2009.03.15. 12:55
termelőszövetkezetek [hajnaluk hasadása]
A liberális demokrácia fejlesztésével a nép ethikai színvonalát kell emelnünk. Ezt -együttműködve- a Szövetkezetek Szövetségében fogjuk legjobban elérni!
/gróf Károlyi Sándor, 1898/
Az ember, aki mondjuk faluban él, mindenféle gazdák között, és rákattog a derék, nejonfínyess datolyazabáló fővárosunk lakosságába belefobizált gazda-képre, nem tudja, hogy ríjjon-e vagy nevesse. Akkor hogyan lehetne ilyen bonyolultságot, mint egy valami, ami csak a nevében az (vö. szocialista munkaverseny, egészségügyi reform, polgári szövetség) 160 karakterben lexikoncikkszerűen összefoglalni.
Az ember, aki mondjuk faluban él, mindenféle gazdák között, és rákattog a derék, nejonfínyess fővárosunk lakosságába belefobizált gazda-képre, nem tudja, hogy ríjjon-e vagy nevesse. Akkor hogyan lehetne ilyen bonyolultságot, mint egy valami, ami csak a nevében az (vö. szocialista munkaverseny, egészségügyi reform, polgári szövetség) 160 karakterben lexikoncikkszerűen öszefoglalni. Vagy jó, a KISZ-es szedetem trükkjével két részbe véve is?
hajnala a ~i mozgalomnak. Az első (hivatalosan második) megalakult ~1948-ban szerveztetett meg az Alföld közepén, Túrkeve nagykun mezővárosban Vörös Csillag név alatt. Ahhoz, hogy az első mezőgazdasági szövetkezet egy ~ lehessen, föl kellett számolni az országban elszórtan, itt-ott megalakul mezőgazdasági-termelési céllal szerveződött (pl dán-típusú) szövetkezeteket. Egy ilyen pl Túrkevétől nem is messze, egy tisza-menti faluban dolgozott: Lelovich István szervezte gyümölcskertészetében, volt dolgozói között. Amikor a hiv. áll. & párt (MKP) küldöttség reá-hatott Lelovichra a szövetkezet fölszámolása tekintetében, akkor azonnal egy főosztályvezetői állást is fölajánlottak neki + szolgálativilla, autó, stb. A ravasz ex-földbirtokos még azt is hozzáalkudta a megállapodáshoz, hogy gyönyörű gyümölcskertészete kerüljön állami tulajdonba, hiszen majd egy kolhoz-típusú szövetkezet csak lezüllesztené azt, de egy állami gazdaság talán képes szakszerűen is kezelni azt.
A ~-nek típusai voltak, mint a találkozásoknak. Vertikálisan a ~-be nem is számítható ~ csoprtok, azok is osztályozva I. II. III-as. Horizontálisan, azaz köznyelviekben meg nonszensz kuláktéesz-ek (a "sunnyogó kisgazdák " furmánykodásai) cselédtéesz.. A ~ek elnevezéseiből is kikövetkeztethetőek voltak az alapítók (avagy egybeerőszakolók) attitűdjei: Lenin, Vörös Csillag, Micsurin.. aztán Búza s Aranykalász ...sok -sok Petőfi és Kossuth (jobboldali elhajlóak...) .. kedvencem a Mongol-Magyar Barátság téesz pl.. de Dózsa Györgyről hogyne nevez(tet)tek volna el termelőszövetkezetet, ha már sikerült alaposan meghamisítani az eredeti Székely (Dósa) Gyürgy -keresztesek történetét!
A szovjet megszállástól (1944.) a magyar mezőgazdálkodásban mindenki a kolhoz típusú, központilag egy nagyobb birtok keretei közé erőszakolt forma elterjedését várta.. ezért is szervezett néhány előrelátó birtokos szövetkezeteket birtokain.
Akik fölültek a napipolitika hullámvasútjára, azok, ugyanúgy, mint ma, nem láttak be többet az akkori jelentörténelméből, mint az éppen az orruk előtt nyíló térszeletet -vagyis a demokrátikus választások eredményeiből, a politikai berendezkedés, a földosztás után kialakult kisbirtok-rendszer elemeiből következtettek az eljövendőkre.
Az lehetséges, hogy az országban a valóságos titkos belső főhatalmat gyakoroló MKP és vezetői, Rákosiék (a moszkoviták) Moszkvába olyan jelentéseket küldtek föl , amikből a szovjetek arra következtethettek, hogy esetleg már a szerintük fejletebb, kolhoz típusú termelési (inkább élet..)szerveződések is létrejöhetnek a meseszerű elemekkel akár kommunista érzelműnek is beállítható agrárproletáriátusunk önkéntességéből fakadóan.
Rákosiék azonban valójában igen mély és alapos társadalmi ismeretekkel rendelkeztek. Nem addig olvasták ugyanis a szociográfiai könyveket(Illyés Puszták népe, Szabó Zoltán, a falukutató népi-és baloldali íróknak a Horthy-rendszer alatt készített feltáró munkái), amíg a választói csoportjaikra vonatkozó, a kellő szegmentáláshoz szükségeseket ki nem szedegélték, hanem tovább, egészen végig. Így az a döntés született meg, hogy a ~eknek többféle működési formában kell elindulni. Egyfajta versenyhelyzetet kell létrehozni a különböző szintek között.
Mai high-fej értelmiségi el nem képzelheti a ~i mozgalom hajnalát, de ha most beülne, reggel 11-kor a lakásába egy megmondóember, aki arra akarná rábeszélni, hogy a nagyértékű termelőeszközt ÉS családiszentélyt( személyi számítógép s kellékei) a HiFi-t és az amerikaikonyhát meg a kis és a családi autót is egy szövetkezetbe vigye be, mert együtt könnyebb lesz... és ő elképzeli, hogy az ő mikró'jában majd a fsz 2-ben lakó Zsírszövetiné fog a koszos körmeivel matatni a retkes nyélonotthonkájában, akkor bizony föllátna. S letekintvén azt kellene elnéznie szó nélkülien, hogy az Ótvarasdi gyerek a kisautóját már viszi is a diszkós haverjaival, á "nyee-a-zannyádd!".
Az ilyenténi összeütközéseket elkerülendő a szövetkezeteket hagyták a falvakban társadalmi rétegenként öszeszerveződni. A legfejlettebb típusú ~eket az agrárproletáriátus, a nagybirtokok cselédsége szervezete, nekik már amúgy is elegük volt a kisgazdálkodásból, hiszen ők páternálisabb viszonyokhoz szoktak a nagybirtokon, nekik mondja meg valaki, mi lesz a munka, ha az intéző nem néz oda, akkor az ember szabhasson bele a munkaidejébe egy kis kazal avagy fasor-árnyékban hűsölést.. karácsonyra ajándékmalac... szolgálati lakás... -avagyis a régi feudális-páternális rendiségbe való nosztalgikus visszarévedés jellemezte a kisparaszti gazdálkodásból 2-3 szezon alatt kiábránduló "agrárproletáriátust".
A sunnyogó kulákság legfondorlatosabb elemei is igyekeztek szövetkezeteket létrehozni, abba ravaszkodván, hogy a látszat kereteiben majd mindenki ugyanúgy a magáét művelheti, mint eladdig. A kulák is szovjet(-orosz) import szó, mint a kolhoz, és nagyjából úgy voltak itt, Magyarországon kulákok, mint kolhozok: szövegszinten. Valamely Túri Dani avagy Tanyasi Dúvad már annyi vodkától kidőlt volna, amennyit egy igazi kulák a fogára bevett s bizony egy igazi nagy kulákbirtok a Velikojében itt, Magyarországon már főúrinak számított volna.
Az agitpropnak ugyanúgy termelnie kellett a szellemi munkaversenyben, mint a fizikális frontokon -tehát kulák-kvótát határoztak meg s azt a helyi friss agitprop-erőknek teljesítenie kellett. Ma már, amikor sec-perc alatt közösségi portálokon könnyedén bárkibe akármit bele lehet fobizálni mondjuk gazda címszó alatt, nehezen képzelhetjük, hogyan tudták beadni az agitprop erői egy 10 gyerekes, húszholdas kisparasztról, hogy az kulák. Egyszerűen! Pl felszorzással, azaz, ha a 20 holdból 4 szőlő volt, az aranykoronaérték szerint fölszoroztatott, s ha már benne voltak a szorzásba, szorozták egészen. Ha valakinek túl nagy volt a pofája vagy túl szép a háza a főutcán, vagy a folyóparti gyümölcskertje pompás vadásztanyának is kinézett, máris kulák lehetett a tulajdonosa.
Fhú, máris milyen sok karakter! -ki győzi ezt máma már olvasni!
Ha lettek volna Magyarországon kolhoz típusú ~ek, akkor talán igaz lehetne az a hamisított beállítás, amit a kádári agitprop agyalt ki az első ~ szerveződésekről. Valójában azonban a Rákosi -éra szervezési módszerei gyöngédeden leniniek voltak a kádári bolsevik megoldásokhoz -de erről majd a következő részben szólok. Hihetetlen, de a ~ek az első időkben valódi szövetkezetként működtek. A tekintélyt az agitprop ellenére a szövetkezetbe önként (vagy ráhatásra) behurcolt javak értéke is meghatározta. Szövetkezeti módon történ a (készpénz híjján a természetbeni) javadalmak elosztása. A taggyűlés önálló döntéseket is hozott, a tagok valóban beleszólhattak abba, ki legyen az elnök, a menedzsment részt vett a tevékenységben, és ami a későbbiekben egyre kevésbé lett igaz: értett is a tevékenységhez, aminek révén jövedelemhez jutott. A korai ~ek tagsága nem az állam tulajdonának, hanem közös tulajdonnak tekintette a szövetkezeti vagyont. (Annál is inkább, mert ekkoriban az államról, mint fogalomról, gőze sem volt az embereknek.. a vasúthoz és a postához kapcsolódó valamiféle titokzatosan magos izének érezték, ami az éppen aktuális Apá-t korltozta is meg ez az Apa {Ferencz-Józs'ka, Horthy, Rákosi} fel is lépett a valamivel szemben őértük.)
A ~i tevékenység ezidőben kizárólagosan mezőgazdasági volt. A kisipari szolgálatóréteget kisipari termelő szövetkezetekbe ( KTSZ) tömörítették, a kiskereskedelmieket a Hangya-mozgalom szakszerű és alapos széjjelverése után FMSZ (FöldMűvesSzövetkezet)-ekbe. Ugye nem kell megmagyaráznom, hogy a Földműves Szövetkezet mért-ugyan nem művelt földet? Ez magyar specialitás: a név itten mindenkoron csak egy dolog. Tartalmat leplező forma. És más dolog a tevékenység... és még annak is van színe és fonákja...
Nem lehetséges Magyarországon szerveződés iroda nélkül. Ezért már a mozgalom hajnalán is, pl kulákházakból, ~i irodákat alakítottak ki. A ~-ek elnökei pol'tikailag alkalmas emberek voltak, akik teljességgel átadták magukat a hiv. áll. tám. agitpropnak s kellően szajkózták kliséit. Avagy egy népszerű, jó gazda is lehetet elnök, akinek tekintélye is meg szakismerete is volt -meg hagyományos-parasztossan für-fang -os, ingyom-bingyom, csűrcsavaros beszédje. A közösbe vett termelőeszközöket közösen használták a népeszerűen közös -nek is becézett ~ekben. Hamar kiderült, hogy az elnöknek adminisztratív teendői is vannak, ezért hát eggyel hátrébb pakolták a kulákház tisztaszobájából az ott tárolt mindenfélét s letakarítottak egy konyhaasztalt, hogy az elnök írhassa a jelentéseket. Innen már a magyar bürökrácia ismerői folytathatják is a történetet: egy szépen író lyány.. majd kettő.. majd egy nem szép, de kontírozni tudó... aztán az elnök gyorsabb közlekedésére egy könnyű homokfutó vagy hintó.. és egy kerékpár is a falubéli gyorsabb mozgáshoz... termelési egyeztetések... párt alapszervezet. Akkor persze párttitkár is.. ennek is aztán már egyre kevesebb ideje jutot az eredeti célra, a mezőgazdálkodási tevékenységre, muszáj volt föggetlenednie a földművelés mindennapi sarától, porától...
A szerkezetváltozás persze óriási káosszal járt.. az időjárás sem volt kedvező.. Mindezt tetézte, hogy a ~eket FÖNT-ről, ami akkor is már Nagy-Budapest, csodás (ekkor elterjedett becézőjelzővel nejonfínyes) fővárosunkat jelentette, népnevelők járták. Ezek a népnevelők olyasfélék is lehettek akár, mint máma a blogizmusban a szigorúan magánvéleményűnek cimkézett párt-agitprop-bloggerek, csak fútták a rizsát, csak fútták, fútták, időnként meghintve a net-tévhittel, hogy nem kell máma mán a zészosztás.. Szövőnőgyúrásban edzett textilipari haladóértelmiségiek jöttek le elmagyarázni, hogyan lehetne a sztahánovista munkaverseny elemeit bevezetni a terméseredmények javítására. Aztán a ~i kajáldakén szolgáló szín alatt ugyanazt kapták a várt zsíros koncok helyet, amit a ~i tagság is: 
Sztalin-szalonnát.
A fönti népnevelők még a cséplésből is munkaversenyt csináltak, méghozzá métermázsa alapon, így szívás annak a brigádnak volt, aki a kisebb magtömegű s haladatlanabb zabot fogta ki a búza helyett. Vagyis cinkelhetőek voltak ezek a versenyek -és amit cinkelni lehet, a magyar cinkeli is, ahol tudja.
Már eleve a sztahánovista verseny ilyen volt, hiszen magának Sztahanovnak, a mozgalom névadójának is úgy sikeredett a munkaversenyben 400-900%-os eredményeket elérnie, hogy 4-9 névtelen bányász dolgozott a keze alá: Sztahanovnak lényegében időnként tetejeznie kellett a megrakott csillét. A sztahanovista falrakási módszer is ilyes volt: a sztahanovista élenjáró a tégla helye fölé emelt kézzel várta, hogy a közvetlen segédje odaemelje a mások által föladott s malterral megpettyegtetett téglát...
A közös-ben persze a ló háta túros is volt.. meg be is szakadt az éhezéstől... maguk a téesztagok is éheztek.. a társadalom különböző rétegei persze egymásnak uszultak maguktól is ebben a helyzetben.. A beadásokat annak a fővárosi lakosnak is teljesítenie kellett, akinek pl a Dunakanyarban volt nyaralója, tehát kertje, "földbirtoka" ... a feketpiacon kellett megvásárolnia.. mondjuk tojást,, amivel letudhatta beadását... a feketézők ugyanolyan zsírszagú hadakban lepték el a Nyugati-vagy Keleti pályaudvar csarnokait... s a kölniillatű nagy-budapesti zugkereskedők ugyanúgy tallóztak, mint 6-7 évvel azelőtt. Vagyis, mint sok-sok más "reform" alatt is, ebben is az az érzése támadott az embereknek, hogy csak a szarnak adódott egy nem kis pofon.. Pedig a szar nemes anyag.. s ahhoz, amit ez az átszervezés jelentett? Trágyahiány volt a földeken: az állat (jószág) állomány megsínylette a téesz-szervezést. Kevesebb állat kevesebb trágyát termelt.. és a soványult földek még annál is kevesebbet, mint amit a Szovjetúnióból észnélkülien átplántált módszerek ellenére teremhettek volna..
A magyar narancs anekdotája közhelyes.. a gyapottermesztés.. a gumipitypangot vetőmagtermesztési céllal vettették, a kenáfról meg már ötletünk sincsen, mi lenne, ellenben a kendertermesztés hagyományai is ekkoron kezdtek elfelejtődni...
"Ha nem szarik a paraszt, az úr már régen éhen döglött!" -tartja a régi hetyke mondás, amit még az MDP agyasfejesei is ismerhettek -így 1953., Szatlin halála után némileg engedett az agitprop prés, és a Nagy Imrének tulajdonított lazulásban aztán az erőszakolt ~ek föloszlottak, a működőek pedig inkább már maradtak együtt. Kevesebb politika -több termelés. Ilyen fölirat ugyan nem díszlett a ~i majorok fölött, de a "nagy imre-i agrár reform" lényege ez volt.
A valahai nagybirtokok helyén (már ahol a néhai főúri mintagazdaságokra nem eleve állami nagyüzemet, állami gazdaságot szerveztek ...) maradtak meg leginkább 1954. után a ~ek. A cselédségnek és a kisparasztoknak alkalmasabb "ismerősebb" problémamegoldási forma volt a gondolkodásnál az eligazítás. Nem egy volt cseléd 2-3 év ~ vezetésben eltöltött év után zsebbenyőttebb kezű volt valamely régi uradalmi kasznárnál is.
szövegillusztr.: "1949-re a háború előtti 1938-as évhez képest az agráreredetű kivitel alig több mint felére csökkent. Az összes kivitelen belüli aránya (1950-ben) 45%-ot képviselt. Az ugrásszerűen emelkedő nyers- és alapanyag-behozatalt nem sikerült mezőgazdasági termékkivitellel ellentételezni az 1950 és 1960 között sem. E cikkcsoport kiviteli aránya az ország összes exportjából tovább csökkent: az évtized közepére 37, majd 1960-ra 22%-ra.
Az agrárkivitel volumene az 1950-es években kevéssé változott, miközben különösen 1952-1953-ban a hazai ellátás rovására is exportáltak. Az új termést eladták, a következő év elején – jóval magasabb áron importáltak. 1952-től állandósult a gabona behozatala. Emiatt a korábban jelentéktelen, 8%-os arányú mezőgazdasági import 1955-re elérte az összes behozatal 15%-át. forrás"
A magyar mezőgazdaság gépesítettsége 1955-re már közelített az utolsó békeév szintjéhez, és ahol sikerült egy-két Hoffher-t megmenteni, egyenletesebben teljesíthettek, mit azok a ~ek, ahol csak korszerű Sztalinyecekből ált a gépállomány.
A CsTZ -MTZ könnyű, gumikerekes szovjet traktorcsalád és az szocialista emancipáció megkönnyítette a ~ traktoroslányok dolgát.
A legkeményebek azonban nem íjedtek meg az "elavult" körmösöktől!
Legalábbis az első komolyabb nőgyógyászati panaszok jelentkezéséig...
2 komment
Címkék: termelőszövetkezet
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
caymanos 2009.03.17. 08:14:31
Annak a gazdának, akinek Horthy (Nagyatádi) egykor vitézi birtokot (17 holdat) méretett, esze ágában nem volt önként bevinni azt a közösbe. Vagy leülte a szapora 5-6 évét, vagy felkötötte magát a diófára. A vitézekre amúgy is fújt a kommunista vezetés, a tanácskormányt követő terror miatt.
bunko_jobbos 2009.04.08. 18:54:38
De akkor itt voltak a szovjet fegyverek. OK. De most miért nem kergetjük el ezeket a f*szkalapokat? Most nem kellene félni a tankoktól.