29107.: Volt egy haverom s annak egy pompás pesti nője. Kézilabdás alkat, US-Top farmerben, mezítláb, alföldi papucsban , fehér pólóban, smink és melltartó nélkül. Tizenhat éves talán. A haverom nagymamája megengedte, hogy nála aludjanak a tisztaszobában. Biztosan dugtak is a jéghideg vásznak között -  irigyeltem a haveromat. Hajnalban meg akartuk mutatni a lánynak a rétet, ahol felnőttünk. Fojtogatott már az augusztusi, poros kánikulai koradél, mire kiráncigáltuk a lánynak hajnali órán az utca végére s mutattuk boldogan a Szent Indián Mezőnket.

"Basszátok meg, ez a nagy semmi az, amiért kirángattatok??"

 

382.: Azért szerettem a pesti keresztapunál, a vasárnapi húslevesszagú régi úrilakásos bérház miatt. Persze a lakásokat elfalazták kalickákká, mindegyik magasabb volt, mint amilyen széles. Hét éves voltam. Zongorázni szerettem volna, de az unokanővérem elcibált, hogy mutasson valamit. Az utca hűvös sikátor, aminek a végén ködlött valami kékesen. Porosan. Icikeltünk az utca végéig, én voltam a gyorsabb, mert indiánként mindig így közlekedtem, indiánszökdelésben. Gyors és nem fárasztó, különösen dorkóban. Hamarabb értem ki az utca végére: a körúton már mellbevágó, bűzlő forróság, csatornabűz és benzinfüst, elképesztő forgalom, percenként legalább húsz autó zúgott el. És a villamos, aminek csak az éjszakai hangjait szerettem...

"Látod, ez! -ez valami!" -harsogta az unokanővérem.

Nem értettem, mit akar, mire mutat a húsleves színű égen a gumiszagban...

"Ez?  Valami? Hol?"

3 komment

Címkék: semmi

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr11804819

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.07.30. 12:38:54

+1
Bármi

A kissé tán túl hosszú szakálla ellenére alapvetően tisztán, szolidan öltözött férfi megrakott szatyrával igyekezett gyalogosan átkelni az óriási parkolón keresztül. Kivülről nem látszott, hogy a szatyor nem vadonatúj iparcikkekkel, élelmiszerrel van tele, hanem használtas pulóverrel, kötött sapkával, téli ruhával, ami ilyenkor nyáron nem szükséges. A fejét sem kapta fel az óriási fékcsikorgásra:
- Mi van itt? Akció? kérdezte a gyűrött tarkójú kopasz az 500-as BMW-ből, nem agresszíven, inkább csak amúgy incselkedve.
- Bármi! legyintett a férfi, anélkül, hogy komótos lépteinek csoszogó ritmusából akár egy pillanatra kizökkent volna.
süti beállítások módosítása