járás - jószágok legelők (avagy a falu és a legelő) közötti  közlekedési útvonala. Régente az Alföldön át délkeleti-észak-nyugati rányban marhajárások vezettek át. Éjszakai is hajtották a gulyáslegények a marhát a bécsi tőke alá. Tűzhalmokon égtek a jelzőtüzek, ezek a halmok aztán nappal is segítették az eligazodást. Tévesen ma ezen halmokat is kunhalmoknak nevezik, holott a marhajárásokat avagy a községek területeit határolták. Részben valóban kultikus (temetkezési, ill. áldozati ) célúak. Jajhalom - valamely csata után emelt tömegsír halma. A halottakat összehordván vegyesen földel hordták meg ezeket a halmokat.

járás (közig.) -A megyénél kisebb közigazgatási terület. Volt tanácsa (járási tanács) és párbizottsága (járási pártbizottság). A járás nem tévesztendő össze a kistérségi önkormányzatokkal, melyek a megyéknél kisebb területi egységet alkotva szinte mikro-régiót képezhetnek. A járási tanácsokat ugyanis un. demokratikus választás útján állították össze, szemben a kistérségi önkörmányzatokkal, amiket viszont demokratikus  választás útján  hoznak létre. A szocializmusban az egyzserű buta iskolázatlan ergaynép úgy is fogalmazott, hogy a járásokat a demokrácia hozta azért, hogy mégtöbb tanács és pártbizottság lehessen.

A járás a megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, községeket – 1950-1954 között esetleg városokat is – magába foglaló közigazgatási területi egység volt Magyarországon. A járások sok évszázados múltra tekintenek vissza, és 1983 végéig léteztek.

Járások mint közigazgatási, olykor önkormányzattal is rendelkező egységek más országokban is léteznek.

 

A fő különbség a járás  és a kistérségi önkormányzat között az lesz, hogy a kistérségeket alkotó önkormányzatok majd arra fognak költeni pénzt, amire az adott földrajzi területen élők összedobják a pénzüket, ami azután marad, hogy Az Állam-nak megadják az adókat meg járulékokat, amik az Államé. Az Állam pedig majd kivonul az önkormányzatok finanszírozásából, milliókat megspórolva ahhoz, hogy eltarthassa az önkormányzatoktól  működtetésre visszavett intézményeket, iskolákat, kórházakat, közgyűjteményeket, szociális intézményeket. Az Állam tehát ezentúl majd nem egyik zsebéből a másikba rakja a pénzt, hanem a másik zsebéből az egyikbe és ez milliárdos megtakarításokat fog eredményezni.  Amelyik kistérségi önkormányzatnak pedig nem lesz pénze iskolát működtetni, az felajánlja az  éppen lebontás alatt álló Állam-nak az intézményét, és ez megint milliárdos megtakarításokat fog eredményezni, hiszen az Állam így egyik zsebéből is a másikba rakhatja a pénzt, nem csak a másikból az egyikbe.

Az utolsó, amire a Lebontás Alatt Álló Állam nem sajnálja a pénzt, az a brainstormingoló ötletelgetgetők és intézményeik eltartása. Általában valami államnak szánt jótanács 40-60 oldalon összeförmedve kb 4-6 millió Ft-ot kóstál. Reformunk Üdvös Évei alatt csak reformötletekre százmilliárdokat költöttünk (a terem egyként felállva tapsol, dübörgés)

 Bezzeg Lettország területe helyi szinten 530 helyi önkormányzatra oszlik. A regionális szintet 26 járás (rajon) és 7 járási jogú város alkotja. Közvetlenül választott önkormányzat csak helyi szinten van, a járási tanácsok tagjait a helyi önkormányzatok delegálják.

Bezzeg Lettországgal szemben viszont a kistérségi önkormányzatok tagjait a helyi önkormányzatok delegálják. A szocializmusban a járási székhely többnyire igyekezett az állami támogatásból minél több pénzt magának tartani, pl ellehetetleníteni a járás többi középiskoláját, hogy a járási székhely iskolája legyen a nagyobb s pl épülhessen kollégium  meg új szárny a gimnáziumához. Ezzel szemben ám a kistérségi központ, mondjuk egy nagyobb mezőváros hogy a jósitenbe ne nyúlná le a tehetetlen kistelepülések pénzeit a maga javára, amkor az erősebb kutya eszi meg a túróspalacsintát.

A járások rendszerét egyébként egy közigazgatási reform söpörte el.

Magyarországon 1948. és 2009. között annyi települési s közigazgatásrendezési reform volt, hogy csudálkozhatunk is, hogy a mi rétünk olyan szürke és agyagos, mint valami marhajárás, amin a fű se nyő,  Bezzeg Ausztriában, ahol még a tanyarendszerhez se mertek nyúlni, tökre el vannak maradva a településreformokban, milyen szép zöld minden, hátmég az angol gyöp! Az aztán a zöld! De hát az angolok nem téglaporral tisztították már a puskájukat sem, így aztán az utolsó komolyabb reform a konzervatív Margaret Thatcher-hez fűződik.

 1950-es járásrendezés

Az 1950-es megyerendezéshez kapcsolódóan, a közigazgatás és a területi beosztás teljes átalakítása részeként sor került a járások rendezésére is 1950. első felében, három lépcsőben.

Nagy-Budapest kialakítása 

Elsőként 1950. január 1-jén Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Központi járása szűnt meg, mivel a hozzá tartozó községeket egy - a Ráckevei járáshoz csatolt Dunaharaszti - kivételével Budapesttel egyesítették. Ezzel a járások száma 149-re csökkent.

Megyerendezés 

A második lépcsőben az új megyei beosztás életbe lépésével egyidejűleg három járás megyszűnt és négy új alakult. Ezek az intézkedések lényegében kiigazítások voltak azokon a területeken, ahol az új megyehatárok jelentősen eltértek a korábbi járások határaitól, csonka járásokat létrehozva. E lépcsőben a járások száma ismét 150-re emelkedett. Mivel egyrészt Csongrád megyéhez került Csanád megye Központi járása, másrészt Csongrád megye székhelye Szentes helyett Hódmezővásárhely lett, ezért a Makó illetve Szentes székhelyű, korábban egyformán Központinak nevezett járásokat székhelyükről nevezték el. További változás volt, hogy Szolnok megye Tiszai alsó járásának székhelyét Tiszaföldvárról Kunszentmártonba helyezték.

Általános járásrendezés 

A legnagyobb számú változtatásra az átszervezés harmadik lépcsőjében 1950. június 1. napjával került sor, amikor egyidejűleg 16 járás szűnt meg és hat új alakult. Ezzel a járások száma a tanácsok megalakulásának időpontjára 140-re csökkent. Ekkor történt meg a kirívóan kicsi vagy nagy területű és népességű járások átalakítása. A reform fontos eleme volt, hogy az elnevezések egységesítésre kerültek: ezután minden járás a székhelye nevét viselte, kivéve a Budai, melynek székhelye Budapesten volt.

A járások 1951-1983 között [szerkesztés]

1950 után új járás szervezésére nem került sor, viszont sorozatos átszervezések nyomán 1983 végére a járások száma 83-ra csökkent. Sor került azonban székhelyváltozásokra azokban az esetekben, ahol célszerűnek mutatkozott a korábbi községi településről egy újonnan létrejött városba áthelyezni a járási székhelyet. Egy esetben pedig a járás neve a székhely nevének megváltoztatása miatt változott (Sztálinvárosi helyett Dunaújvárosi).

Néhány megye járási beosztása 1950-1983 között megyénként 

Baranya megye 

    * Komlói (új: 1950.06.01; 1952.03.15.; a Sásdi járás székhelye Komlóra került: 1978.12.31.)
    * Mohácsi
    * Pécsi (1978.12.31.)
    * Pécsváradi (1966.06.30.)
    * Sásdi (székhelye Komlóra került: 1978.12.31.)
    * Sellyei (új: 1950.06.01.; 1963.12.31.)
    * Siklósi
    * Szentlőrinci (1950.06.01.)
    * Szigetvári
    * Villányi (1956.02.01.)

Bács-Kiskun megye 

    * Bajai
    * Bácsalmási (1962.04.01.)
    * Dunavecsei (1970.06.30.)
    * Jánoshalmi (1950.06.01.)
    * Kalocsai
    * Kecskeméti (új: 1950.02.01.)
    * Kiskőrösi
    * Kiskunfélegyházi (1970.06.30.)
    * Kiskunhalasi
    * Kunszentmiklósi (1956.02.01.)

Békés megye

    * Battonyai (1950.06.01.)
    * Békési (1974.12.31.)
    * Gyomai (1966.06.30.)
    * Gyulai
    * Mezőkovácsházi
    * Orosházi
    * Sarkadi (1966.06.30.)
    * Szarvasi
    * Szeghalmi

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 
Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék járási beosztása a megyerendezés előtt 1950. január 31-ig
Borsod-Abaúj-Zemplén megye ideiglenes járási beosztása a megyerendezés után 1950. március 16. és 1950. május 31. között
Borsod-Abaúj-Zemplén megye új járási beosztása 1950. június 1. után

    * Abaújszántói (1962.07.01.) (13)
    * Bódvaszilasi (1950.06.01.) (9)
    * Edelényi (2)
    * Encsi (10)
    * Gönci (11) (1950.06.01.)
    * Leninvárosi (a Mezőcsáti járás székhelye Leninvárosba került: 1981.12.31.)
    * Mezőcsáti (8) (székhelye Leninvárosba került: 1981.12.31. szépen kialakították a járási mindenféle bizottságok épületeit, irodákat, aztán 1983-ban meg a következő reform kihajígáltatta a pénzeket az ablakon, miközben 1982-ben majdenm beütött az államcsőd. Aminek talán következménye is volt a járásokat eltörlő reform [ szűnni nem akaró dübörgőtaps, éljenzés] )
    * Mezőkeresztesi (7) (1950.06.01.)
    * Mezőkövesdi (6)
    * Miskolci (5)
    * Ózdi (3)
    * Putnoki (1) (1961.12.31.)
    * Ricsei (18) (új: 1950.06.01.; 1956.02.01.)
    * Sajószentpéteri (4) (1950.06.01.)
    * Sárospataki (16) (1956.02.01.)
    * Sátoraljaújhelyi (17)
    * Szerencsi (14)
    * Szikszói (12) (1962.07.01.)
    * Tokaji (15) (1952.02.01.)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr77891062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása