Isten, ha azt akarta volna, hogy türelmes legyek, sikszének teremt!
/zsidó női jómondás/


Kedvelt játékom jólpapírozott irodalmárokkal az, hogy ártatlan hülyegyerek pofival megkérdezem tőlük, ki a hőse Krúdy Gyula Őszi versenyek c. regényének. Persze a tisztelendőknek elbeszélést, novellát mondok, nem regényt. Pedig az. Mesteri rövid, ámde  kisregénynél több. Nem példanélküli az ilyen, efféle Mihail Bulgakov Morfium-ja is. Nem a terjedelem teszi a regényt, hanem az általa vitt, hordozott anyag: ami élet benne van. A stíl és a forma eszközök, falak, pillérek, bodonok , oszlopok, támfalak, sokszor csak azért, hogy kilegyen a 220 oldal.

 Rá is vágják irodalmunk napjának fűtői, némi ajakfityesztéssel, hogy hát Ben, az elcsapott zsoké a hőse Krúdy elbeszélésének. Pedig nem. Ben a történetben annyi, mint ló hátán a nyereg. Ben, az elcsapott zsoké még fénykorában sem volt más, csak mellékes, ám fontos kiegészítő a lovon. A zsoké   legfontosabb tulajdonsága a testtömege, valamint, hogy ezt a testtömeget megfelelő ritmusban a lovon tartsa és a lovat maximális teljesítményre sarkallja.

Ben, az elcsapott zsoké már felkötni magát indul el valahová, amikor a
zsidó magyarnő
megtalálja fölemeli, elmondja neki az élete lényegét aztán eldobja.

Vagyis Krúdy Gyula Őszi versenyek c. elbeszélése a zsidó nő regénye.

A mai mélymagyar politikaikorrektségben veszélyes ilyen összetételben írni:   zsidó nő. Mért nem keresztény nő vagy pesti nő. Még bezzegóperenciás politikaikorrektségben is hogy jövök ahhoz, ha zsidó is az a hősnő, de mért is mondom zsidónak? (A hangsúlyt hallani: havansapka-hanincs-alapú…)

mellékvágány: Kattogásmarketing szempontból provokatívicce hasznos födobni a zsidó szót, témát, erre harap a blog-pont-hu admin, hiszen a sok katogás pénzt termel a A Cég-nek. Bár már indexen vagyok pimasz & provokatív dumám miatt, amikkel pl szegény blogigazgatóurat vagy a nemzetészvesztés üdvét, Tóta urat illetem , mégis egy antiszemtizmust taglaló bejegyzésem címlapos lett, ám a várható zsidózó kommentnick-eknek csak a töredéke futott be. (Múlt pénteken különben kattogásmarketingszempontból a Züssűk Aggyón Pólyánszkit, a pedófill álattot bűnhőggyön mindenki ugyanazér egyenletessen! című zsírtahó népízléskiszolgálás volt kattogásmarketingszempontból üdvös , azt hiszem, a Reakció blog szállította A Cégnek a legtöbb kattogást, vagy 570 komment, ez becslésem szerint legalább 20000 kattogás eredménye..)



Krúdy gyakran írt a zsidó nőkről, itt-ott, a hajukról, illatukról, ruháikról, habitusukról. Írt soványakról, kövérekről, öregekről és lánykákról.  A maga korában írhatott, ezeket a jegyzéseket annak vették, amik. Hogy csigázzam a mai kiélt, mindentunó kedélyeket, elárulom, hogy pornót is szőtt regényeibe az öreg, de nem tedd szét-beverem direkt férfipornót, hanem nők által élvezhető interaktívat, olyan színre ártatlanka képeket, amiket csakis a nők digitális képzeletvilága képes orgiasztikus pornóvá kiegészíteni, az analóg férfiszexuális képzelet, ha cenzoré is, simán átengedi!

Az Egyesült Államokban a Jewish Council támogat olyan B (C… E.. Hhh…) kategóriájú filmeket, amikben híres színészek ismeretlennevű hasonmásai a húzóarcok, a főszereplők zsidók, mindenféle átlagos emberi tulajdonságokkal rendelkező zsidók ezek, esendőek, kövérek, szlenget használnak és a kiejtésük is jellegzetes. Mindig van valamilyen családi esemény, ahol képialkalmas jiddische mámék jelenek meg és egy nagybácsi nyitott sliccel vagy az orrát piszkálva.

Fran Drescher hatévados szappanoperfolyamban karikírozta végig a Modern Nagyvárosi Zsidó Nőt, még egy offjiddische máme, A Dadus anyukája is kontráz (a máme már a nyugdíjas napköziben hawájjzz). Mélymagyar háziasszony magára ismervén a füle tövéig pirulhat a karikatúra olyan vonásain, mint a házibuliban nassot a ritiküljébe gyűjtő zsidó nő vagy Menő Szállodák Szappanait gyűjtő nő vagy Jellegzetesen Falánk Nő. A Jellegzetesen Önironikus Nőn nevethet felszabadultan, hiszen az biztosan nem ő.

*

 

Van a mélymagyar pl média-, de lényegében már tetszőleges célú kutatásnak egy kaptafája, amire bármiszándékkal, akármit rá lehet húzni, ehhez a szakzsargon szavai, amikkel püförészni, és ezután már, az adott korból kiragadva, pl a magyar antiszemitizmust nemzetköziesíteni lehet, európaiösszevetésben tálalni.  Ebben a cikkben tanulmányozhatjuk, hogyan is működik ez.

Nincsen a világnak olyan, magossértelmiseggjei által csürhenépnek lenézett társadalmi szegmense, ami a kívülrőljövő idegent valamiféleképpen ne pécézné. Ha például traktorosok jönnének A Büszke Traktorosok Parádéjára Budapestre, akkor a Budapest Pride-nak puszta politikai stréberségből nyaló jógyerekek puszta politikaistréberségből háborognának, ámde pl a közlekedés akadályozására vagy az újabb MTZ-traktorok műanyagburkolatainak gusztiustalan design-jára panaszkodó mellébeszélésben. A jógyerekek közül egyesegyedül Winkler Róbert volt praktikusan is liberális a traktorosvonulással kapcsolatban, a gründgens-ek le is szedték ezért az arcát rendesen...

 Ez nem csak a humanoidok, ez a baromfiak , egynémely halak , ormányosok vagy a giliszták ismérve is, pl a giliszták között elég sokáig kéne pedáloznom testem undorító kitüremkedései és csápszerűségei miatt, hogy elismert giliszta lehessek. Valószínű, a szigetemberiség -amikor még egy-egy völgység bejárhatatlan erdőségek tengerében egy-egy világ volt s az azokban lakozó népek egymásról nem tudván önmagukat a világ emberiségének gondolhatták, egy ilyen nép emberei úgy hasonlítottak egymásra, mint ír szetterek ír szetterekre vagy elefántok elefántokra. Történelemhajnali (törénelem= magánvagyon kialakulása) mondák alapján, az első utazók elmlékezéseiből kiderül, hogy a mai Európában éltek népek igen magas termettel(2m körüli),és éltek alacsonyak (140-150 cm) , csupaszőke vagy csupavörös vagy csupafekete hajú népek. A Nagyorrúak között a pisze, a Piszék között meg a nagyorrú volt az érdekes, feltűnő.

Akármely emberi közösségben az eltérő beilleszkedés előtt, alatt de utána is tréf biz. megkapja az arcába vissza az arca eltérő tulajdonságait.
  A XIX. századi Borszem Jankó minden kétséget kizáróan zsidókat pécéző karikatúráin keresztül sem lehet egy mai, a érvényes nemzetközi antiszemita kategóriá-ba belegyömöszölni a magyar zsidó elkülönböztetést. Azt se tudjuk, hogy a Borsszem Jankó inkriminált karikatúristája nem zsidó volt-e... Annyira nem antiszemita az a karikatúra, hogy vehetjük a jellegzetes zsidó önirónia skatulyájába is. Miért? Egyszerűen azért, mert ez a karikatúra a három nemzetiség városából a magyar főváros-ba magyarként való asszimilálódásának idejéből való és nem lehet 1944. után alkalmazott elvek szerint megbírálni. Mert az, a holocaust, egy másik, egy következő, de nem ebből a karikatúrából levezethető történet. Elfogadható, hogy a holocaust sárkányfogveteményébe ilyen karikatúrákon (kopírozásaik kopírjain ) által is hintődött valami... de hibás a mai ítélet szerinti vissza-elemzés... szerintem.

Kardos G. György a világregény  trilógiájában zseniálisan  ábrázolja a fordított helyzetet. A Palesztinában honos zsidók (hímnemben sabré-k) , de a pár éve esetleg évtizede letelepedettek is, az újonnan érkezőket görögnek, orosznak, magyarnak, ésígytovább, mondják. Az élőbeszéd jellegzetes nemzeti tulajdonságaik szerint karikírozza őket. A sabré azt mondja a történeteket hallgatván, hogy őtet bizony nem terelték volna, mint birkát, vagonokba, inkább lázad  s meghal.   Két mondatban egy tragédia: A görögök (Thesszaloniké-ből való szefárd zsidók) bús ibér (spanyol) dalokat énekelnek a születő Új Izráelben .

A tevékenység is keríthet egybe embereket. Többször láttam beszélgető kamionosokat, a húsz-szavas vám-német és vám-angol felhasználásával ki-ki a saját anyanyelvén beszélte el történeteit, melyek ugyanazok, ugyanúgy, ugyanannál az emelkedőnél Alessándria előtt, húzott ki előzni a piszok török, piszok török jelenlétében bestye szlovén ésígytovább, scániá-s vagy daf-os mellé és ő még tudott dugni kettő, mutatott át V-t a baromnak…  (Ebben a kontextusban a dugás sebességváltást jelent.) A kamionosok tahóságának nemzetközi leosztásában a törökök nagy számuk miatt előkelő helyen szerepelnek (Sok török kamionos sajátautóban speditőrnek hajt, a kamion nem csupán élete, de lakása is, egyetlen tulajdona, a világa, a török bármilyen fuvart elvállal, akár 10€-ért elhúzza a félpótot, ha az ottvaló várakozásában jobb fuvarra van kilátás.) A török a kamionosélet zsidója. Némi országúti tapasztalat után egyes kamionosok arra hajlanak, hogy a szlovének a legdurvábbak. A kamionos állatságát a környezet is fokozza, goldherz opa stílusú hózentrógeres pocakos ősz bácsikák, akik csakis kézmosás után másznak föl a volánhoz és Németföldében minden szabályt betartanak, magyar utakon vadságban nem maradnak alul a Centrum. Oradeá-n székelő benelux kamionvállalat szerb (boszniai veterán) vendégmunkás sofőrjei mögött sem. Magyar rendőr a megmondhatója, centrumosok között mely-mekkora az összetartás, ha egyet igazoltatni merészel, még 10 terem ott az egyébként tökismeretlen kolléga védelmére . A tolle großpauch opának 100 km, másfél óra sem kell, hogy a magyar utakon a magyar mentalitáshoz asszimilálódjon.

De innen merész hajtűkanyarral visszakanyarodva a parasztokhoz, még világháború frontján is, pl a Piavé-nél Isonzónál, a magyar paraszt elbeszélgetett az olasszal egy mukk idegen vagy nemzetközi kifejezés ismerete nélkül is. A magyar paraszt-ban egyébként semmi ősmagyar nincsen, az almát, a túrót a türk sógoroknál látta először, tartott csanakot a csorgó alája, amikor a kumiszt (a magyar komisz a kommission- a katonai faß-olt étel pl komiszkenyér, azaz fekete kenyér) ittak. A magyar paraszt halat már a rétek lecsapolása után egy emberöltővel sem evett, uszkelel-ni meg főleg nem tudott, ellenben a dunnát-dunyhát, a kemencét, a boronát, azaz a földművelést és az ehhez szorosan vagy a lakáshoz tágasabban járulékos szavait szlávoktól csereberélte el.

Eljuthattunk volna többször is a nyelvcseréig, azaz tarthatnánk ott, mint az írek, hogy a Szabad Magyar Haza Mozgalom terroristái a búvóhelyükön éktelen ájszterájhis akcentusú édesanyanyelvükön szőnék összesküvésüket  pl Raab észak-nyugat magyar város GroszUngarn-hoz visszacsatolásáért az Osztrák Korona alól. Über: Az Unkoorische Karpatia zenekar éktelen ájszterájhische akzent-tel énekelné völkische-unkoorische dalainkat a Edesz Hazaru' , Erdelj zurück!.

Lehet, hogy utólag, pusztán szakmailogikailag A Vészkorszak antiszemitizmusa visszamagyarázható a Borsszem Jankó antiszemita karikatúráiba, bele, de egyébként a történetet magát tanulmányozva pl a XIX. század végén a három nemzetiság lakta Pest (német, szlovák és zsidó) egyetlen nemzedék alatt vált úgy magyarrá, hogy a három mondott nemzetiség tagjai úgy, ahogy az a Felhomályosulás után már szokatlan volt, a nacionalizmus ragálya után szinte hihetelen is. A Borszem Jankóban a zsidók díszmagyaross öltözetben karikizálódnak, de ha lett volna Jiddische Witzplatt, abban detto ugyanígy a jaj, annyira asszimilálódni akaró zsidók így jelentek volna meg.

A XIX. század vége Pescht-jének nemzetiségei önként, nemzeti nyelvük hangképzési eltéréseit még itt-ott megtartva, ám magyar nótákat dalolva csatlakoztak a nemzetesthez. De ám a magyaroknak nem olyan tulajdonságai miat, amikkel máma a balfaszkó magyarok motyórrkodójjan tüntetnek. Az az irigy, kispolgári, kirekesztő, rosszindulatú hőzöngés, amit máma a magyarkodók magyaross-nak hisznek, kisstílű és ájszterájhis [bezzegóperenciás] eredetű. Bizony! Az erre a motyórkodó  zsírtahóságra adott  jujdeliberálissmán! stréber mondolat a mai kismagyar politikaikorrekt felől tekintve szintúgy szégyenteljes, hiszen a hűdeelőítéletmentes kismagyar polkorrekt szerint magyar+bármi (pl ~kodás) egyenlő kuruc, egyenlő patópálos konzervativizmus (II. Rákóczi Ferenc volt a magyar liberálisok egyik eleje, előképe, ősatyja!).

Nem kényszerítette Pescht bürger-eit senki, a zsidó polgár, ha zsidó polgár akart lenni, az maradhatott, a magyar zsidó építészet legszebb remekei készültek ekkor, csodás üvegablakokat mutattak pl ezek kifelé az utcára s nem pogromok idején praktikus lőrésszerű nyílásokat. Bécsben ugyanez történt, a bécsi Horvath, Prohaska vagy Czernyk nagyapja sem tudott már családnévadó nyelvén egy kukkot sem.

Ja, el ne felejtsem, Krúdy egy regényében mutatta meg a magyar antiszemitizmus korai megnyilvánulásait, tessék utánaolvasni, nem részletezem ki ide.

Az emberi nem[species]-nek vannak ilyen alap-velejárói, mint fingás és böfögés, ez minden ég alatt más -más megítélés alá esik, a fingást Svájcban egészségedre kívánják és ha nem böfögsz, a sértésszámba megy paradicsomi délszigeteken. 

A közösségbefogadás próbatételét még a szociológusok között sem úszhatom meg, pl olyan szociológusok között, akik a Vészkorszak vérremenő, a legprofibb politikaikommunikációval tálalt náci antiszemitizmusát ügyesen  korábbra, vissza tudják retusálni a Polgárosodás Arany  Évtizedeibe.  Ha szociológus akarok lenni, akkor egyetemen kell végigülnöm éveket, az egyetemen át kell esnem, amin gólyák átesnek (ami a társadalmibefogadás próbája, csak kicsiben), a szóróévet ki kell bírnom, mely szóróévben feltétlenül legalább egy vizsgán orbitális baromságokról kell számot adnom, amikről a vizsgáztató is tudja, hogy majd szükségtelenek lesznek (arról most ne beszéljünk, hogy a doktorrá fogadott orvos még csak elméletiorvos, majd, ha gyorsan akarja megszerezni az alaptudást, a kórházban jóba lesz a főnővérrel, aki nem másra, mint édes cukipofájára, meg arra, hogy DOKTORsága ellenére tisztelettudó, átadja neki s akkor fél év alatt közelebb jut  hivatáshoz mint egyetemen hat szemeszter alatt…)

Meghiszem, hogy a  szociológusok szerint van Illedelmes Nép mely etikettszerűen bánik társnemzetiségeivel. Pl szokás hivatkozni az Amerikai Nemzetre, mióta ónijó-és nagytestvér pótlékunk nekünk, azóta naívabb cukisággal pillogunk Az Amerikai Nemzet liberális standard-jeire nemzetiségi ügyekben, pl ott akarjuk eltanulni, hogyan nem kéne itt Magyarországon apartheid a cigánysággal szemben, amikor itt sosevolt apartheid s a nemzetiségi arányokat tekintve akkor sem lesz, ha a cigányság kasztjai durván elkülönböztetik és multikulturálisan felfoghatatlan mértékben szegregálják is. (Még Az Indiák Ege alól hozták ott ezt a szokásukat, merthiszen épen azért is kellett eljönniük a 4444 nép által lakott szubkontinensről. Zsúfolt szobában óhatatlanul könyököl is az ember..) Meghiszem, hogy ember-telenítvén ideális magatartási kódexet lehet létrehozni, élhet ember úgy, hogy a fingját visszatartja addig, amíg az végül a másik irányban a béltartalom mögé visszaáramlik. Vagy böfögni hangtalanul, mintha ásintáshoz emelné édes kis kacsincikóját, édybabby.

Hogy a maiamerika mennyire befogadó, nem idegengyűlölő ésatöbbi, hűddemokratikus, arról meggyőződhet minden olyan hülye európaitúrista, aki new york-i rendszámú bérelt autóval akarja megtenni a legendás Keep West kelet-nyugat túrát, á lá Jack Kerouac, On The Road és egyszercsak beér a vidékiamerikába, de ám még az Appalache keleti felén, és rögtön lemeszeli a seriff, kezek a tetőre, vegzálja s aztán ez tízmérföldenként San Fran'ig…

Ady és a zsidó nő történetét elsősorban Ady interpretációjából ismerjük, pedig a háromszög harmadik tagja, Diósy Ödön tekintetéből is érdekes. Ebből a metszésből Adél feleség marad, Ödön szereti őt, mint férj feleséget, mai ízlés szerint (máma ugye hűdesokkalliberálisabbak meg szabadabbak vagyunk ám, ugyeee??) szokatlan szabadságot enged neki szerelme kiélésére. Diósy szereti Adyt, mint barátját, és szereti barátját Adélt annyira, hogy nem csupá képes örülni szerelmük kiélésének, de finanszírozza is mindezt. Diósy konkrétan üzlettársi szövetségnek is nevezi házasságukat Brüll Adéllal. Vagyis részben Adél pénzéből finanszírozza a több-mint-liazon költségeit. Diósy ügyesen elfeledkezik azonban arról, hogy 1900-ban még Adél és a hugai kelengyéje-ára mentette meg a bukástól. Adél Adytól (hát ezért lett Léda...) bocsjav. Léda Adytól ugyanezt kapja az arcába, Ady a nagy szakításkor visszacsinálna mindent (Léda szüntelenül magasabbigényű versek, nem a nagyváradi publicisztikai jellegű versikék, írására sarkalta Adyt). Ady éppenséggel Diósyék pénzén dorbézolt (szinte a későbbi , az amerikai költő, James D. Morrison modorában) Itáliában...

Természetesen leantiszemitázásom előtt következik egy tettetetten ártatlankodó kérdés arról, hogy mitől is zsidó nő Adél/Léda? Hivatkozhatnék öndefiniáltságára, de nem szeretnék olyan könnyed lenni, mint esetleges & jellegzetesen magyarpolitikaikorrekt leantiszemitázóim. Szeretnék a zsidő nő asszonyi őserejére mutatni (ez a jiddische máme karikatúrának a Jewish Council támogatta filmbéli változata ) de ezzel sem mondtam többet közhelynél. Ó, ehhez nem lelhetni iskolás hivatkozást, ehhez A Dadus Mommy-ja kéne. Magasanművelt budapesti értelmisegg azonban nem néz televíziót meg szappanoperát, a Mónika sóról meg a vacsoracsatáról is egy másik értelmisegg írásában olvasott (aki értelmisegg pedig a magasértelmiseggség előítéleteit fogalmazza "kritikájába"). Egyáltalán mélymagyar értelmisegg indavideón nézi a buzifelvonulást vagy traktorosfelvonulást, elolvassa, mi kritikákat írtak az aktuális kultuszregényről és máris társalgási-képesen hoaxálja olvasottságát, nejlonparaszt üdülőtelepeken él biodinamikus vidékiéletet és természetközeliséget, és annyira előítéletmentes, hogy egy strandon butikosnő lányának nézi Karafiáth Orsolyát. (Az menő, egy kisfestett, ízléstelenül cicomás nőben rögtön butikosnőt szegregálni el...)

 Az Iskolázatlan Kövér Néni, akinek egyetlen öröme a zabálás. (Édességéhségében kiveszi a kép mögé rejtet csokit majd azt mondja Visszatértem! ti. ebbe A Kép-be, amit magáról vetit s amiben "nem is nassol!" …)

Szintén alap emberi beállítódás az, hogy inkább magát csúfolja ki, semmint másoktól elszenvedje. A tűrés szenvedés. Azonban az ember alkalmazkodóképessége nagy, a hosszant viselt szenvedésre türelemmel viselt-et is szoktunk mondani.

Előítéleteket eredményezhet kulturális értetlenség meg tájékozatlanság (Ilyen a   lyukas lepedő legendája)

Egyszer egy emlékműavatás díszebédjén csupa-csupa idős zsidó ember közé ültettek. Felkerült a szó a lágerekről. Kérdeztek persze engem is a lágerekről. Ugyan nem hasonlítok az e czikkely felütésében említett karikatúrazsidókhoz, de egyébként a zsidók sem hasonlítottak rájuk: nemkevés zsidó pisze, sőt szőke, fürtös. Régi orosz zsidók között sok szálfatermetű szőke pisze volt (a pogromokban ezek fordultak szembe, tehát elsőként őket verték agyon, így tulajdonságaikat nem örökíthették...) Szemre a sok öreg néni otatikra, fedr-ekre, és pooß-okra (svób  nagynéni) hasonlított. Igen, az én nagyszüleimnek is voltak lágerélményeik, elmondtam egy párat, de ganyéaljas módon nem árultam el, hogy az én nagyszüleim azért kerültek lóger-ba, mert ők lógerba kerültek EZUTÁN pedig a kollektív bűnösség elve alapján a nagyszüleimet meg apámat vetették lógerba, mialatt a Nagy Szekerezésben elmenekült fasisztoid volksbundisták a Vaterlandban amerikai segélyekből érezték újraotthon magukat. Azokat a svábokat, akik maradtak, mert nem voltak volksbundisták,  titólógerekbe zárták. Nagyszüleim   volt házába becsörtetett a baráti család asszonya, a beköltöztetett crnagorac-ok ráförmedtek, mit keres ott, ő odavetette, semmi közötök ahhoz, fölment a padlásra és a szelemen mögül elővette a kis batyut a családi kincsekkel, hogy megmenthesse azt nagymamámnak: egy zsidó nő volt ez az asszony. Barátnője volt nagyanyám egyik unokatestvérének, és orthodox zsidó lány létére egy katolikus leánykarban énekelt (itt ismerkedtek meg). Csak úgy gondolta, hol lehetnek a családi kincsek, a maga észjárása szerint hová tette volna.  Az ilyen apró zsánerek kimaradnak a történelemkönyvekből, mert az élet mindig összeegyeztethetetlen a történelemtudománnyal, az élet szereplői, a kuravannyukat, feszt kilépnek a történelmi kategóriákból és nincsen érzékük a politikai  dramaturgiához sem! Valamit magára adó történész az életre tekintve hermenutikusan vizsgál, anekdotákat elutasít. Tudja pl, hogy az Özönvíz világmeséje marhaság, a földgolyót víz úgy nem önthette el a történelem hajnalán, csak azt nem tudja ez a tudós, hogy az akkori Föld szigetnépeinek egy völgység is lehetett A Világ...

A török gyerek megvágja, a magyar gyógyítja… máma megfelelő jógyereksajtóban kontextuálisan  a magyar egyenlő köpnivaló, a magyar egyenlő barmok, csürhe és geciládák. Selejt, rosszminőségű. Magyar egyenlő nemzetiöntudat vagy nemzeti önérdek - a minap egy nemzetközijogilag sima és egyértelmű skandallum után jógyerekfelfogásszerint a köztársasági elnöknek kussolnia kellett volna, mégpedig azért, mert -elsősorban politikai okokból- Sólyom köztársasági elnök politikai köpőcsésze. Csakhogy ám a lecsulázott magyar-ral a magyar zsidó is le van csulázva a vitézségiérdemérmes magyar zsidó katonatiszt emléke pl.  

A török gyerekek szerint nyilván   magyar gyerek vagdalta össze a gólya lábát.  Ha a máltaiak szállják meg Magyarországot, akkor viszont (az olaszoktól elkulinált kismadárevészet miatt) a fecskezabálás keltett volna viszolygást a magyarban. Máltán átfúj a tengeri szél, légy legyen a tizenkét tapadókorongjával, amelyik megtapad, nemhogy felhőkben lepje a házakat ahhoz, hogy a fecskék ehtnográfikusan felfejthetetlenül őshomálybavésző hagyományos védettséget is élvezzenek.

Ma Aranykornak is nevezik az  időszakaszt, aminek alkonyán Krúdy Gyula Őszi versenyek című regénye játszódik. Biztosan voltak abban az időben is nemzetisorskérdések, köcsögök, jógyerekek, stréberek, megfelelőgépek , slapaj, véleményformálás, média, sokkultúrák, sőt, a panama kifejezés is akkoron került a magyarba, egy -Keep West!-  fejlettóperenciántúli gazdasági-korrupt ügyeskedés nyomán. Nyilván nem mindezektől aranylik az a kor. Nem visszfény az, hiszen bárki láthatja a mai Budapesten: Budapest még attól lenne valamennyire tényleg annak mondaható, aminek még a budapestiek szeretnék látni, hogy maradtak szilánkjai annak a kornak. Mindenféle tudományos magyarázata létezik az Aranykornak - mi lenne, ha egyszer ebben a kurzív életben nemtudományosan, hanem lényegét tekintenék.

És ez a lényege szerintem az Aranykornak az volt, hogy amúgy békében hagyták az embereket. A Borszem Jankó élczlapban megjelenhettek "antiszemita" karikatúrák anélkül, hogy valaki rögtön nemzetikatasztrófát hujjogott volna. Minden asszimilációnak vannak mókás jelenségei, főleg az önkéntesnek, pl szlovákok is magyaross ruhában, törvén a magyar nyelvet hujjongtak magyar nótákra olyan pesti kávéházakban, amiknek tulajdonosa zsidó, pincére meg pestinémet, kasszírosnője meg szerb volt ésígytovább. 

Abból, hogy a politika -de még hogy milyen politika!-  szereplői hadakoztak, egy értelmiségi nem koch-olt össze polgárháborút. A kor értelmiségijei   afféléket, amik mai netoktratív néphülyítésünkben csupán az entropikus zsivaly átsikoltozását szolgálják (lásd a Spiró György által is továbbbuggyantott Cigány Koszovó lázálom) félmondat erejéig sem hallgattak meg. Pl az Új Zsidó Haza -mozgalom atyja Herzl Tivadar magyar volt. Lehetne-e errőlfelől kerülni? Ha minden kulimajszos, zavaros, netokratíve összekuszált, értelmezhetetlen és szelektíve tálalható… lehetne-e mondjuk valami stabilt keresni. [Pont, bizony pont van a mondat végén...]Ha mindenáron csakis Budapest lehet, akkor tekinthetnénk a macskaköves utcáit, a fakockákkal kirakott, frissen épült Andrássy utat, ami alatt a korban high technek számító kéregvasút vezetett ki a korban üde Liget-be, ujjé. Lehetne-e másképpen, nem a mai antiszemitizmus gyökereit már abban a még ártatlan korban is megtaláva, hanem ellenkezően: nemmeglelve , még-nem-létében tudományosan kezelni.

Olyan jó lenne pl ma egy regényt írni zsidó nőről. Már csak ezért is megérné -szerintem- a mai nemzetészvesztő zsivaly*ból levenni… Elcsapják a sárgataxitól Sanyót, a dagadraivott májú taxist, aki még képes erdőkerülő utakon átszguldani A Város-on 25 perc alatt hajnali kilenckor úgy, az utassal anélkül, hogy a pohártartóba helyezett pohár vízből kiloccsanna, a mezítlábas cigijeivel telerakva a műszerfal óra-mélyedése, mezítlábasként vadászik utasra, be-bevillan az üzemanyagtank figyelmeztető lámpácskája, alzógrandja sincs [vagyis 58 éves] már azon gondolkodik, hogy százzal a Dunába hajt,  amikor is a judapest egykori webmesternője leinti ...

 *Zsidó princessz
(Jewish Princess)

kéne egy koszos kicsi zsidó princessz
mûköröm, mûhaj, jaj úgy izgat mindez
egy buja kicsi zsidó princessz
fokhagyma bûzzel, de talán nem ûz el

szíve csupa magány
tövig bekaphatna talán…

kéne egy szõrös kicsi zsidó princessz
ha vadi új az orra, tudja merre az arra
egy tüzes kicsi zsidó princessz
kinek az ínye virít, ha elélvez, sikít

de ne legyen manó...
egy jó kis jemeni lyuk volna jó!

kéne egy édes kicsi zsidó princessz
aki sohase fõzne, mindig morcosan nézne
egy gonosz kicsi zsidó princessz
vele de jó is volna, a kukim belehatolna

nagy hirtelen...
ezt a hercegnõt jól lerendezem

kéne egy funky kicsi zsidó princessz
dögönyöz, darál, teljesen kicsinál
egy pimasz kicsi zsidó princessz
gigászi dudákkal, a képén ragyákkal

tõlem lehet szegény...
ha négyesben vele nyomhatom én

kéne egy fincsi kicsi zsidó princessz
húsz-harminc nõvérrel, mind vagy száz pörsenéssel
egy törékeny kis zsidó princessz
román a combja, és sunyiba nyomja

jópár éjen át...

egy harapós princesszt küldtök-e már?
egy harapós princesszt küldtök-e már?
egy harapós princesszt küldtök-e már?

Fordította:balint www.zappa.hu

**itt: entropikus kommunikációskáosz
 

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr981385442

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: 2009.10.08. 06:03:36

A Tudózsidó hírolvasója

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Humanic (törölt) · http://macso.blog.hu 2009.10.08. 07:50:50

A zsidó nő anyafarkas. Anyatigris. Ez kimaradt.

magyar-magyar szótár 2009.10.08. 07:55:34

@Humanic: Így is jönnek majd a lezavarosozók, fasságozók mögött a leközhelyesezők, oszt akkor a Jiddische Máme képben benne van az az anyatigris, aki előtt az ő éjfélórán hazaosonó Bummstili-je térden állva hazudozik: "Gazellám, te!"

caymanos 2009.10.08. 09:21:37

Majd lesz itten fesztivál, kb. délben kerül ki a poszt címlapra.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.10.08. 11:10:31

tudom, nőiíró utcáról beesve is, hamég zsidó is, dehát(ha):

google.hu/search?q=Margit+Patr%C3%ADcia+Eszter+zsid%C3%B3+menyasszony

(a könyvet még nem olvastam)

magyar-magyar szótár 2009.10.08. 11:26:19

@A Hannibal Lektűr-attitűd: Nem tudom, az az írónő hány könyvet olvasott életében, de az egyik biztos Fran Drescher The Nanny-ja volt (ööö... videón?)
In.: >>A nagymama nyolcvanévesen is mindig frissen fodrászolt volt, kígyóbőr magas sarkút hordott, és naponta többször gálába vágta magát, de úgy, hogy még a díszzsebkendője és a rúzsa is passzolt a mandzsettáihoz. <<
Ne feledkezzünk meg a párducmintáról. És a betárazott twiXXXekről.

Humanic (törölt) · http://macso.blog.hu 2009.10.08. 13:39:47

Egyébként a siksze eleve keresztény asszonyt jelent, nem köll elé a gój, ami általában nemhébert jelent.
Jól tudom?

budai zöld 2009.10.08. 17:43:10

Egy friss adalék arról, hogy ma mennyire nem lehet azt, amit Krúdy idejében még igen.

Most ír az index a Spamalot címü musicalröl, ami a Monty Python Gyalog-galoppja alapján készült. Ebben van egy dal arról, hogy nem lesz sikered a Broadwayen, ha nincs a darabban zsidó (You won't succeed on Broadway, If you don't have any Jews). Namost a magyar változatban sikerült a zsidókat átírni magyarra. Gondolom sem a svéd, sem a német, sem az izraeli változatból nem írták ki a zsidókat. A máskor annyira alázósan megmondós index ebben semmi furcsát nem talál, teljesen tárgyilagosan leír, majd rátér arra, hogy a Szerednyei Bélás szereposztás jobb lett volna, mint a Szervét Tiboros.

index.hu/kultur/showbiz/2009/10/08/spamalot_revu_a_musical_szerelmeseinek/

Ha ma szinkronizálnák a Brian életét, akkor lehet, hogy ezt kampósorrúzást is kivágnák a bepolitikai helyzetre tekintettel: "I’m not a Roman mum, I’m a kike, a yid, a heebie, a hook-nose, I’m kosher mum, I’m a Red Sea pedestrian, and proud of it!"

Szánalmas.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.10.08. 22:33:21

ez azért a szokásosnál kicsit csapongóbb lett, de ha ma is futó amcsi zsidó nő humort szeretnél, ott van sarah silverman (bár nem tudom, hogy fordítás van-e róla).

magyar-magyar szótár 2009.10.09. 03:34:23

@budai zöld: Köszönöm. Eszembe juttattad, hogy amikor még fejben írtam ezt, Zappa Jewish Princess-e betétje volt. Amit említesz, az a mélymagyarpolitikaikorrekt kategóriája. A hivatkozás a terjedő magyar nácizmus (= fél- vagy balfaszizmus). Bezzeg amerika. Míg az amwerikai píszi inkább nyelvieufémiákban tör ki a burleszk irányába (cleaning assistant ) addig a mélymagyarpolitikai korrekt a műbaloldali és álliberális nyaló stréberség lefetyelése. Inverz házmesterfilozófia, bringa & kender űberállesz. Mintha a Kapu c periodikán nyőtt jobbertudat alantasabb lenne a "maaaxissta dijálektikuss" történelmihazugságok továbbéltetésénél. Ez a pesti nejlonparaszt tahóság nyilvánul meg a a magyarkodásra adott mondolatban, amikor ugye kiderül, hogy nemmagyarok voltak az aradi vértanúk. Vagy Alexandr Petrovity. De említhetném kedvelt magyar költőmet, Nicola Subic Zrinski-t is. Ők nem említik, mert fingjuk sincs róla, az urbanlegend már II. Rákóczi Frenecig se ér el...aki liberálisaink eleje volt.
süti beállítások módosítása