Seattle-ben még egy csaposban is valami Zuckerberg vész el.
/von Stirlitz aus Blogwelt/

A zsenik 93%-a elvész.
/Dr Czeizel Endre beszélőfej, genetikus/

"Már négy hónapja járok az Íróakadémia költőtanfolyamára és még mindig nem vagyok költőnő, pedig a Karafiáth Orsolya is tanít!"

/fiatal picsa kifakadása, 2007./


Tehát ismételjük csak a tehetséges Dr Czeizel Endre mondását: A zsenik 93%-a elvész. Főleg igaz ez Magyarországon.

Azaz: A tehetségek számára kiírt pályázatok álláshelyeinek 79%-át  kénytelenségből az Arany Középszar embereivel töltik be.

A médiális  vitrayzmus lényege: Az ember egy bizonyos edzési technikával kikapcsolja a lámpalázat s azontúl a kamerák előtt görcsmentes marad. Innen következnek aztán az egyéb személyes tulajdonságok. A vitrayzmus 6.0-ás változata a fridizmus: Légy nagyképű -a halál után úgyis a sír férge vár. Vagy a  hamvasztókemence kotrólapátja.

Meg lehet tanulni fogásokat. Az igazán jó Kosztolányi-novella a Csáth-novella. Ennekmegfelelően inverse viszont az igazán jó Tóth Krisztina verset Tóth Krisztina írja, nem pedig költészetünk KO-ja.  Minden Kosztolányi-novella jártó közül, bele értve a napjainkban esti kornél-ok írásával ökörködő Esterházy és Darvasi urakat is, a legjobb kosztolányinovellaíró Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona. Kosztolányi többoldalú tehetség volt, jó orvos is veszett el benne és meglehetősen rajzolt is negyvenes éveinek derekáig…  Kosztolányi a halálos betegsége tudatában, kis családja sorsán aggódva megmutatta feleségének a vázlatait és azt, hogyan üthet össze azokból jó Kosztolányi-novellákat (lásd a Burokban születtem -kötet mellékletét). Esterházy vagy Darvasi urak tehetségük folytán nem lennének rászorulva az estikornélok írására. Tehetségek, amikor már a maguk mindenséghez  mérésébe beleúntak, régi mesterekkel szoktak viadalozni, pl Esterházy sorompóba állt már korábban Weöres Sándorral is, és Csokonai Lili mindössze egy lobogó vaszorájú vaskos-kékeres-méteressel maradt le Lónyay Erzsébettől. Süßmayr is meglehetős Mozart-darabokat írt. Sőt, számomra  Süßmayr Mozart-copyja kellemesbb, mint Salieri-é.

Vagyis nagyképűnek kell lenni mindenestül. A Hárommillió Kommunikáció Vizsgás országában, ahol a csak színre Arany Középszar Klauszmann Viktor még taníthat[ott?] is televíziózást [kommunikációt] főiskolán, az, akit a jószererencséje vágyai buliállásába dobott, még utolsósorban is magának mond köszönetet. Természetazonosnak ható lazasággal a lőtt sérójára tolja föl a napszemüvegét, pimasz & provokatív tekintettel bámul az automatafényképezője lencséjéba, blazírtas pofával, és aszongya, hogy csak a tehetségtelen embereket nem tűri. Vagyis ő ettől tehetséges rögtön. És naná, hogy az emberiség 78,937%-a tehtségtelen, tehát ő azokat nyírja, mint a répát, hagy javuljon a világ, ugye.

A másik alapszabály szerint a portfólióját az Arany Középszar azzal nyitja, hogy ő egyáltalán nem is akart ez lenni, ami lett . Éppen heverészett az armorikai parton, amikor arra járt a Zértelmiseggség Üdvharsonája szerkesztőségének a küldöttsége, hasraestek benne s megkérdezték, nem lenne-e kedve kis szineseket írni a sportrovatba. Ezután a HVG, a Világazdaság, a Népsport és a [még rendes, jó] Magyar Hírlap akarta jaj, olyannyira nagyon, hogy nekik dolgozzon, pedig ő legszivesebben sori panelforrasztó lett volna a Kenwood Magyarország -nál Székesfehérvárott, a Videoton-TV-Kft ódon épületében. S a napi kétszer 15 perces szünetbe szítta vóna a Szofi't a többiekkel (főleg csajokkal) a zárt, téglafalakkal kerített udvaron a szemerkélő esőben. Szemben a 25000 újságírószakot vagy iskolát végzett gyerekkel, akik az istennek se jutnak publikációs lehetőséghez, nemhogy ingyen. Kínjukban az ilyen érvényesülésre képtelen alakok blogolnak, de a blogjaikat a sok-sok, a nagykönyv előírásainak meg mindennek megfelelő publicisztikákkal, senki sem olvassa, bezzeg címlaposak  túrós fasságok lesznek, hemzsegő helyesírási hibákkal vagy egy háromsoros yahooo-news cikk vagy egy napiaktualitás Száz Legjobb, az igen. Kommentnicket alapítva ámokfutnak aztán ezek a szegény jógyerekek, megismerni őket a címlapos bejegyzés kommentoszlopában az "Ilyen szar is címlapos lehet?" -büfikéjükről.

Durov szovjet-orosz idomár csak egy tehetségtelen kutyát tartott meg. Viszont azt jutalmazta. A közönség imádta azt a kis édes kutyust, aki pimasz & provokatív volt, sőt, időnként ellenkezett az idomárral, belecsaholt a produkcióba vagy melléfutott a tűzkarikának -ez utóbbira volt még úgy-ahogy betanítható. A többit, a tehetséges kutyákat frusztrálta, hogy Az Isten a tapló aljas nyalingert jutalmazza, s ez a frusztráció mégnagyobb teljesítményre sarkallta őket. A lázadó tehetségeket pedig Durov vagy eladta egy tehetségtelen idomárnak vagy egyéb, éspedig, itt nem részletezhető módon likvidálta őket.

Közhely , igen, EZ pl egy közhely, de súlyosan igaz: A magyar médiapiac kicsiny. Ahhoz képest viszont tehetségekből egyelőre még egyelőre túlságosan nagy a felhozatal. Nincsenek negyvenévesek azok, akiknek még volt szerencséjük az 1978-as un "oktatási reform" előtt megtanulni -ésméghozzá valóban, néma-értő-n!-  olvasni. Ezek az emberek nem csak a múlt század 80-as-90-es éveinek amerikai publicisztikai stílusát képesek egyszerű sémákból lekoppintgatni, hanem ifjúkorukban olvasták az Élet és Irodalom '80-as évekbeli folyamait. Látták még a korai Magyar Narancs-ot. Azaz találkoztak annak a stílusnak az 1.0-ás változatával, aminek többszörösen lepusztult, az ELTE Trefort Gyakorló Gimnázium' fiúvécéinek levegőjén átlényegült 12.0-ás verzióját ma "indexes stílus"-nak szokás téveszteni. És a publicisztikaírás, az bizony, ha 'ámítástechnikai alapú is, viszont a legjobb benne az 1.0 és minél nagyobb a szám-pont-nulla, annál sekélyebb és felszínesebb.. végül már semmi nem marad, csakis a stílus pomádékirályújruhája. De ez a szócikk nem a stílusról szól, bár ide kell petyëgtetnëm mindenképen: A stílus nem az ember, mint ahogy vehet a csaja az embernek jó öltönyt, de az is a csaja titka marad, hogy az az öltöny még nem az ő embere. Az ő embere az a tehetséges Mr Középszar, akit a céges buliból makirészegen hoznak haza és támasztanak a bejáratiajtóhoz a haverok. Aztán Apu lesz a tehetséges MrKözépszar, félmakett részegen, begyógyult szemekkel tapicskál ki hajnali tízkor ki a konyhába Az Anyuval főzőcskéző (legyen a családfenntartó másnapos gyomrába kőttkalács) gyerekek  közé, acetátbűz oldja a kelő tészta élesztőillatát, dojó, felkelt apu, játszunk… (Hermann Göring pl a kutyusokat kedvelte, volt neki huszonnégy…) 

Vagyis nemkevés tehetség az érvényesüléshez Arany Középszar-nak álcázza magát. A magyar művészeti élet tele példákkal. Romhányi József költő (és szerintem fiozófus)ban például egy Berda József veszett el úgy, hogy azért nem vehetjük középszarba az ismert munkáit, a Frédi-Béni magyar libretto-t vagy a Mézga Aladár különös kalandjait. Nemegy irodalomtudós szóban megrótta Romhányit léha életéért, igen randa ember volt, ámde kedvelte a zsenge pipihúst szafttal. És mit mondjak: dúskált bennük! Elvégre A Tévénél (is) volt ugye. Tehetsége szikráiból megélt Romhányi, s míg élt, élete volt, az igen!-biztos! Romhányi igazi künikósz volt, de nem törte magát azon, hogy korunk embere azt a szemléletet, amit ma cinizmusnak tévesztünk elkülönböztesse az igazi künizmustól. Egyszer kedveskedni (icc. nyalni be) akartam egy komoly művelt, intelligens irodalomtudósnak és cinikusnak neveztem őt a levelemben, erre besérült. Mert már ő sem ismeri a cinizmus valódi lényegét, csak ezt a torz tévesztést, ami ma közkeletű.

Bergendy Istvánban Közép-Európa legjobb szopránszaxofonosa veszett el és az nem ízlés kérdése, hogy a magát művésziesebbnek beállító Szentmártoni vagy hogyhíjják úrnál jobb-e. Vannak emberek, akik képtelenek elviselni tehetségük elkallódását, még a legjobb eset, ha hülyére isszák magukat és széjjel a májukat meg a hasnyálmirigyüket. 

A tehetséges & mélymagyar  MrKözépszar Krúdy Gyulára meg Ady Endrére szokott hivatkozni, hogy lám, ők is alkoholisták voltak, még nagyobbak is , és részegen írtak… -nem! Nem, elárulom, Ady részegen maxx javított vagy skiccelt. Az udvartartásába tartozó nyalinger Emőd Tamás volt az, aki az Ady lába elé ledobott galacsinokat kisimizte s imígyen "Ady versek" kéziratához jutott, amit megboltolt szerkesztőségekkel. Ésbizony a pénztelen Ady aztán sokszor meg is bocsátotta Emőd efféle trükkjeit, hiszen ilyen "Ady vers"-ekért is rendes honor't küldettek a szerkesztőségek a szerkesztőségi szolgával. Krúdy is színjózanon írt, legtöbbször ébredés után abban a pár tiszta órában, esetleg, ha javított némi spiccel (ami profi iszákosnál egy semmi, józan állapot még, bővebben erről Dr Zacher Gábornál lehetne olvasni, ha végre hajlandó lenne fogadni az Arany Középszar egy újságíróját, hogy összeüssön a neve alatt a bölcsességeiből egy könyvet) […] (méghozá jóbor mámorából való ébredésről van Krúdy esetében szó, amit a mai borissza akkor ismerhet, ha a sajt jólkezelt borát van szerencséje ismerni vagy import borra futja neki…)

Ady, Krúdy, Móricz máig frusztrálja posztmodern középszarjainkat. A hatalmas munkabírás. Úgy tesznek, amikor egyenetlennek nevezik művüket, mintha nem tudnák, hogy Ady kisebbjelentőségű nagyváradi versei afféle publicisztikák: tárca, glossza versbeszedve. Móricz Rózsa Sándor-a vázlat, az író anyagi kényszerítésből adatta nyomdába. Az inkriminált Móricz "gyönge" novellák színdarabok elő-vázlatai. Attól, hogy Esterházy Nem euklidészi -jének a nyelvi-stilisztikai megformáltsága annyira jónak tűnik, nem kevésbé megélhetésibb, mint Móricz 67-ik színműve. Sőt, hát bevallom: B-mollozni prózában is könnyebb, mint átlagszínházlátogatónak megélhetési egyfelvonásost szenvedve összeförmedni. (Ráadásul akkoriban még a színésznő nem dobhatta be nyíltszínen a sziszkót vagy popsit...)

A kontraszelekcióról már írtam. Az oktatáslepusztítás, amit reformnak hazudnak el, arról szól, hogy a tehetséges pedagógus kénytelen elhagyni az iskolát, a kimagaslóan jó angoltanár társalgási-képes angolul s elmegy epret szedni egy skót, hollandi típusú gumikutyízű epret gyártó céghez. (Kavicságyban kering a tápoldat, amibe az érés parancsát fecskendezvén szabályozzák a piaci igényekhez a szüretet.) A tehetségtelen Dr Középszarné Átlagos Jolán viszont főleg nyelviekben erős, a fogával meg a körmével viszont harcol, az igazgató előtt lefekszik a linóleumra s nyál-könnypatakot csigázván orcája alatt körbe sendereg bömbölve, neki gyerekei vannak, könyörög, ne bocsássák el. Így , bár méginkább szükség lenne a hátrányos helyzetű iskolában a jó pedagógusra, csak a selejtje marad, a máshonnan eltanácsolt alkalmatlanok ülepítője a gyönge lakótelepi vagy kisfalusi vagy cigánytelep-melléki iskola. És: A legjobb fal, vetítő link hadovákat, amikkel a fentrőljött elméleti szakembereket megvezethetik, ezek a pedag' bűnözők mondják föl, ők lesznek a cukorfalatjai a cocjológusoknak meg felzárkóztatásiaknak, s aztán óraelemzéskor el kell még ejteni a maradék tehetséges pedagokról véééletlenül pár negatívumot úgy, hogy lehetőleg a felzárkóztatásiak találják "rasszistának" az igazgatót, aki az egyik első osztályt szabálytalanul kis létszámban szervezi ki a régi alsótagozat egyik tantermébe, ahol az otthoni körülményekhez képest csupán tízszer különb környezetben ismerkedhetnek a ceruza fogásával és a tizes számkör rejtelmeivel az elvileg ugyan kényszeróvodáztatott cigány gyermekek. És akkor majd jól elveszik tőle és széjjelosztják a gyerekeket az idomítós tanárnéninek, aki basszusozik differenciálni,   óralátogatásra meg beidomít egy programot az osztálynak: kiket fog majd szólítani a begyakorolt kérdésekre adott válaszokhoz. És tanórán másolják a házifeledatfüzeteket tábláról, hogy a látogatók láthassák a magosszínvonalú munkáját Átlagos Joli néninek. Azaz: van még rosszabb is az Arany Középszarnál! A kontraszelekció a bűnös tehetségtelent a leggyalázatosabb ámításokra és trükkök lemásolására ösztönzi. És egy tantestület munkáját tönkretenni elég két (2) pedagógiai bűnöző is.

Az elveszett tehetségek egy része végez magával. Nem teszi meg azonban mind azt a szivességet a környezetének, hogy kiugrik a negyedikről, mint Frick László, az új magyar publicisztikai stílus még mindig ismeretlen egyik atyja. Vagy nem akasztja fel magát a határban a kóbor kutyák & ég madarai  táplálkozásának feljavítására. Pl a családonbelüli erőszak kategóriájában a férfiakban annyi kreativitás sincsen, hogy sötétkékre mázolt OSB-lap-sziluetteké legyenek, elég nehéz egy autóroncsokból kiskanállal összekapart pépet dekopírfűrésszel kivágva szemléletessé tenni. 

Vannak tehetségtelenek, akik képesek életben maradni, a sikertelenség érzete frusztrálja őket, hibát hibára halmoznak, még annyira se dekreatívak, hogy ha blogolnak, akkor egy semmiben sem eredeti ötletű plug & play gonzóblogot gründoljanak, HANEM csupa lezavarosozható, egyszerre túlbonyolult, ám közhelyes zagyvalékot hordanak össze , trolloskodnak az ilyenek, kötözködnek Az Arany Középszar legjelesebbjeivel, hibát hibára halmoznak s végülis minden érintés nélkül, önmaguktól hullanak alá a semmibe, ahonnan feljöttek, ámen. 

Radics Béla 1973-tól a szobakonyhában széjjeliddogálva az agyát várta, hogy eljöjjenek érte. Joggal érezte úgy, hogy letett annyit az asztalra, ne kelljen egy cipőipari menedzser-pártkáder-kutyája kölköcskéjének gazsulálnia valamiért. BezzegAmerikában száznégyzetmérföldre nem jut annyi tehetség, mint nálunk akkor sem, ha tudomásul kell vennünk, hogy L.A-ben minden kocsmasarokban pengetett olyan készségű gitáros, mint a mi Barta Tamásunk... Aki nem is akart többet, mint az LGT sikerembere, 6 év a szakmában, hogy ne legyen még egy tél, ami alatt a pincéből kell felhordania a tűzifát a negyedikre...

Barta Presser mögött ül

A művészeti életben a legnagyobb után (picsán)rúgást a tehetséges általában a kedves, tanárbácsisnak látszó vagy anyáskodó figuráktól kapja, ámen, ágyesz, búgyesz, kalap-kabát. Mindig csudálkozom a netoszféra újságíróiskolás jógyerekein, akik rajonganak Tótáért meg Szilyért, de besérülnek egy pimasz & provokatív kommenttől: Hogyan nevelkedtek volna akkor egy régi, igazi papírújság szerkesztőségében, ahol a slapaj agyát, nincsen erre jobb kifejezés a laktanyai vagy téglagyárinál, szana-széjjel szopatják. A főszerkesztő minden ócska közhelyes, zavaros és összeesküvéselméletes fasságként vágja vissza a slapaj kis szinesét, hogy az ötletet aztán vezércikkébe lophassa föl. Hogy képzelik ezek a bloggiális újságíró jógyerekek a szakmát, hogy feszt csak a rózsabaszás & pempőillat?

Van ám példa arra is, hogy bezzegóperenciás, bezzegamerikai körülmények között mint szelektálják ki a tehetségeket. Don Van Vliet, Frank Zappa diákkori haverja (lent a képen balra) tehetséges volt. Jónéhány ötletét Zappa nyíltan, nagyrakással meg stikában valósított meg. Zappa mínusz Vliet -ez egy másik Zappát eredményezne. A bezzegamerikai tehetségirtás módszere pedig a következő. A Nagy Stúúúdió , jelenesetben MGM, exclusive szerződést kínál a nyeretlenkétévesnek. Benne a kitétel, miszerint 10000 dollárért örökidőkre, örökáron a teljesjogokat. Majd ezután a naív hülyegyerek éveket vár arra, hogy végre legalább egy lemeze legyen. Azonban nem azért kötött vele szerződést a Nagy Cég, hogy kiadja a lemezét, hanem azért, hogy más nagy cégek, azaz a konkurencia, ne jussanak hozzá tehetségekhez. Vliet párszor megpróbálkozott kibújni a jópár [!!] vacak szerződés kötöttségei alól, de sikertelenül. Zappa támogatta -de üzletember is volt és nem jótékonyságiintézmény. Azért az amerikai piac van akkora, hogy egy Vliet formátumú alak összekeressen annyit,   vehessen egy ranch-et és oda vonuljon vissza, mint "festőműűvész". Kösz, jóccakát.

Az idén tíz éve, hogy az EstFM megkezde A Város legkülsőbb szférájáig ható (novemberi ködös időben még Szekszárd alatt is fogható volt) adását. A magyar médiatörténetben először és utoljára fordult elő, hogy nem eleve alternatív-műűvészi-[burkolt]politikai társulat hozott létre médiumot. A mért (auditált) adatok alapján fénykorában 50000 ember hallgatta. Hogy mekkora balfaszok is voltak tehát az EstFM tulajdonosai és készítői, ez ebből is kitetszik:  nem voltak képesek maguknak a médiatorta habcsóknyi részénél nagyobbat lezsírozni. A legszélesebb hallgatói körnek készültek színvonalas műsorok. Izil, Nesta, minden zenei szerkesztő tökéllyel végezte munkáját, a Forintos percek a magyar rádiózás történetének legjobb népi fogyasztásra is alkalmas gazdasági műsora. Beszélni keveset beszéltek egyébként az EstFM-ről, ennek az oka a valódi politikamentessége volt. A szájjalcsinált  politikamentesség olyan, mint az arany csomagolópapír a kávépiacon: Biztos lehet az ember abban, hogy valami ócska penészes uccot csomagolnak   aranyba. Csakúgy tehát: beszélni róla bármit, azaz ingyenreklámot csinálni csakis politikai nyalórádióknak csinálnak. Van persze példa olyan politikaielkötelezett rádióra, ami nem politikaielkötelezett, ilyen a Tilos rádió, mert ugye az a mi politikai oldalunkra elkötelezett, mint ahogy minden kerítésszaggató csahos kutya is, amikor a gazdi hazamegy, egy másik, egy kedves bájos, sokszor pincsikutyus arcot mutat, édespofi, kézfejet nyal és bolondosan ugrándoz'. A mi politikaioldalunk a jóoldal, és ami jóoldali, az ugye rossz nem lehet.

Az EstFM  egy viszonylag (relatíve) nem annyira tehetséges műsorvezetője is jobb volt, mint a Nagy Oooországos sugárzású fosrádiók egynémely Howard Stern-klón sztárja… Hoppá, jut eszembe, hogy mélymagyar politikaikorrekt műsorvezető is volt az EstFM-ben, méghozzá a legfejlettebb jógyerek , a felvilágosult matulizmus híve, Szikla atya! Na, akkor mi volt a baj? A minőség? Nem szenvedhetem a rap "zenét". A rádióban általában a számomra zámbójimmy aurájú Ganxta Zolee-t, meg az autópapírozó és légzsákszett-beszerző májer képű Dopemant szokták a csúcsra állítani, hát az EstFM-ben olyan, egyébrádiókban (talán A Tilosban nem) ismeretlen magyar reppereket nyomattak, persze a leghallgatatlanabb hajnali órán 5-6 között, akik képesek voltak az ütem kificamítását elkerülve magyarul repelni, minden hangzót meghagyni eredeti hosszúságában. Beszélős műsorok is voltak, Luther és bandája pl irodalmi-t készített, A sárkány leheleté-t. A betelefonálók a hat és a halálközötti lakossági szegmenset ölelték föl, hogy írjak már valamit aranyközépszar újságíró nyelven is. Legalább egy félmondatot megint… Ragozhatnám egy külön szócikkben hat flekken át, a vége akkor is az lenne, hogy a kontraszelekció áldozata lett az EstFM. Regionális rádióként képtelenség volt ilyen színvonalat pénzügyileg finanszírozni. A legjobbak megcsinálták a maguk karrierjét. Ha pl karrier az, hogy Ördögi Roy az egyik gagyi, félbulvártévé importötletű lakásrondítós műsorában volt a Durva Arc Jólélekkel. A bájpopsiarc pedig mellette Palotás Petra vagy ki. Egy másik műsorvezető fiú pedig hadari olvasási képességeiből él, mint reklámszpot beolvasó. Csak tapsoljatok, tapsoljatok. Bármely kamionparkolóból , egy 12 órás vitrayzáló tréning után felhozok három különb rádiós beszélőfejet, mint  Sebestyén Balázs. Az egyik kameraképes pofa is. Némelyiknek még nem kell rádiós basszus-t sem trükközni, van magától sztentori orgánuma. Vagy moffo-i altja egy árufeltöltő csajnak az áruháziparból. Kedvencem volt a vanbarátod!-rádióban a Filmek kép nélkül, másfélóra southpark-et halgattam így, meg Bill Gaes életregényét és olyan Robert de Niro filmeket, amikben hosszú percekig csak vynillemezrecsegéshez hasonlóak cuncorognak baljós sóhajok alatt...

Ilyenkor szoktak aztán igazán szemerkélni a szürke égből alá a közhelyes bölcsességek arról, hogy ám a tehetség nem elég, még a szorgalom, meg a kitartás (a kinyalás, az igen!) meg a jószerencse…

Igen, nyalni szükséges.

 

A tehetséges bonviván-jelölt ott hibázik néha, hogy nem nyalja ki az anyaprimadonnát, mert a hamburgert se kéri hagymával. Olyant, hogy vacsoracsata, kulturember ugyan nem néz, pedig éppen egy ilyen műsorban alakította ezt szituációt példaszerűen Hujber Ferenc és Papadimitriu Athina. Az első adásban jópofi volt az Ősnői Attitüd-öt tökéllyel előadó Athinával Feri. Aztán a firssebbhúsú Vörös Démonnal flörtölt a további adásokban, és ennek aztán Athina pontszámaiban meg is lett a következménye. Bizony, drága tehetségesek, a tehetség nem hagyhatja figyelmen kívül az élet ősi törvényeit. Márpedig a színházi élet törvényei az ókori görög istenek olümposzi törvényeivel vágnak ám egybe! Még ma is, a színházi szakma minden megújulása ellenére is… 

Nem. Ismétlem: A harc az. A tehetségek legnagyobb hibája, hogy nem akarnak harcolni akkor sem, ha képesek lennének. Attól, hogy nem olyan nagyképűek, mint az Arany Középszar egyik legjelesebbje, akit az isten ugyan benzinkutasnak szánt, de a sors viccéből [kontraszelektíve] HH A Tanár úr lett, szóval attól még ugyan öntudatosak. És ez a baj. El vannak szépen tehetségük tudatával anélkül, hogy aztán harcolnának. Valamint a nyalás az intim szféra része.

Van Salierinek egy jómondása Mozart halálának idejéből, ezt most nem copyznám ide, akit érdekel, forduljon a Mindenhatoooo-hoz. Mozart esete is leközhelyesezhető, ha az Arany Középszart idegesítő rémes pofa használja. De közhelyes a naplemente meg a napfelkelte szépsége is, meg a tenger látványa, amit túristáknak szánt képeslapokhoz mindig télen, hidegfrontbetöréskor fényképeznek. Amúgy a tehetségekről való legendagyártás mindig a kortársak rossz lelkiismeretének köszönhető. Mennyire unalmas a tény: Mozart korpuszát nem a szegények jeltelen közös sírjába helyezték, hanem rendes sírba, még voltak is páran a temetésén, igazi sírja volt kereszttel, csak senkit nem érdekelt, Süßmayr azontúl joggal is dughatta az immár özvegyet, aki már akkor elég jól pénzelt Mozart kottáinak eladásából, amikor még nem korhadt el a gondozatlanul hagyott síron a fakereszt. (Mozartról nagyon érdekeseket olvashatni a Holmi 2006-os folyamában.) Dramaturgiai okokból a közsíkra szánt Mozart-történetbe   Salierit, mint tehetségtelen intrikus gonoszpofát szokták beszerkeszteni. Salieri, mondhatni bloggiális nyelven, ignorálta (le se szarta) Mozartot, rangban annyira fölötte állt. Valahogy az az érzetem van, hogy Salieri ki sem ejtette Mozart nevét bizalmas, szakmai körökben, hanem Scheißkerl-nek mondotta, és a többiek tudták, kire gondol.  Mozart halálakor ugyan Salieriből sóhajszerűen szakadt föl az az őszinte mondata -de Salieri nem volt tehetségtelen, nem. Salieri langyos volt. Van Jézusnak egy mondata, amit a legvadabb jézusfikázók és bibliaszerelők is szeretnek véééletlenül elkerülni , arról, hogy mi van a langyosokkal. Jézus éltében nem volt valami sikeres. Az időbusz utasainak föl lenne adva a lecke, ha a korban akkoriban Júdea-szerte kóborló 30-60 próféta és mágus & Co. között (legalább hat Jézus nevű is volt…) meg kéne találniuk. Az Úr, lehet, kiköpi a langyosokat. De a társadalom nem. A társadalomnak a langyos a cuki.

Egyszer volt szerencsém Klauszmann Viktor arcába belenézni. Na, nem a médiaipar Salieri-je ő, ááá, dehogy, Magyarországon és főleg a médiaiparban nem kell annyira jó mesterembernek és tudósnak lenni ahhoz. Salierinek mondjuk Vitray Tamás felel meg. Klauszmann Viktor a mátrafüredi büfésoron motorosruhában.. már nem emlékszem.. talán mégsem macokot eddegélt, mert az papíron keresztül is összezsírozza az ember ujjacskáit.. talán sörözött? Vagy hamburgert nyamikált, nem tudom. Én az arcát néztem. Nem volt rajta napszemüveg.  Egy vadiúj streetbike-ra pattant s odarántott, hogy bio módon termeljen adrenalint menedzserdepresszió ellen. Nem nagyon tud motorozni, de ez nem zavarja, sisakban, motorosruhában a motorostársadalom a legnépidemokratikusabb, intenek a lepukkadt MZ-snek és a kocamotoros menedzsereknek egyaránt. Elgondolkodtam a már nem Klauszmann Viktornak látszó Klauszmann Viktor hátát nézvén, hogy jó-e Klauszmann Viktornak. És úgy döntöttem: Igen!- jó neki! És a világnak is jó, kellemesebb Klauszmann Viktorral: Ha egy ilyen ember egy közepes méretű közútifuvarozó vállalat tulajdonosának életszínvonalán megkapaszkodhat, az azt jelenti: van remény. Akár még a tehetségeseknek is.

zene: Frank Zappa és big band-je Grand Wazoo című albuma programzene is. A mesét már odaföl linkeltem. 

itt

meghallgathatunk egy részletet Zappa művéből, amit Zappáné Gail már letakaríttatott gondosan a YT-ról és tessék a borítót tanulmányozni, s elgondolkodni, a mélymagyarpolitikai korrekt, a píszi nyalingerek hogyan fogadnának egy ilyen lemezborítót nálunk:

36 komment

Címkék: tehetség

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr951419919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.10.10. 07:38:52

az van, hogy itt mindenki middleman akar lenni, és ha sikerül, úgy mutatja azoknak, akiknek hely hiányában nem jött össze, hogy ő már valaki - közben azok, akik tényleg valakik, soha nem fogják meghívni sehova.
nem a középszer a baj, hanem hogy igyekeznek másnak láttatni.

magyar-magyar szótár 2009.10.10. 07:53:59

@bs395: ezt a hozzászólásod végmottónak tekintem

RoFä 2009.10.10. 09:02:53

De azert a magyar borokat igy teljesegeszeben lefikkantani?

Persze ami jo, annak tobbnyire importara van (palackozva), tehat maga az allitas megall, csak nem ugy.

ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.10.10. 10:30:45

Tudod, hogy ez engem közelről érint ez a kérdés, von Stirlitz nem véletlenül foglalkozik vele néha szabadidejében, mert ugye valamikor tanítottam, és néha eszembe jut, mi lenne, ha még egyszer felkérnének ilyesmire, vagy utasítanának rá. Mondanám-e még egyszer bele az arcba, hogy csak az számít, ami benned van, azt kell kibontanod, és alku nélkül átverni minden csatornán, míg el nem éred az eredményt, amit megálmodtál; benned van az erő, benned van a tehetség, képes vagy formálni a világot.. (képes vagyok ezt elhitetni már négy hét alatt is). Mondanám-e ezt, miután tudom, h vége a sulinak, a csávó meg mehet árufeltöltőnek, postásnak, akárminek, mert tücsköt neveltem, akit pillanatok alatt, és nagy élvezettel szednek szét a hangyák. Mi van művészkém, beszopóttál?

Azok a középszerű stréberek, akik mindenféle kritika nélkül bevágják az anyagot, felmérik, mit vár tőlük a vizsgáztató, és azt gátlás, gondolkodás nélkül meg is teszik, azok (miközben az én emberem a kreativitással kínlódik) közben elsajátítják a rutinokat, amikkel előrébb juthatnak. Ismerek olyat, aki huszonöt évvel idősebb, májfoltos emberhez ment feleségül a grófi címért, ismerek olyat, aki gyorsan, mielőtt fiatalabbra cserélték volna, szült még egy gyereket, amit nyíltan nyugdíjbiztosításnak nevez, ismerünk ilyet számtalant. Kedves Szótár: ez csak nekünk fura, mert mi még abban nőttünk föl, h az ilyesmi gusztustalan. Szerintem már felnőtt legalább egy nemzedék, ami szerint ez határozottan hasznos, és nem értik, mit akadozunk mi az ilyen hétköznapi dolgokon: a házasság üzlet. Üzlet volt a nagyszüleink idejében, üzlet lett megint. A volt feleségem szerint ideje lenne felnőnöm, és elfelejteni az efféle kamaszos marhaságat.. - szerencsémre talált magának egy hangyát, tehát már nem engem baszogat a hülyeségeivel, bár néha megemlíti, hogy angyaltanfolyamra jár, és minden sarokban áll egy angyal. Fasza. XD

Aki jár művészeti iskola környékén az pontosan meg tudja mondani, ki az a csaj, aki körbeszopta a tanári kar hímtagjait, és ezen kívül nincs is érzéke semmihez, sőt gyűlöli ezt az egész bohóckodást, és mélyen lenézi, mert ő a szopással milliószor jobban érvényesül. Minek itt egyáltalán bohóckodni művészettel, meg ilyen marhaságokkal? Az emberek nagy része Boris Valejo-t, Kós Jánost és Monica Covet-t is művésznek nevezi (felsoroltam egy illusztrátort, egy vásári komédiást, meg egy kurvát), Picasso-t meg zavarosnak. A kultuszminiszter egy gátlástalan tolvaj. Ezért van ott, ahol van. Kulturális ÖRÖKSÉG minisztériuma van: bármely műalkotásnak legalább nyolcvan évesnek kell lennie, hogy foglalkozzon vele valaki.. A kultuszminiszternek a tanítással és a lehetőségek és feltételek megteremtésével lenne kötelessége foglalkozni, de akkor nem jutna ideje lopni. Így aztán elkölti magára meg a pártjára a költségvetést. Ez van. Az emberek nagy részéből teljességgel hiányzik mindenféle kreativitás, a konyhaművészetük is maximum abból áll, hogy a paprikás levet különböző mennyiségű vízzel engedik föl.. Ha véletlenül bealszik a tévé előtt, míg a kaja fő, akkor pörköltnek híjja.. Aszt kifútt, itt vége is a kreativitásnak.

Vannak bizonyos emberek, akik viszont képtelenek így élni, ösztönös kíváncsiságuk, állandóan kavargó ötleteik nem teszik ezt lehetővé. Ha hangyaéletre kényszerítik őket tényleg kicsinálják magukat, mert számukra az a pokol - asszem Vonnegutnak volt egy novellásgyűjteménye (csak finnül olvastam, lehet, h itt állították össze), az volt a címe: Halálnál is kegyetlenebb sorsok - a családjáról mesélt benne. Heller Gold a mennybe megy c. könyve is vmi hasonlóra hajaz, bár a Valami történt asszem a legteljesebb képe ennek - nem is tudtam soha, még a budin sem kiolvasni, annyira sivár és nyomasztó volt a számomra. Tévéadásról, amerikai sorozatokról blogolni szánalmasabb, mint évente ötször Dart Vader-nek öltözni, és úgy menni fesztiválra. Szimpla verbális környezetszennyezés. Az index is az, de még nem egészen azon a szinten. A velvettel már bőven belelóg, dívány dettó, és általában az a blogos jobb sáv csak arra van, h megmutassák, meddig van ez még lefelé.. - ebben az értelemben válogatnak.. Az index valamikor amolyan kísérleti dolognak indult, aztán döntenie kellett: profit vagy minőség. Profit. A legtöbb ember a profitot választja, ha ezt a kérdést felteszik neki.

De ennek az éremnek van egy másik oldala is: az ember manapság megteheti, hogy beiratkozik egy angol nyelvtanfolyamra, és beszerez pár havert, akikkel megszeretteti magát, és segítenek lefordítani angolra a dolgait, majd publikálja őket. Azonnal ott van azon a piacon, ami akkora, h az un. undergrounddal is össze lehet rajta kaparni annyit, amiből nem csak Magyarországon, de Goán, Spanyolországban, akárhol meg lehet élni. Magyarul írni underground. Kényszer-underground, mert nem abból származik, h mind eszközökben, mind témában saját utakat jársz, hanem abból, h ezt a nyelvet tanították meg neked először, és ebben a környezetben élsz. Hadova a kicsiny piacra hivatkozni. Arról van szó, h az adott szövegeknek nem nyelvi, hanem gondolati korlátai vannak. A gondolati piac túl kicsiny, a kutyát nem érdekli semmilyen nyelven. Ez sztem sokkal lényegesebb. Az, h Magyarországon mi történik, az kb annyira fontos, mint, h a mucsaröcsögei bakter elverete-e este a feleségét, vagy sem. Fütyül a szél, zizegnek a műszempillák.. Ámen.

Ady meg az alkoholisták, drogosok abba a világba menekültek. Adynak Párizsban kellett volna maradnia, csak gyenge és gyáva volt hozzá. Ahogy írod a költészethez is gyáva volt, egy nőre volt szüksége, h igazán írni kezdjen. Faludy máshogy lépett le. Valami módon mindenki lelép, vagy beilleszkedik. Aki beilleszkedik az általában lemond arról, h szóra érdemes dolgot alkosson, a hangyák ugyanis nem tűrik ezt: személyes sértésnek veszik, ha nem értenek meg valamit, és folyton visszabújnak a hangyalét melegébe; azzal érvelnek, ők többen vannak, és nekik így jó. Apám gyakran hangoztatta, hogy csupán egyetlen könyvnek van értelme: a lexikonnak. Eltelt az ő élete is, valahogy el fog telni az enyém is. A pofonokat egyikünk sem úszta meg. Sokkal inkább kérdés, ki miért kapta a pofonokat, de összességében talán azt mondhatom, mindketten azt csináltuk, amire születtünk: magunknak próbáltunk, és próbálunk megfelelni. Aki a hangyáknak felel meg, az bizonyára maga is hangya: hangyazenét játszik. Legyen boldog vele. Itt azt hiszem fontos a szülő szerepe: engeded-e, h hangyák tanítsák hangyamódszerekkel hangyagondolatokra a gyerekedet, vagy átiratod másik iskolába, még azon az áron is, h akár költözni kell, akár kollégiumban kell laknia..

ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.10.10. 10:57:56

A Magyar Képregényakadémia esetében volt egy érdekes részlet, ami idevág: eredetileg ugye azért csináltuk az Akadémiát, h kicsit összehangoljuk a szerte az országban maguknak rajzolgató arcokat, h legyen egy közös fórum, stb. Az ilyen inspirál is, meg esetleg segít is. Na, aztán jöttek is az emberek szép számmal, köztük egy Futaki nevezetű enyhén hiperaktív fickó, aki pár öszeröffenésen megjelent, majd elküldött mindenkit a picsába és kilépett, mert meddő bohóckodásnak tartotta az egészet. Később Olaszországba ment tanulni, aztán Franciaországba ment tanulni, aztán most mintha azt olvastam volna, h Disney-szerződése lesz. Olaszország után visszalépett az Akadémiába, mert már megtehette. Talán még ma is tag.. Tehát, aki tehetséges az menni fog, az csinálni fogja - nem is tehet mást. A művészet kényszer - ahogy talán a Zámbó Laca mondta valamikor még 1980körül..

Szép volt az is, ahogy Faludy írt a költészetről a Pokolbéli víg napjaimban, ahol elmondja, h szerinte József Attila géniusz volt, Weöres szintén, a többiek azonban többé-kevésbé ügyes mesterek.. Munkácsy állítólag Székely Bertalant nevezte mérnökfestőnek (majd kiköpött).. Szóval ez egy ilyen dolog, teljes embert követel és sok-sok év és erős szív kell ahhoz, h az ember belássa, bármennyire ügyes, amit csinál az valójában mérnöki munka, nincs benne az a valami, amitől kiemelkedő lenne, nincs rajta a kézjegye, akárki meg tudná csinálni, aki ismeri a szakma alapjait, és van hozzá birkatürelme, meg hangyaszorgalma..

magyar-magyar szótár 2009.10.10. 13:06:43

@bs395: @RoFä: Bocs, nem volt -és még most sincsen- érkezésem tisztességesen válaszolni, örültem, hogy "megnéz"-tem ibusibus hosszúkommentjeit. A jó magyar borok borászaitól elnézést kérek. Ugye, a villányi túristapincesorra, ha befut a busz, leszállnak az asszonyok és asszonybort kérnek. A cukor a bor fátyla. A jó borász azt hazudja a félszáraz oportóról, hogy félédes. Úgyse veszik észre az asszonyok, annyira jó. Én fehéroportót ittam, rákéneztek, mert darabban állt sokáig.. mondtam is, inkább kénes legyen picit, mint "soseromló" műbor citráttal.
Úgyhogy a kuncsafttal is csak a baj van ;)

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.10.10. 13:24:02

@magyar-magyar szótár:
borok oké, csak émelyítően édeset iszom, de mi az a végemottó? meg hogyhogy tekinted?

magyar-magyar szótár 2009.10.10. 18:11:02

@bs395: A végemottó, az olyan, mint az eleje-mottó, csak a végén van.
Bort édesen, az olyan, mint nőt fátyolosan (és bőségesen lefúvva mosdáshelyettesítő Impulse Vulcano Desodor -ral, á 1989.)

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.10.10. 18:16:43

@magyar-magyar szótár:
de még mindig nem jön össze azzal, hogy tekinted, mert akkor valaminek a lezárása kéne, hogy legyen, de akkor nem kerülhet az elejére, mint ahogy került.
a tequilát meg tisztán, só és minden egyéb nélkül, de a pálinkából csak a mézeset.
sört meg egyáltalán nem.

magyar-magyar szótár 2009.10.10. 18:17:53

@ibusibus: Ööö.. ezen gondolkodom, hogy az index profitérdekelt-e. Mélymagyar részvénytársaság sub-bass-usozik az osztalékra, sőt, a cél, hogy a távoli és balfasz tulajdonost megvezesse a menedzsement, miközben kurvára jólérzi magát. Szerintem az lenne a cuki, megkaparintani egy indexes költségelszámolást, hogy HTML-hártya cuccokért a bamba (és ne felejtsük, "jobber") tulajdonosnak miket számláznak ki meg mutatnak ki költségeket. Szerintem egy ilyen hártyakovácsolásnak, ami itt van, ebben a blogban, a netmájer kiszámlázási értéke 200-300ezer. Majd ragozzuk még ezt a Kaszáló Mókus-ban. Elmegy a sátán az álarcosbálba smink és maszk nélkül, erre mindenki cukiskodik neki, fűjjj, de ijesztő vagy, pedig amúgy olyan édybabby. [Vagyis a K'Mókus videon valódipofákat vágnak ;) na, és Uj oratio-ja!]

magyar-magyar szótár 2009.10.10. 18:21:55

@ibusibus: Majdnem elsült az övfeszítő patronom, amikor egy másik videon meglátam, hogy még olvasószerkesztője is van az indexnek, egy százkétéves ember! Olyan Uhrin Benedek forma, vagy a grandpa a hardéjznájt-filmből. Mindenesetre az egyik naívából is csuklást váltot ki, mert amúgy a tükrön nemigen látni, hogy lenne efféle dinoszaurusz a szerikében.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.10.12. 00:35:05

"Tévéadásról, amerikai sorozatokról blogolni..."

ezt így ex catedra kijelenteni - faszság (elnézést) ostobaság

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.10.12. 00:38:59

@RoFä: ez is butaság

1000 alatt is rengeteg remek magyar bor van

off
hmm

az van, hogy az okos ember is lehet buta
minél okosabb, annál ...?

hmm

on

ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.10.12. 01:31:51

@A Hannibal Lektűr-attitűd: TV-sorozatról blogolni olyan, mint a Mátrixban az eszmefuttatás, vajon a "Bajnokok reggelije" (az a leginkább had ne mondjam, mire emlékeztető trutyi, ami szintetikus protein, meg vitaminok, mint megtudjuk) valójában nem csirkeízű-e, amikor soha senki a jelenlévők közül nem kóstolt még életében csirkét. Lehet elmélkedni, hogy valójában esetleg mire hasonlíthat, csak minek? A TV-sorozatok lényege, h az ember nyugodtan kihagyhat belőlük egy-két évet, és ugyanott kapcsolódik vissza, ahol kilépett. Talán az arcok megváltoztak, de ez minden, mert minden sorozat csak saját magáról szól. Izaórát végül felszabadították? Kit érdekel? Háromnegyed év után sikerült megszökni a börtönből? Hurrá! Ez most azzal van, az meg kinyírta amazt, hát nagyszerű. Erről még esszét is írni, sztem a szarrágás klasszikus esete: már többször megemésztett dolgot rágcsál az író.

Bor: annyi borász van Magyarországon, h sztem fölösleges lustaság bolti bort inni. Az ember vesz öt, vagy tíz litert és azzal elvan egy darabig, amikor elfogy megfűz vkit, h megint menjünk le a sráchoz borért. Anyáméknak a szomszéd hozta Badacsonyból. Ha akarom, az orrom előtt szíjják ki a hordóból, esetleg saját magam szedtem a szőlőt hozzá.. Kikapcsolódásnak nagyszerű eltölteni pár napot egy borásszal: nagy zabálások és végenincsen kóstolások vannak, mert mindig át lehet menni még a haverborászhoz is, akinek szintén van annyi büszkesége, h este tízkor talicskában kell hazatolni a kedves vendégeket: ingyen. És reggel fejfájásnak nyoma nincs, maximum a sok cigi, meg a kialvatlanság miatt, de egy deci a tegnapiból azonnal rózsássá varázsolja a napot. Az egyetlen baj ezzel csak az, h utána nincs kedved visszamenni a városba, szívből gyűlölöd az egészet vagy három napig..

Okos ember: van úgy, h túlkombináljuk az egyszerű dolgokat. Az okos okos, az ember viszont emberi: esetleges. Az okos ember jelentését hosszan lehetne boncolni, talán a Mester majd megteszi helyettünk, ha jut rá ideje. ;)

magyar-magyar szótár 2009.10.12. 05:11:28

@A Hannibal Lektűr-attitűd: Igen, sok okos embert ismerek, aki egyszerűen idekint az életben vagy buta... vagy úgy van vele, mint Lelovich György, Berda József, Romhányi József és még sokan, hogy az élet célja nem az elismertetés, a siker, hanem az, hogy egyszerűen érezzük magunkat jól, lehetőleg minél többször. Berda egy kertbéli reterát-látogatás után klasszika-filológ hallgatóságnak rögtönzött metrumban tökéllyel ógörög verset a jó ürítés öröméről, de arra se vette a fáradságot, hogy gyorsan leskiccelje a noteszébe.

magyar-magyar szótár 2009.10.12. 05:18:02

@A Hannibal Lektűr-attitűd: @RoFä:
Semmi összefüggés nincsen Magyarországon a bor ára és minősége között. Valamint a sajtómunkásság szivesen ábrázolja a borhamisítást vidékikisgazda rafinériaként, de a legnagyobb hamisító ettől függetlenül pl 'Budafok' továbbra is. Egy üveg budafoki Tokaji Aszu-nak látszó pancs kibontva azonnal elillantja a msterséges aromát s elkezd fakulni. Persze meg is érdemli az, aki ilyet vesz. De amint az Adiadost gyártó Thong Da abból indul ki, hogy a nammami szemei előtt egycsík az Adidas-szal, úgy a nagyok, mint a Zwack Rt sohasem fognak megbukni: Csak a kishal akad a hálóra.
Jellemző, hogy egyik történelmiborvidékünkön, amikor szakmaiasan kóstolgattam a borokat, szárazat kerestem, meg kellemesen és együttérzően viselkedtem, rögtön fináncnak néztek, igazolnom kellett magamat, hogy nem vagyok az. Mert "eltértem" a rendes tapló túristá-tól. A borfinánc mindig a legganajabb aljas ember volt, akinek célja a birság előírt mértékének bszedése, azaz a premcsivel növelt fizetés fölszedése.

magyar-magyar szótár 2009.10.12. 05:23:23

@ibusibus:
a tévésorozatokkal kapcsolatban nemmindennel... Az a tévésorozatkészítési szisztem, hogy ezeknek a barmoknak ez a genyturha is jó lesz, amit vérizzadva kicsulázunk (Jóban Rosszban vagy a Verliebt nach Berlin) szigorúan Bezzegóperenciás és mélymagyar Ónijóhozfelzárkózós. Attól függetlenül Kulka János annyi pénzt kersesett a Szomszédok-on, hogy amíg egyszemélyes villája épült (+ kutya+ autó) a Hotel Kempinski-ben lakott. És még az is előfordul, hogy könnyebb Shakespeare-t játszani, mint a szerepidegen, vacak szöveggel nyomorított szappaonoperafigurát. Az un "bulvártévék"-nél is a délutáni "kvíz"-azaz betelefonálókat pénzben leszíjjjó műsorok vezetőiben sokszor jó bölcsész vész el...

ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.10.12. 09:52:23

@magyar-magyar szótár: Persze, persze, ezt nem vitatom, a sorozatkészítés egy szakma, ami 50-60 éves múltra tekint vissza, és mint minden szakmának, ennek is megvannak a mesterei - na de erről még blogolni is? (és a Judy összejött a Bennel, tudod a Mary volt pasijával, de még nem feküdtek le.. - nebasszki..) Akár mit mondtok (kövezzetek meg!, könyörgöm, kövezzetek meg! XD), az akkor sem több, vagy jobb, mint a szomszéd kutyájának székletéről blogolni. Persze egy ügyes, gondlatokban bővelkedő ember a szomszéd kutyájának székletéről is rendkívül szellemes naplót képes vezetni, ez tény. Ám az, aki csupán feljegyzi az állagot, szagát, esetleg földrajzi elhelyezkedését, az szerintem nem több, vagy jobb, mint a mami, aki egész nap az ablakban ül, és a szomszédokat bámulja, hogyan jönnek-mennek, ahelyett, h élne egy kicsit.. Ez a maszturbáció legsivárabb formája szerintem.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.10.12. 11:34:42

@ibusibus: sorozat: ez tipikusan az okos butasága, pl, az izaórázás

Az 'Az elnök emberi' c. sorozat (egyik szmnélyes kedvencem) pl mindenféle filmes szempontból (forgatókönyv, dialógusok, szinészek stb) kiemelkedő, legalábbis művészi igénnyel készített film.
Bátran lehet és érdemes elemezni, értékelni, fikázni stb: beszélni róla

Kicsit olyan a vélekedésed a 'sorozatokól', mintha a világ teljes regényirodalmát egy Romana alapján ítélnéd érdektelennek

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.10.12. 11:41:00

@ibusibus: bor: ez a romantikus vissza-a-természetbe-borivás klassz, de

kicsit tovább is lehetne ám nézni/látni (itt is), no meg nem ártana alapvető fogalmakkal tisztában lenni a kritikai attitűd érvényesítése előtt:)

Vannak olyan borászok pl, akik nem árulnak lédig bort, mert csak (olyik boroknak bezony elkel - kötelező - egy-két év üvegben) - bár náluk is lehet pincében csodákat kóstolni.

Vagy pl 2003-as (ami ölég jó évjárat volt pl) sem marad meg hordóban, demizsonban

de nem folyatom: megint csak okoskodást látok (minimális hozzáértés - ami nekem van - helyett)

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.10.12. 11:49:03

@magyar-magyar szótár: de, van

bár nem mindig, nem úgy stb:)

A bor is termék, a piac IS árazza

Nem akarok felvágni, nincs is mire, de ismerek személyesen is néhány (többé-kevésbé:) neves borászt, évtizede járok bortúrákra, rendszeresen részt szok venni kóstolókon, követem a szakirodalmat - szóval borsznobnak nevezhettek

de nem szólom le a kamionosokat, mert nem gondolom, hogy értek hozzá, bár már stoppoltam kamiont, meg a barátnőm barátnőjének az apja egyszer kaminos volt 88-ban

hamisításról: persze, van hamis bor is
nem azt kell inni oszt jónapot

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.10.12. 11:50:10

@bs395: ...ööö izé

inkább nem írok semmit - már így is túlreagáltam kissé a többieket:)

heki 2009.10.12. 23:12:24

@ibusibus:
én meg azt tanultam, hogy ami sikeres, annak oka van, akár teccik, akár nem.
Oka.

Ennek felkutatása:
miért népszerűbb Győzike, mint mondjuk magyar-magyar szótár?
izgalmas és embertpróbáló feladat.

Miért lett sikeres egyik sorozat, miért bukott meg öt másik?

Szemiotikailag mondván az alkotók részéről mely paradigma halmaz volt jellemző dr.Housenál és/vagy dr.Csont-nál?

Szimptomatikus hermenautikai stratégiával élve milyen társadalmi szükséglet kényszerítette sikerre a Miami stb. helyszínelőit?

Ezek izgi dolgok.

magyar-magyar szótár 2009.10.13. 06:41:25

@heki: A Győzike egy, ha tetszik, ha nem, matulista-puruttyista subbárum hoax, nesztek, ezekvattok. Játék, a minap beszélt Győző öccse arról, hogy a 40% ha igaz volt, a többi játék, mosószappanopera, de operett. Győzőn élik ki a jógyerekek a látens cigány-félelmeiket, mert a szájukkal toleránsak, hát Győzőben kizárólag a gagyitévé celebsávot akarják látni, pedig kb az index sajátnyállal való önfényezése költözünk-ügyben ugyanolyan kamuflázs.
A Dr House vagy a Vészhelyzet is nagyon komoly, igényes, munka, rengeteg tudás, info, gyűjtések, minden a helyén vanb, jó színészek és ígytovább. Egy másik sáv a hullamutogatós light horroros, amiben héziasszonyok látens leszbikus hajlamaikat élik ki a gyűrtkiskosztümös, kicsit mindig kócoskás, otthon simaháziaszony vagy magányos szingli ( Bostoni Boncolgatók) hősnőkért rajongván. Detto ez a kaptafa a Hazudj, ha tudsz stb.

Az iparosmunkák sikeréhez a tehetséget jól helyettesítő, pótoló szorgalom és kitartás járul hozzá.
Külön érdekesség, a hazai feudális orvostársadalmat, ahol az egyénnek felelőssége nincsen és a történet nem a betegről, hanem a diagnózis mindenároni tartásáról szól (tudta már az elején, hogy császározás közben átszúrta a belet is, de úgy van vele, hogy majd.. valami lesz, szerencse.. vagy a feudális kombatto álcázza..
Frusztrálja orvosainkat az, hogy Dr House-ék hosszú negyedórákat agyalnak diagnózison, nálunk a főkaszáló mókus bemondja a diagnózist, a takony 44 éves osztályosorvos meg kussol. Ha tudja is, hogy az ov-főorv. MEGINT tévedett. Intenzíven gyűjtöttem: Mindenféle baromságot kitaláltak a hordóhasú néni esetében, az osztályonaluliorvosnő meg hozatott beöntőkészséget a nővérekkel s mert ők pfújoltak, megcsinálta maga és igaza lett.

magyar-magyar szótár 2009.10.13. 06:42:26

A kreatív csirke elvész. Elcsandalikázik a többiektől, ügyes, jó kukaclelőhelyet talál s akkor a szemre kedves és csibebarát kutyus HAMMM!!! bekapja...

budai zöld 2009.10.13. 15:35:43

@heki:
Mivel operettország vagyunk, nálunk a siker oka nagyon gyakran a kontraszelekció. Ide Zárai-Vámosi kell, nem Dzsimihendriksz.
Mitöl sikeres Bárdos András, Palik László, Havas Henrik?
Valaki aki kapcsolatilag, de mára inkább már dinasztikusan helyzetben van, legyárt valami középszerüt a parasztoknak, akik meg benyelik, mert úgy vannak szolcializálva, hogy nincs más választásuk.
Vagyis nagyon kicsi a valószínüsége, hogy szellemi önállóságuk, idejük, pénzük, információjuk mind megvan ahhoz, hogy a média(incl. müvészet)fogyasztásuk ne az igénytelen belterj körül forogjon.
És ez olyan kiválóan müködik, hogy mára már sokan azt sírják vissza, hogy bezzegavitray milyen jól közvetített meccset.

@magyar-magyar szótár: Jaj, keserű így az élet, azér' mondom, szerkesztő úr kérem, hogy a magyar bort csínján alázzuk. Bárcsak a magyar médiában, müvészetben, tudományban, kolbászgyártásban, oktatásban, mittomén lenne olyan a tehetségesek és elkötelezettek esélye az anyagi és erkölcsi sikerre, elirmerésre _Magyarországon_, mint borban.

magyar-magyar szótár 2009.10.14. 04:50:43

@budai zöld: Most a Bárdos-Máthé házaspár búcsúztatása következtében följajduló oratiok-ban véletlenül sem esik arról szó, hogy hát lényegében Bárdos és Máthé már önparódiák voltak, pl azután, hogy Máthé kacarászva beszélt az iráni repülőgépszerencsétleségről még a senki sem élte túl résznél is (egyszerűen fejben ott járt, annál a tréfás beszólásnál, aminek a helye mindig a fejgépek levétele után a búcsúsnittnél van, hogy ez is megvót, mégsincs este, hívjuk fel a babysittert)

Tehát azt hagyjuk, hogy mennyire volt baj, nembaj, politikai -e vagy gazdasági (a Tények összköltségének 8% a Bárdos-Máthé pár gázsija volt) oka-e, volt-e oka..
A tehetség a szüntelen kétledés útján megy előre, de az a kontraszelekció, amit emlitesz te is, arra idomítja az aranyközépszart, hogy meg ne rebbenjen a pillája, ha már elröhögte magát a senki sem élte túl közben, akkor nyel egyet és show must go on.

Míg Jimi Hendrix vagy Cseh amás, ha nem voltak maguknál, akkor föl se mentek vagy leteték a gitárt ill Cseh fizetett két láda sört a csalódott közönségnek. Vagyis ha Bárdos és Máthé tehetséesek, akkor ott közben basszajazisteny felkiáltással felállnak, leteszik az adóvevőt a derekukról és búcsút intenek, kész, megyünk akkumulálódni, nem vagyunk mi erre szorulva. majd ha kipihentük magunkat (mármint ők , ennmagukat, ki) akkor jövünk, máskor, máshelyen, jojszakát, jó volt önökkel, bocs 169 halott szelleme. Bocsáss meg jó Moqwe, köszönjük, Nagy Manitou, hogy itt lehettünk!
De a középszar csak saját magának képes köszönetet mondani és azt hiszem, igazuk is van.

ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.10.15. 00:49:33

@A Hannibal Lektűr-attitűd: én úgy szeretem a bort, ahogy írtam (és igen van amiből nem kapok, mert meg is mondják, h az be van palackozva, elígérték, eladták, drága). Könyvben nem annyira szeretem, esetleg ahogy Hemingway meg Waltari írt róla, úgy igen. A szakkönyvek számomra nem adják az élményt, amit várnék - semmiféle élményt nem adnak a számomra, így olvasásuk azokra marad, akik kapnak belőlük valamit, gondolataikat szívesen meghallgatom, és általában kritika nélkül el is fogadom. Ez van, tudatosítottam, h borszakkönyvileg süket vagyok - most már így fogok meghalni. Bort továbbra is csak borász ismerőseimtől vásárolok, vagy ajándékba kapom.

Izaora sarkítás volt, amolyan x, aminek a helyére bármit behelyettesíthetsz a kategóriájából. Az elnök embereit nem, hiszen nyilvánvalóan nem azonos kategória. A szökésben első tíz részét sem, a maradékot már majdnem, bár miután eluntam, nem nézem többé, tehát lehet, h lecserélték az egész gárdát és most megint lesz pár jó rész. A Melrose Place-t egy az egyben odateheted Izaóra helyére, a The Bold and the Beautiful-lal együtt.. stb.

@heki - persze, h van oka a sikernek, kevés olyan dolog van, ami ok nélkül történik, talán egy sincsen. Győzike sikerének oka szerintem megegyezik azzal, amiért sikere volt a törpéknek, elefánt, és majomembereknek, testi hibásoknak, bennszülötteknek a XIX. sz cirkuszaiban és vásáraiban. Nem egyezik a királyi bohócok sikerével. Attól még mert valakin nike melcsi van nem feltétlenül különbözik a középkori boszorkányégetéseken megjelenő mosdatlan polgártól, aki reggel háromdeci vörössel öblített, mert vérszegénynek érezte magát az előző esti vedelés után, és mostan morcos képpel avas szalonnát szopogat. Na jó, a melcsis jó eséllyel tudja, h a Föld nem a világ közepe, azt azonban már képtelen felfogni, mekkora valójában a világ, és ebben mekkora a Föld.

M-m szótár sikere másban rejlik, más jellegű, lényegű..

A siker másik összetevője a hagyaszorgalom. Az ötvenes években gyakran emlegették, h egyszerűen össze lehetne állítani az írógépet, ami naponta harminc-negyven Dan Brown, vagy Lőrinc L László könyvet megírna, esetleg sokkal többet is.

A siker nem is mércéje egy dolog értékének - szerintem. Pl a Csillagok háborúja (Csillagháborúk) sikeres, pedig nem más, mint az Asimov összes mupettshow-ra átírva, és összességében elég silány nyúlás. Ami ott új dolog, az a látványtervezők MUNKÁJA. Ahogy Stirlitz mondaná: egy hollywood-i csapos is mélyebben tisztában van vele, hogyan kell egy forgatókönyvet összerakni, h film legyen belőle, mint sok diplomás rendező, akinek a munkái tizenöt perc után leülnek, húsz perc után pedig szinte hallani a szitkozódást, amiért nem mehet már haza, hanem még ki kell töltenie a maradék időt, míg elsütheti a slusszpoént, ami megvan. Valami ilyesmiről szól a bazseva c. bejegyzés..

Éppen ma beszéltem egy haverommal, egy másik haver verseit fordítja, és most már szeretne csinálni is vele egy riportot, mert tudtuk, h kemény gyerek, de lassan kiderül, h sok mindent el sem mondott. Egymástól függetlenül arra a véleményre jutottunk, h az legyen az első kérdés, ki a fasz is vagy te valójában, mert mindenki azt kérdezi, ki a fasz is ez a XY, aki szakács, ács, tengerész, színész, benzinkutas, csavargó, szőnyegkereskedő, nyomdász, kiadó, író, költő, műfordító, börtöntöltelék egyetlen testben. Sikeres-e a faszi? Háááát, ki tudja. Most éppen ötven évesen egy haver padlásán lakik. A nyomdagépe pillanatnyilag talán egy színház tulajdonában van éppen, de persze ő használja. Kiadott vagy harminc saját könyvet életében, ezekből volt pár, amit betiltottak, és volt, amivel egész szépen keresett. Győzike bizonyos szempontból sikeresebbnek tűnik, mi?

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.10.15. 10:31:46

@ibusibus: borról olvasni nem élmény
ellenben de olyan bortól ájuldozni, amit amúgy sose, csak mert más írt róla és azért - így értettem
(borsznob vagyok ugye)

ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.10.16. 01:08:53

@A Hannibal Lektűr-attitűd: Ok, asszem értem. :) Nekem, amikor a Tutajos utazik a vonaton, és ott a bácsi előszedi az "anyatejet", azt hiszem, onnantól volt valami olvasott élményem borról. Mellesleg részben Fekete Istvánnak hála a tejfölös túró is beleégett a fejembe, méghozzá lavór méretű kiszerelésben. Meg vagyok róla győződve, h nagyon szeretem a sós-tejfölös túrót. Vannak ilyen dolgok, beégett szavak, képek, amik időről időre előjönnek: Badacsonyban ülök egy lugas alatt.. Vagy a Hegyalja feszt-ről baktatok a szállás felé Motörhead után pirkadat óta, és meglátok egy útszéli akármit, bemegyek, kérek három deci fehéret két deci szódával, és jó. Azt kérdik, milyen fehéret, hát olyat, ami két deci szódával kb 12km gyalogláshoz jó. Nagyon jó. További öt kilométert legyalogolok az erejével könnyedén a tűző napon, és megtalálom a kereszteződést, ahol felvesz egy ember a horgásztrabantjára és ott tesz ki a szállás előtt, és borok és tájak és élmények. Bennem ezek állnak össze egyfajta képpé, egy nagyon is szerethető országról, ami talán nem is létezik, mert autó fékez előttem (skoda-autó), de nem azért, hogy felvegyen, hanem emberek pattognak ki belőle, anyu, apu és a kamasz, és elég ocsmány dolgokat vágnak egymás fejéhez a délelőtti napsütésben, amiből én semmit nem értek, mert dolgozik bennem a bor, és a több kilométeres séta a napon. Rettenetes borokat is ittam már, és értek nagyon kellemes meglepetések. Valaha nagyon szerettem volna borospince fölött élni, még ha a pince nem is lett volna a tulajdonom, hiszen pontosan tudom, h nincs meg bennem a kellő fanatizmus, ami a borászathoz kell. Háziállatot sem tartok, nem vagyok hűséges típus. A gépek elég jól viselnek, mert ki tudom kapcsolni őket, mielőtt elindulok.. Borospince fölött élni nagy luxus, egészen szerencsés emberek engedhetik meg maguknak. Apámnak sokáig volt bora, segítettem is neki metszeni, permetezni, kötözni, szüretelni, de szerintem nem szerette igazán a bort, mert pokoli volt, amiket készített. Jobb, ha az ilyet elkötelezett ember csinálja szerintem, még a metszést is..
Így aztán jobbára sört iszok. Mostanában vodkát. De azért az anyatej fogalma kitörölhetetlenül itt él bennem, demizsonhoz, címke nélküli ásványvizes palackhoz, és egy pár bolondos, kipirult archoz kötve.
süti beállítások módosítása