadást, alig lehetett látni az elmúlt 20 évben.  

 

Megmondom, Veres Péter, akiről két aljas kis genya stréber fikázást is olvastam az elmúlt 20 évben, seholsincs. Mert Veres Péter miért-is miért-is volt rosszabb, mint Wass? Mert baloldali volt? Mert valóbanibb balos volt, mint azok a műbaloldaliak, akik limuzinszocialistaként nemrég „szociáldemokráciánk” zászlaját emelték? Mitől politikaimegfelelőbb Andrassew Iván, mint Veres Péter?

Nemde zsánerekről van szó, ha  a múlt század elejének paraszti-alföldi falusi világáról akarok zsánert, Verest olvasom, ha meg a múlt század 90-es éveiről budapesti zsánert, akkor pl Andrassewet vagy Bächert és nem tévedek, ha azt állítom, hogy irodalmilag Bächer a  jobb anyag. Ha Andrassew mellé megvan Bächer is, akkor onnan már városi zsánerért inkább Bächert olvasom, mert jobb és kész. Veres meg  80 éves zsáner -ennyi. Aki 1999-es napipolitikaiízlése szerint fikázza Veres Pétert, az menjen be az irodalomtanszékre a diplomájával és adja le: tévedésből kapta. Pont esztetikai alapon nincs mit fikáznia egy nyálas kis stréber genyának Veresen. Mert ha meg politikai alapon kezdem Verest fikázni (mert "a hatalom embere  volt") az nem irodalomtudományi alapvetés!m Ja, ezt ismerem, hogy ha akarom vemhes, ha nemakarom nemvemhes az egeret egyszerre fogom meg kint és bent, majd odamaszatolok egy kis szofi't.

 

Csurka István novellái és drámái láthatatlanindexen [h-lista]vannak, mert fasiszta.. a korpusz… az elmúlt 20 évben. Már más íróval nem történt baleset az elmúlt 100 évben? Knut Hamsun-t játszani is lehet politikaimegfelelő jóoldali beárazású  színházban?? Ha a múlt század 70-es éveiből kell zsáner, akkor Csurkát is olvasnék, de honnan? A könyvtárakból leselejtezik és új kiadás nincsen. Beszélni nem lehet róla. Nem tanítják –mert  a vén idóta összemaszatolta magát politikailag?

 

A minap láttam egy rikácsoló hülyét az EU-s parlamentben, el nem tudtam képzelni, honnan szalajtották, ugye van egy minimum, ami a jóoldal emberétől elvárható, valami szellemi fölény, ugye most valami diktátort kéne leiskoláznia. De ilyen hisztis sikolytozással?  kiderült, hogy Daniel Cohn-Bendit. Na, oszt? Változtat ez  a mai korpusz az 1968-as szerepén?

 

És a fentsorolt és oldalakon át folytatható bűnlajstrom nem ám a jobbos bunkóké! Egy „bunkótól” mit is várhatna az ember mást, mint bunkóságot. Az óvónéni is a jót nem a rosszgyerekektől várja el, hanem azt várja el a jógyerekektől, hogy ne a rosszgyerek bűneire mutogatván kunyeráljon megbocsátást.

 

mi lenne, ha?Mi lenne a wassalbertinusokkal ha  a jóoldali politikaimegfelelő sajtómunkásság a mai netokrata jóoldali utódaik politikáját követvén   ignorálja Wass Albertet. Nem említenék. Nem reagáltak volna soha a wassalbertinusokra. Hiszen irodalomtudományilag ugye Wass nem ér annyit, hogy valamit magára adó tudós a szájára vegye. Ezesetben lett volna Wass-nak egy [1] szezonja valamikor 1990-1993 között, aztán szépen elpöntyög az életműkiadás alapjáraton egy semmibenemszámító kiadónál...  Mit mutatna a mérleg? 34 közepes képességű jóoldali politikaimegfelelő író és újságíró  elesett volna összesen 1023 publikációtól, ami összességében durván 3millió Ft honoráriumba számolva (Az ÉS glosszarovatát nem vettem figyelembe, pedig a glossza is műfaj és még milyen fontos! Az ÉS glosszarovatában egy twitternyi szöszért ezret vagy ötvenezret fizettek…  ) Kevesebb, mint felét tudták volna ezért eladni Wass Albert műveiből. Nemhogy utcai standokon nem, de könyvesboltokban fél polcsort se töltenének meg a Wass könyvek. Azt már nem tudom exhas se megmondani, hány  tízmillió bruttó árbevételtől estek volna el így rosszoldali nemmegfelelőkiadók. A jóoldali író-újságíró társadalom mintegy 4-5 névvel lenne szegényebb, ha a wassalbertezést Csili Csala bá’ pálcájával piri-a-parádé elvenném a múltból. Nyelvemen van a neve más íróknak, akik szemben Wass Alberttel megúszták, más kb ugyanilyen minőséget is föl lehet kapni, van író, aki kb a történelmi regény műfajában csinálta ezt, amit Wass Erdély kapcsán, nem mondom meg, kicsoda. Egyszerűen kimarad a szórásból, de lehetet volna neve Wass-alakú-és funkciójú  eszköz  napipolitikai érdekű palacsintasütőzésekbenhttp://image.hotdog.hu/_data/members0/028/1062028/images/Vitez_Laszlo_1107.preview.JPG és őlydőg-pofozgatásokban, jójáték, hülyegyerekeknek. A jóoldali politikaimegfelelő állománynak meg se kottyanna ekkora hiány, 3-4 emberrel kevesebb lenne a kispad mögötti ötödik sorban, a Harmadik Ligában, a kis labdaszedő és cipőpucoló fiúk között.  Minőségi Újságírásért díjas , na, az nem lehetne kevesebb, mert akkor megkapná más, sőt, az is lehet, hogy egy szabályerősítően kivételes jobber kaphatná az ahavi kitüntetést.

 

Wass Albertet semmi más nem hozta föl, mint a 90-es évek elejének könyvkiadói boomja, előszedtek minden addig tiltottat, a Földi-féle áltárgyilagos műelfogulatlan kriptonáci II. világháború interpretációkat*, Réz Lolát meg Tormay Cécile-t, meg amit csak leltek, ebben a booomban volt egy kis piff-puff Wass, aztán ez lett fölnagyítva -köszönjük, Emese. És köszönje meg  a sok kis stréber, akik a Wass-fikázástól lettek közlésre  [publikációrapolitikaialkalmasak. És persze a bloggizmóban a stréber bloggerek is igazándiból hálásak lehetnek a Wass életműnek, mert fesön fikázása címlapossá tehette őket... 

 

*Földi egyik haszna talán az, hogy  szövegein tanulmányozható az álsemlegesség kontextusába helyezés, a műelfogulatlanság tettetésének műveletei . A jógyerekeknek erre ott van ma az index meg a Népszabadság, de  Földi budipapírra nyomott munkássága megteszi a netanalfabéta  papíralapúaknak is...

   

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr522619954

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

budai zöld 2011.02.01. 09:14:37

Az a két Wass Albert könyv, ami van, nálunk pont Ulpius-ház kiadványok mellett figyel a polcon. Biztos kapnék mindkét politikai oldaltól, ha látnák.

Faji alapon tematizált, ez jó. És akkor mi van, amikor a román a jó, és a magyar a rossz?

Jó megfigyelés, hogy van átjárás Wass Albert és az irodalom közt. Én is sok olvasni tudó emberrel találkoztam, aki Wass Albertet is olvasott.

De az Erdély elolvasásához tényleg nem elég egy édeserdély hangulat, ahhoz kell tudni olvasni. Meg nyilván kell egy kis érdeklődés is, és akkor letehetetlen.

Ahhoz szintén kell tudni olvasni, hogy valaki érezze a különbséget Tamási Áron meg Wass Albert, sőt inkább Nyírő közt.

Ami azt illeti, azért akinek szeme van a látáshoz, az hall olyat is, hogy Szabó Lőrinc nem nagyköltő, csak egy kis babitsnyaló kisebbségi komplexusos kis náci nímand - ami számomra kicsit szemellenzősnek és elfogultnak tűnik (fel). Kicsit rendszerezve az élményeimet/emlékeimet, felteszem a kérdést: csak nem a hetvenes/nyolcvanas évek "népi-urbánus" vitát újrafújó irodalmi köreiben volt/lett divat Szabó Lörincet nácizni?

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.02.01. 09:52:12

@budai zöld: hogy szabó lőrinc nemzetiszocialista érzelmű volt, azt én faludy györgy regényeiből tudom. Amikről kb. mostanra rájöttem, hogy történmetként kell olvasni, aminek sok ismert szereplője van. Kb. mint a Hegedűs-féle Milétoszi hajós: csupa ismert alak (Pheidiasztól Szimónidészen át Miltiadészig), akikkel mind összefut az amúgy ismeretlen regényhős. Nah, Gyuri bácsi "önéletírása" is ilyen nekem: annyira már nem hiszem el, de jó történetek és olvasmányos darabok (az öreg sztem amúgy tipikusan konfabuláló alkat).

szval régóta mondom, a költők-írók nem jó emeberk, bármennyire szeretné ezt így hinni egy csomó bölcsész picsa. ETTŐL még jó író lehet, csak nincs függvénykapcsolat a két dolog között. Wass-hoz: közepesnél nekem kicsit gyengébb író. Számomra valahol Charles Dickens szintjén: nem okoz fájdalmat olvasni, mert annyira nem rossz, csak épp teljességgel érdektelen.

csabá 2011.02.01. 12:08:13

@vészmadár (pica pica):
Dickens jobb azért. Nála felteszi az ember a kor hangfogóját és élvezhető.

Wassnál azt éreztem, mint a Katedrális olvasásánál, valamit tud, de nem az igazi. lehanyatlanak a mondatok, amelyek pedig sokat ígérően fel-fellobbantak. Bosszantó.

2011.02.01. 13:05:49

Wass Albertnek néhány könyvét olvastam, A funtinelli boszorkány címűre emlékeszem is valamennyire, egy vagy két éjszaka alatt olvastam el, pár évvel ezelőtt karácsonykor. Van benne minden ami kell: jó karakterek, kaland, szerelem, dráma és jól is van megírva, mert érdekel a folytatás miközben olvasom. Ha elképzelem, hogy van könyvesszekrényem, akkor A funtinelli boszorkány azon a környéken lenne, ahol az Egri csillagok, a Gyűrűk ura és a Moby Dick, Zenei Nagylexikon 1-3, Búvár Zsebkönyv: Madarak, Görög regék, Guiness rekordok könyve 1997.

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.02.01. 14:41:49

@csabá: nem tudom. Nyilván dickensben a kormodorosság a legvisszataszítóbb. Ugyanakkor érdekes azon elgondolkodni, hogy Swift Gulliverje régebbi, mégis friss és aktuális.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2011.02.01. 17:13:05

A legszebb nevű (erdélyi magyar) író akkor is Tersánszky Józsi Jenő

magyar-magyar szótár 2011.02.02. 00:24:30

@A Hannibal Lektűr-attitűd: Tersánszky érdekes: ő világíró. Erdély globális. Afféle mikroamerika. Nem valmiér (pl Magyarprszágé vagy Romániáé) hanem érdeekes, államjogilag barkácsolhatatlan entitás. Az erdélyi erdélyi lesz, ha ruszin (rutén) ha magyar, ha román. Szép kékszemű vörhenyeges szőke fehérbőrű szláv embereket fényképez a Máramaros ősi [sugallatszerint román] föld című képeskönyvében a fotós, ugyen a rómaiak és a dákok szőke tejfelnépek vótak.

Lásd az erdélyi konyhát és vesd össze a magyarral.

A nemzetiségek együttélése.

A román dadus meséi ahogy átszivárognak Wass világába.

Tersánszky földjén alig van magyar ma már, de a román boltos kedvesudvarias, próbál magyarul beszélni a magyar utashoz, ha betér valamiért.

A táj megjelenik TJJ nagybányai képei, de amit ír, világirodalom, fordítható, élvezhető, nem azt mondom, hogy páratlan másnyelven is. Tersánszky cigány is (mnt én pl) stb.

Sokan panaszkodnak most pl az Erdélyből ide Magyarországra kijövő emberekre s mindig az sül ki, hogy a nővel az a baj, mért nő, a férfi pedig jaj oooolyan férfi, az a baj. (ahogy kézbeveszik a dolgokat)

Tersánszky igazi férfi volt, idős korában szerette a zsenge pipihúst, akadt is neki bőven, jó dumája volt az öregnek, úgy nézett ki, mint egy vékecske festőművész kópé, de amikor eljött a felesége pelenkázásának ideje, ágybanfekvő volt Tersánszky áplta hosszú, nehéz betegségében az asszonyt, akkor nem volt mese, fölállt és pá-t intett a cuki húsoknak... (az asszony nyersfordította azt az angol/amerikai irodalmat, amit TJJ a márkanevén mint "fordító" forgalmazott... ebből éltek, ha nem jött elég pénz a hakniból)

magyar-magyar szótár 2011.02.02. 00:35:46

@budai zöld: Abszolut kimaradt ebből a line-ból Szabó Lőrinc. Egyáltalán nem is említik a politikai nemjóoldaliságát, a szelektívténykezelés ma ismert eljárásai szerint. Megint Tersánszky: Ő is beült a nyilas gyűlésre, de a hátsó sorba és hülyéskedés miatt kirakták...
Szabó Lőrinc végülis az igazolóbizottság előtt úgy ment át, hogy füllentettek egy kicsit róla, Keresztury Dezső vallott erről (ő volt az egyik füllentő)

A Harmadikutasok zsidókritikája tényleg borotvaélen táncikált az antiszemitizmus feneketlensége szélén ÁMDE polemiában a haladó fiatal zsidó értelmiséggel, ez abban az időben, amikor a Nemzetközi Vöröskereszt küldöttségei vizsgálták a guantanamo-alakú, hygienicus csendrendfegyelemtisztaság seprett allék jóillat (és klórbűz a latrináknál, amik : budik voltak) és a Nemzetközi Vöröskereszt mindent rendben talált , tehát pl 1938-ban, más , tehát prae-állapot volt. MINDENT nem lehetett tudni, csak beálításokat (mert ki nem jött még senki) Éspersze a szélsőjobbódalon se voltak éles határok, voltak ilyen példák, mint Erdélyi Józsefé, akik a retorikájukban sodródtak el egyre-jobbrább...
Szabó Lőrinc nagyon kedves édes figura volt, Illyésnek is van egy felvétele, amin viszolygásának ad hangot (a másik temetése)
Mindannyiunknak vannak ilyen barátai, néha torkig vagyunk velük, de hát annyira egy kedves pofák, nem?

És még az sem biztos, hogy foltonkint nem jobb Babitsnál (esztetikailag, poetica-ilag...)Ilyenkor a korpusz nem számít. Ugye.

magyar-magyar szótár 2011.02.02. 00:42:40

@vészmadár (pica pica): No-no, Dickens, nono. Ez tipikus Magyar Gyermek Művelet, amit csinálsz. Dickenst nem szabad kiragadni. Henry Fielding idősebb nála, de modernebb regényt írt. Krúdyn keresztül közelíthető meg Dickens, Krúdy nagyon komolyan, tudatosan lépett föl-tovább-el pl Dickensről is.
Nem szabad sem földrajzi, sem történelmikörnyezetéből kiragadván paszintgatni semmit, ez a Magyar Művelet lényege. Ez a szabály igazolja pl az utcáravitt politika máveletét, ha a barátaim viszik utcára, illatos, szinte teaboltillattal kélt a szellő tegnap délutántól a Hősök terén, ahol ugye hőseink haláltmegvető bátorsággal álltak ki, ugye-ugye?

Dickens haladó, előrevivő. Egy állomás.
Az ilyen emberekkel csúnyán bánnak a mai fikaista irodalomkritikusok, mint zattejjistáink is ugye kifikázzák a katólikkus dédimamit a síírjából, csakugye ha a Tökfedőt megy a Kutyacsontot kipiszkálom a magyar történelemből (erre vigyáztak a néhai valódi kommunista történészek, ekkora bakiot nem követek el, mint a matulistafikaisták) akkor ZUTTY lesz nekünk.
És Dickens ilyen, vigyázat.
Ha Wass-t kipiszkálom, semmi se történik.

magyar-magyar szótár 2011.02.02. 00:47:06

@Beppino von Stredlitz: Pthruuu, Passuth, mint történelmiregénybuzi nekiálltam, főleg mert úrfikoromban üvegvitrinben méterszám állt és sokszor már semmi más olvasnivalót nem találtam, de nem ment, próbáltam 11, 22, 33, 44 évesen, de nem és nem és nem. Nem adom föl, még 55 és 66 évesen megint nekiálok, hátha... Egész jól elboldogulok, pl el tudok olvasni 11-ik könyv szerű "történelmi regényeket" amiket krónikákból szókta savatlan-borstalan életszag és a korfestés minimuma nélkül összeálítani, ilyen steril filmdíszletek között, minden fehér vagy szép szines, fottalan, portalan, sár sincsen, semmi, na az eféléket is elolvasom simán.. de Passuth nem megy. Kodolányi, Laczkó Géza is ment 11-13 éves koromban is, de Passuth semmikor.

magyar-magyar szótár 2011.02.02. 00:51:10

@csabá: Úgy, ahogy Wass tud írni: az egy átlag volt humán értelmiségieknél, még reálérettségizettek is írtak úgy. Ma látni tusrajzokat, kis zsánerek á 15000, úgy tussal rajzolni egy érettségizettnek minimum volt egy pár skicc, és hígított tussal árnyékolva. Meg kell nézni háborús naplókat, leveleket, emlékkönyveket, ha nem portré vagy tárgyi apróság, cak egy skicc, egész meggyőző rajztudás, követelmény volt. Wass aztán gyakorolta magát, ugye, amit sokat csinál az ember, abban edződik. Egyébként médium, azaz sokszor közvetítő, azaz a történeteinek kétségtelenül magávalragadó ereje van.

magyar-magyar szótár 2011.02.02. 00:56:43

@csabá: Meg kell nézni azt, amit ma nők művelnek az interneten, az internetes női irodalmat: Százak írnak úgy, mint Vass Virág. Kicsit rutintalan (vass Virághoz vagy Rácz Zsuzsához képest), nem tud szerkeszteni, nem érzékeli a szöveg arányait, amikor belevág, nem olvasott igazi irodalmat soha. De sokak pedig, sok nő, sokkal mélyebben lát bele az életbe, emberi életet él, nem egy sztárújságírónő élete az övé. Szépen, helyesen ír, először word-ben, helysírásellenőrzővel ír kommentet MAJD copypasztázza, tisztán dolgozik.

Ninncsenek ma már igazi könyvkiadói szerkesztők.. De egy jó (és nagyon gonosz) szerkesztő , némi marketing, hozzáértő kiadó ( az I.A.T. Tisza Kata felfedezője) és nagysorozatban tenne keresztbe Vass Virágéknak.

Pl én tudok olyan nőt, aki nem annyira szép, hájasabb a hasa-dereka (szeret sört inni) , mint Vass Virágnak, de sokkal jobban ír és érdekesebbek a zsánerei.

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.02.02. 08:43:16

@magyar-magyar szótár: ez tiszta beszéd. Csakhogy én nem irodalomtörténész vagyok és nem olvasok senkit kontextusban meg maga helyén. Mint írtam már neked, én igenis kiragadva olvasok, mindenből kiragadva. És így olvasva Dickens számomra (értsd: síkbunkó jógyerek a semmitbírás üdvével, hehe) teljesen érdektelen. Nem olvashatatlan. Dehogy. Kerek, egész, karakterei vannak, humora (a gyerekek, akik már majdnem leszoktak az evésről, de addigra sajna mindig leestek az ágyról vagy beszorultak a kemencébe), stb. Épp csak annyira messzi és idegen, hogy semmit vagy szinte semmit nem jelent számomra. Fura, tudom, hogy az az anglia nekem távolabbi és ismeretlenebb, mint mondjuk Douglas Addams bolygója a szendvicskészítésben boldogságot találó szerencsétlennel vagy a krikett bolygó robottjaival. És Swift nyihahái vagy repülő szigetének zene- és matekbolond őrültjei ismerősebbek, mint Twist Olivér.

Annyit akartam mondani, hogy számomra Dickens és Wass azért egyívású, mert - ahogy fentebb valaki írta - kb. ugyanott lennének a polcomon: a legjobb 1-2 művük kerülne oda, és néha elő lehetne venni, ha pihentetni kellene az agyamat.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2011.02.02. 10:11:42

@magyar-magyar szótár: mondjuk én csak egy-két dolgát olvastam, vagy 25 éve, és már nem is tudom, mit:(
(+a gyerekes dolgait, ugye mint haladó apuka:), és bár az Ábelek persze jobban tetszettek, TJJ-re sem csak a neve miatt emlékszem

még egy, akit-amit újra kellene olvasni

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2011.02.02. 10:13:51

@magyar-magyar szótár: 'erdélyi' konyha épp úgy nincs, mint magyar konyha

vagy éppen úgy van

illetve másképp, mert az eggyel régebbi (osztrák-német hatás előtti) magyar konyhára némileg emlékeztet

Crouch 2011.02.02. 12:12:16

"múlt század magyar novellista kismesterei". Például?

Egyébként az amerikai irodalom tényleg remek művei magyar nyelven nem nagyon elérhetők, egy hónapja már Steinbecket sem találtam egy nagyobb könyváruház szépirodalomi polcain (bezzeg ezotéria és édesvíz...)

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.02.02. 12:13:51

@Crouch: viszont ha már steinbecket említed, azzal és a hasonlókkal tele van mondjuk a pécsi vásár, iszonyatosan nagy kincseket lehet 50 Ft-ért kibányászni:)

budai zöld 2011.02.11. 09:50:17

Tegnapi olvasmányélmény, hogy Parti Nagy Lajos is wassalbertezik, miközben természetesen fényes nappal, a nyílt utcán a járókelőket hallgatólagos rendőri támogatással megfélemlítő szélsőjobbos hordákat vizionál (2009/2010-ben).

Komolyan mondom, mint a Bolgárúrhoz betelefonáló nénik.

magyar-magyar szótár 2011.02.11. 13:44:32

@A Hannibal Lektűr-attitűd: TJJ Misi Mókus-a felnőttmese is, a világirodalom remeke. És persze haladószellemű apuka szépen át, tovább, vissza, 2472 folytatásban meséli a Misi mókust.

magyar-magyar szótár 2011.02.11. 13:50:17

@budai zöld: WEz a bolgárúr féle sikoltozó (= politikaimegfelelő lecsekkolós) stílus jellemzi Hajós bácsi Bolhacirkuszát a radioCafén. Általános, piacról él az ember, mit tanított bakulya pófesszórr: "Ma sem mindegy, mit gondolnak az ember politikai hovatartozásáról" Az kevés, ha csendben vagy hitet kell tenned és erre a wassalbertfikázás afféle, mint amikor a hívek a templomban istemmbáránnya-béégetnek, már nem isten bárányára gondolnak, új fogalom keletkezik a fejükben punnyadó fasirtban.
Parti Nagy többek között dramaturg is, azért ne bassza már meg a kurvisteny az egyik legutóbbi "náci" [félfasiszta] attakot a Szabadság téren, amikor 3869 csürhetúrista rettegett 67 baromtól... 800 ember nézte, hogy hat barom felborít egy kis Fabiát, hát mit mondjak: Most az a poenvideó, hogy egy ANGOL néni szatyorral néggytagú rablóbandát kergetett el. Oszt azok a madárfejű lajosok? Ezek a motoros rablók jobbkötésűek voltak.

magyar-magyar szótár 2011.02.11. 13:55:10

@budai zöld: Parti Nagy-nak az volt az utolsó dobása nálam, amikor elbaszta Tatjana Tolsztaja Kssz!-ét a rádiójátékban. Nem azokat a dalokat énekelték a rádióváltozatban, mint a könyvben, márpedig ez több, mint hiba volt!! Olyanba piszkált bele Parti, amibe nem kellett volna. Nem mondom, vannak nyelvileleményei (költő ugye) De Sárbogárdi Jolán megbaszásán is az tud csak felhőtlenül röhögni,aki még nem látott MÁV irodai szolgálati asztalt.
És tudod, ezek "apróságok" és ha panaszlja az ember , lehurrogják, hogy neszőrözzé má, a felhőőőtlen röhögés a lényeg. De szerintem meg sok ilyen kisapróságból végül egy nagy elbaszás lesz.

Partinak az a baja, hogy 20-23 éves korában túl hamar túljó dolga lett. Nagyonhamar elkezdett távolodni az emberi élettől - mert az irodalmi élet, az minden, csak nem emberi...

magyar-magyar szótár 2011.02.11. 13:57:50

@vészmadár (pica pica): Az semmi: A könyvtárakból, pusztán mert lusták leltározni, tonnaszám rakják ki elvitelre a könyveket, én mázsaszám hoztam el. Azt hittem, egyedi, erre kiderült, Tolnától Baranyáig, Kukutyintól Őrtilosig ez megy.
Veszik a sok domborbetűs bugyiizzasztó regényt azzal, hogy "erre van olvasó" Nagynehezen ráveszek valakit Gorkij olvasására: nincsen, kidobták már.

magyar-magyar szótár 2011.02.11. 14:02:29

@budai zöld: Nem a wassalbertezés a tragédia, hanem az, hogy a Műűűűvelt A Város-ban a könyvhéten egy rendezvény mellet egy járókelő se áll meg. Parti vagy 8 éve volt a Petőfi Irodalmi múzeumban: a takarítónőket ültették be, hogy legyen valaki. Szórólapozott, interneten hirdetett esemény egyik időpontjára senki be se néz, a költők egymásnak olvasnak föl becsületből a szinpadon az üres nézőtér előtt. Egy írónak inkább leszárad a keze, dde nem veszi meg egy másik író könyvét.
a Népszava sorsán rinyált 37 újságíró* összesen 379000 Ft honoráriumért, de egy negyedévre nem fizettek elő a honoráriumból.

*újságírói hagyomány lenne, hogy a céhtag előfizetéssel támogat bukó orgánumot, ha egyoldali a céhtaggal, ha nem.

magyar-magyar szótár 2011.02.11. 14:04:07

@budai zöld: Értsd úgy, hogy én 1 Ft-ot nem adnék Népszaváért DE HA újságíró lennék és lenne még fizetésem, flekkdíjam, akkor is fizetnék egy negyedévet, ha.. mondjak egy borzalmasat.. MH-s lennék.

magyar-magyar szótár 2011.02.11. 14:10:48

@A Hannibal Lektűr-attitűd: Bocs, de az erdélyi konyha pont a régebbi (nem paprikás, nemgilyásos) magyar konyhára emlékeztet.
Ez olyan, hogy a cigány konyha meg a 100 évvel ezelőtti magyar konyha. Mókásnak is tartom, amikor eősmogyorókokkal nem lehet egy kaszáslevet emegetetni (ez ugyanis a legkésőbben veszett ki az idekinti, magyarországi konyhából, dédikéink még főzték, így nnagyanyáink ették) Megvannak a XVI sőt XV. századi magyar főúri étkek (nem Mátyás taljáni asztalárúl) s azok bizony "erdélyi konyhása"
Sokkal több zöldfélét kénytelen is evett a régi magyar és ne feledj egyet: egy XVII századi jobbágykamrában lehet, hogy nem volt kolbász, de volt 239 féle nővény, és mindenféle növényeket zölden is etek, muszájból is, pl sok halat ettek, meg hallal hízlaták még a duisznót is a Sárságban és el kellett venni a disznóhús halízét.

A XVI-XVII. században nem fűszerszámnak mondták, hanem "Adná ide Ke'd a tartót, hagy trágyázám meg az étkömet!" El tudjuk mi azt képzelni, mely gazdagok voltak e trágyák? Maroknyi fű-aprítékok! aztánm ezekből levesek- amik mártás szerűenj sűrűk voltak: Nevette a magyar, amikor nájmódi suppé-val kínálták, hisz az ükapja szépapja is lé-nek ismerte!

magyar-magyar szótár 2011.02.11. 14:14:57

@A Hannibal Lektűr-attitűd: A konyha úgy 150 évre emlékezik. Mint ahogy a "Nem hajt a tatár meg csak 300 éves és nem 750...
A paprika 120 évig lappangot, nyelvemlék sincsen róla, mert hajdú, jobbágy s paraszt fűszer volt. Így a legkorábbi emlékeink a paprikáról írásbeliségben úgy XVIII. század legvégi városi polgári pörökből való, amikor már a cívis se vót rest paprikázni úgy, ahogy a tanyás bérlő parasztja mán százéve..

S ahogy nyelv, hagyomány, zene Erdélyben odabent jobban megőrződött eredeti természetében, perszehogy a konyha is.
Innen aztán lehet cizellálni, hogy a XVI-XVII. századi magyar konyhában mennyi törökös, francúz - aztán a némeetalföldről a reformáta deákság által hozott najságok miként is vóltanak...

budai zöld 2011.02.11. 20:41:30

@magyar-magyar szótár:
"Nagyonhamar elkezdett távolodni az emberi élettől - mert az irodalmi élet, az minden, csak nem emberi..."

És tényleg. Éppen azt a gondolatot próbáltam összerakni, hogy PNL úgy ír az élet sürejéről, a társadalom aljáról, sőt, egyszerűen csak más emberekről, hogy leginkább csak a lenézés árad belőle, együttérzés, megbocsátás, szeretet nyomokban sem. És tényleg (kis minta alapján mondom, de mondom) sokszor nem valódiak a helyzetek, az emberek.

Ebből a szempontból inverz Tersánszky (meg még egy csomó mindenki a magyar és nem magyar irodalomban), hamár éppen a Misi Mókus említetett.

magyar-magyar szótár 2011.02.12. 04:04:22

@ifsz: Akkor az a könyvespolc nem ezen a Magyarországon lenne, ahol kétféle gyűlölet fűrészel, egy nyíltan bunkó maszek barkács, meg egy sunyi, aljas, kőprofi netokratív.

magyar-magyar szótár 2011.02.12. 09:05:12

@budai zöld: Az a csapda, amibe Parti Nagy önként hawájzz, mindenkit szorít, minél inkább vergődnél kifelé belőle, annál szorosabban fog.
Van Parti-Nagy bölcsességei között egy szillogizmus a történet ereje és az esztetikai érték viszonyáról.
Minél jobb a történet, [szerintük!!] annál gyöngébb stilisztikailag/esztetikailag. És minél gyönyerőbb a mű, annál kevésbé történet. Én ezért is örülök a Súlyszivárvány magyar fordításának, mert csúnyán odabasz ennek a demagóg, öncsaló és aljas tételnek.

amit viszont meglábalni nagyon nehéz! Pl faluról, vidékről, nembudapestről vagy Szőke András /Grecserna Krisztand börleszket írsz vagy Göre Gáborosozzák vagy patetikusozzák.

A cigányokról csak a Bóban Márkovity orcseszrt (Macskajajt)lehet írni vagy a rizsás maszlagot polycukollyal.

Ésígytovább.

Nekem olyan, mintha a klérus megjegyzéseket tenne a nénikékre, akik mit csinálnak már a rózsafűzérekkel. Kialakítanak egy kánont, hozzá egy rítust és ezután elkezdődik a csudálkozás.

Sárbogárdi Jolán soha nem volt. Eddig nem is baj, hiszen nem is egy létező Sárbogárdi Jolánt kell megírni. Azonban soha nem is lehetett volna -és ez már viszont baj. A szolgálatiasztalon baszni nonszensz. Innen az a válasz: "Ne legyél már bazmeg ilyen szőrözős, a lényeg, hogy jókat lehet röhögni rajta!"
A dilettáns paródiáján kell röhögni ugyanis.

Amikor egy kormodor mögül a hátteret elviszik, sokszor az avangáross röhejes. Ilyesmi pl a "jobbos költészet" amin jógyerekeket szokás röhögtetni, a múlt század 20-as éveinek heőjdemogyorókkos matinékurucos trijanyonyossa -MA= burleszk.
De szépen elő lehetne venni a szöveg-szöveg-irodalom 80-as évek beli emlékeit, mely röhejesek ma és persze vannak jóoldali modorosságok is, de ez nem kijelölt csapásirány.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2011.02.14. 14:03:22

@magyar-magyar szótár: egyébként ugyanarról beszélünk kábé

(hogy melyik emlékeztet melyikre, az innen már mellékes is)

igaziból pont úgy nem volt egyforma a két konyha se, ahogy egyéb (kult, polit, tört stb) téren is inkább másik (testvér)ország

eltekintve (így is meg úgy is) az ún nemzetállamtól

ez nekem régi kedves témám, pl a pörköltkört is ugye már a blogteren is körbejártam

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2011.02.14. 14:19:41

@magyar-magyar szótár:
ez az, hogy erdélyben jobban megőrződött - a régi erdélyi konyha, de nem a régi magyar, mert az csak hasonló lehetett, már ha

két legnagyobb változás ugye a sertés meg a paprika

előbbi a törökök meg a majd betelepülő svábok, egyéb németnyelvűek okán
(párszáz évvel korábban a mediterrán konyha jött, alig késéssel jártunk korabeli topgaszto olasz és francia udvar mögött, de a habsburgok alatt már csak a rontott másolat másolata maradt - és ekkor már/még nem vetettük vigyázó szemünket párizsra)

a paprika viszont különleges: nincs még egy konyha a világon, amit ennyire egy fűszer határozna meg, sem egy fűszer, amit ennyire egy nemzeti konyhához kötnének (és ez talán végül is nem baj, ha már így alakult, s a paprikás csirke meg a halászlé pl tényleg remek és karakteres ételek világviszonylatban is)

tárkonyos ürüragut meg nem hogy nem eszünk, nem is értjük, mi az:)
süti beállítások módosítása